Belém szeretni vagy belémszeretni?

Akkor írjuk egybe, ha igekötő: „Meglátta Leokádiát, és beleszeretett.”

Ha határozószó, akkor különírjuk. Ha ragozva van, akkor határozószó, illetve egyes szám harmadik személyben (ahol ugyebár nincs rag) ha hangsúlyos. „Még jó, hogy ott volt Leokádia, így belé szeretett, nem Anasztáziába.”

"Akkor írjuk egybe, ha igekötő: „Meglátta Leokádiát, és beleszeretett.”

Ha határozószó, akkor különírjuk. Ha ragozva van, akkor határozószó"

:-DD ezt jól megmagyaráztad...

miért változna egy igekötő attól határozószóvá, hogy nem E/3, hanem bármi más számú/személyű?... ez azért elég furcsán hangzik, lássuk be... mégis ezt mondják, sajnos.

és nemcsak az a furcsa, hogy a szófaj változik egy ragtól, hanem az is, hogy mindez csak azért van, mert ez következik abból az írásmódból(!), amely az Akadémiának szimpatikusabb volt a szabályok megalkotásakor. pedig egy szónak a szófaja az egy nyelvi tulajdonság, vagyis az írásnak nem kéne rá hatnia... (az írás csak egy alacsonyabb rendű dolog, a szabályainak nem kéne "visszahatnia" a nyelvre.)

egy ehhez kapcsolódó előadásrész, ő is ezen morog:

https://www.youtube.com/watch?v=EIl5QSVa8dU&t=955s

Jaj, elcsesztem, bocs!

Köszi, BringaManó, hogy szóltál. Tehát valami ilyesmit akartam írni: ha _igekötő_, egybeírjuk.