A magyar nyelvtanban a címek mögé miért kell kötőhang, és a címek elé miért nem kell névelő ha a cím már tartalmaz névelőt?
Példa a plusz kötőhangra.
Ma elkezdtem olvasni A Nyomorultakat. - "Nyomorultak|a|t" - itt az "a" egy plusz kötőhang, ami a tárgy ragja előtt van.
Példa a hiányzó névelőre:
Ma elkezdtem olvasni (a) A Nyomorultakat. - Itt a cím előtt nincs névelő, mert cím tartalmaz egyet. De ha a Harry Potterről van szó, akkor kell névelő. "Ma elkezdtem olvasni a Harry Potter és a Bölcsek Kövét".
Amire 2-es gondol, és 3-as tök jól észrevette, habár a kérdés szempontjából kevésbé releváns:
A címekben olyan szavakhoz illesztjük kötőhanggal a toldalékot, amelyekben amúgy is lenne kötőhang.
Vagyis: az, hogy egy szó címként vagy nem címként szerepel (vagy kibővítve: tulajdonnévként vagy köznévként), nem változtatja meg a nyelv hangtani jellemzőit és az azokból származó helyesírási szabályokat. (Ugye a magyar helyesírás egyik rendezőelve az, hogy próbálja követni a hallás utáni írást, nyilván ha más rendezőelvek nem szólnak közbe.)
Egyszerűbben: mivel nem úgy mondod hogy megnéztem a HP és a bölcsek köve-t, hanem élőben is úgy mondod, hogy bölcsek kövét, ezért írásban sem indokolt eltérni ettől. Akárhogy is nézzük, a cím az egyfajta tulajdonnév, tehát nyilván úgy észszerű, ha a helyesírása illeszkedik a többi tulajdonnév helyesírása közé, tehát pl helynevek (Duna - Dunát), személynevek (Réka - Rékát) stb közé.
Az, hogy nem kettőzzük meg a névelőt, már egy érdekesebb kérdés, elvileg lehetne úgy is, hogy kiemeljük, hogy a címhez névelő tartozik, tehát nem az a címe hogy Nyomorultak, hanem az, hogy A nyomorultak. Éppenséggel lehetne az a szabály, hogy olvasom az A nyomorultakat, de egyrészt nem így beszélünk, másrészt érdekes módon ez más nyelvekben is így van.
A kérdésben megadott példa miatt használtam ezeket, arra nem volt energiám hogy azt is kijavítsam. Technikailag ezek tényleg nem igazi kötőhangok, de benéztem hogy a kérdésben a bölcsek kövét van, és azt hittem hogy a kérdés arra vonatkozik. A lényeg ugyanaz.
A tágabb értelemben vett helyesíráshoz van köze, ami ugye nem annyit tesz hogy valami ly vagy j, hanem mindazon szabályok összessége, ami a beszólt nyelv leírását meghatározza.
#7: ezt mire írtad? :-o
bár azt én se igazán tudtam követni, hogy jött be a helyesírás a #4-esnél, de amúgy is jelezte, hogy ezt csak kvázi mellékszálként teszi ide...
vagy #2 + #3 megfogalmazása utalt számodra a helyesírásra? ("nem kell", "nem is tudok szabályt idézni")
- - -
#4: "lehetne az a szabály, hogy olvasom az A nyomorultakat, de egyrészt nem így beszélünk"
na de akkor hogyan "lehetne az a szabály"? te most milyen "szabályre" gondoltál, helyesírásira? ha igen, akkor az azért furcsa, mert – ahogy te is írtad – a helyesírás csak arról szól, hogy ahogy beszélünk, azt milyen módon rögzítjük "papíron". no persze a szavak szintjén van sok olyan dolog, amit szóban elharapunk, stb. de azért ilyen "átfogalmazásszerű" helyesírási szabály: egy szó betoldása ("olvasom A nyomorultakat" helyett "olvasom az A nyomorultakat") elég furcsa lenne... ráadásul ha ez helyesírási szabály, akkor felolvasáskor elvileg vissza kéne "kódolni", tehát "olvasom A nyomorultakat"-ként kéne felolvasni...
van hasonló helyesírási szabály, amely ennyire módosítja a kimondott szöveget?...
(csak az jut eszembe hasonlóként, hogy "az ELTE-re", az "USA-ban", ezeket tényleg máshogy kell felolvasni, mint ahogy írjuk, vagyis mint ahogy "ösztönösen" olvasnánk, de szavak betoldásáról nem tudok)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!