Milyen alapon lehet a "haza" szócskát igekötőként értelmezni?

A Wikipédia szerint:

abba-, agyon-, alul-, alá-, alább-, által-, át-, be-, bele v. belé-, benn-, egybe-, együtt-, el-, ellen-, elő-, előre-, észre-, fel v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, jóvá-, keresztül-, ketté-, ki-, kölcsön-, körül-, körbe-, közbe-, közre-, közzé-, külön-, le-, létre-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, teli-, tova-, tovább-, tönkre-, utol-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, végre-, viszont-, vissza- stb.

OK, segítek helyre tenni: sokan ezt a rövid listát tanulják, de ezek csak a leggyakoribb, legszokásosabb igekötők, és valószínűleg a "se több se kevesebb"-et már csak te képzelted hozzá (ha a tanár is mondott ilyet, akkor nem volt képben szegény).

inkább induljunk ki ebből:

[link]

ez már azért teljesebb, de könnyen lehet, hogy van még...

amúgy nem is mindig egyszerű kérdés, hogy mit tekintünk igekötőnek, ld. pl. ezt a cikket a témában:

[link]

a kérdésedre, hogy "milyen alapon lehet valamit igekötőként értelmezni?": hát egyszerűen fogalmazva a viselkedése alapján...