A rádió és radio szavak között milyen kapcsolat van, hogyan alakult ki a rádió szó?

"Gondolom az alap lehet a radiation, amiből radioaktív lehetett, de akkor a rádió miért nem radio?"

A rádióhoz kapcsolódó első kifejezésekben még valóban "radio" volt (rövid "a", rövid "o"). Az első rádiós kifejezések közt volt a "radiotelegráfia" szó, pl.:

[link]

Ha minden igaz, ennek a rövidüléséből született a "rádió", amihez aztán később egy sor különböző szót illesztettek, mint a rádióhullám. Ezeket egyébként pl. az angolban külön szokás írni (radio wave), szóval nem úgy viselkedik, mint a radioaktivitás szóban szereplő "radio-" előtag.

Egyébként amikor még nem létezett a "rádió" szó, a rádióhullám helyett a "Hertz hullámai", és más hasonló kifejezések voltak használatban.

"Gondolom az alap lehet a radiation, "

Az alap a latin radius (sugár) szó, erre ragasztottak mindenféléket.

Azért rádió, mert a radio szót magyarosította a köznyelv. Azaz, a közhasználatú magyar szavakhoz szokott egyszerű emberek idővel eltorzították, hogy magyaros hangzású legyen. Utána a hivatalos helyesírás is követte őket.

Pl. az automobil rövidülése, az auto is autó lett. A Phylloxera rovarnév filoxéra. Az electroda elektróda. A football futball. A manager menedzser. Stb. Ezek egyike se az eredeti külföldi kiejtés, hanem magyarosított változat.

Nem megkülönböztetni kellett a rádiót a radiótól, hanem önállósodott, és hamar magyarosodott is. Elég furán is nézett volna ki, ha megmarad az idegen írásmód. Az a betű még hagyján, az o viszont már problémásabb, arra ugyanis nemigen végződnek szavak a magyarban, a szórövidülés eredményeképp kapott szavak végén is megnyúlik az o: fotográfia-fotó, automobil-autó, pornográfia-pornó, információ-infó, transzformátor-trafó stb.

Azt pedig, hogy nem radió, hanem rádió lett belőle, az elterjedt ejtésmód határozhatta meg. Abból a szempontból ez előnyös, hogy a jelentés eltérése mellett írásmódjában-kiejtésében is elkülönül a radio- előtag és a rádió szó.

#5

"Nem az „egyszerű emberek” torzították el, hanem beépült a nyelvünkbe."

Beépülhetett volna eredetihez közelibb kiejtéssel is, akár.

De az egyszerű emberek nem képesek megjegyezni idegen szavakat, ezért a kiejtést a korábban általuk ismert szavakhoz közelítik. Régebben, ugye, csak magyarul beszélt a legtöbb ember, ezért a magyar volt az alap. (Most már változás van, sokan ismerik az angol ocean szót, ezért a francia Achan üzletláncot is ósönnek ejtik...)

Sőt, még nem is csak a kiejtést változtatják meg, hanem a szót kicserélik másik szóra, amit már ismernek.

Pl. engem Zsoltnak hívnak, de dédnagyanyám (50+ éve) még erről a névről soha nem hallott, és bár nem volt beszédhibás, süket, vagy értelmi fogyatékos, de meg se tanulta kiejteni. Ismerte viszont a Zoltán nevet, így először Zolikázott. Aztán mikor a fiatalok magyarázták neki, hogy nem Zolika, hanem Zsoltika, akkor hosszan próbálkozott, de csak odáig jutott, hogy Zoldika. Ha mondták neki, hogy nem Zoldika, hanem Zsoltika, akkor csodálkozott, hogy hát ő is azt mondta... (Csak jobb kiejtéssel, gondolta biztosan.)

1980 körül megjelentek a kiskertekben a rotációs kapák. Mivel a hírekből mindenkinek ismerős volt a dotáció szó (az állami vállalatokat, téeszeket támogatta az állam), bár az értelmét nem ismerték, de a szót igen, ezért a gépeket is dotációs kapának hívták, és nem csak az öregek, hanem minden műveletlenebb ember. Hogy lenne már az rotációs, annak semmi értelme...

Még korábbi eset: 1900 körül elterjedt a borvidékeken a peronoszpóra nevű betegség, ami elvitte a termést. Az akkori egyszerű szőlőmunkások nem voltak képesek megjegyezni a betegség nevét, és úgy hívták, hogy "fenerosszpora".

Na, és innen van, hogy a kevésbé durva csúsztatások beépülnek a magyar nyelvbe.