Van olyan eset, amikor a típusú és az előtte lévő szó között kötőjel áll?

Az MTA oldalán minden kipróbált szóösszetételhez azt javasolta, hogy egybe... Kivéve a covid, mert azt nem ismeri.

A 172. szabálynál meg így található leírva: "földrajzinév-típusok". A kötőjel szerintem arra utal, hogy eredendően egybe kellene, de valamiért (nem tudom, miért) mégse, viszont a kötőjel jelzi az egybetartozást.

[link]

mta: mit próbáltál, típus-t vagy típusú-t? nem mindegy...

(amúgy az a szoftver sok sebből vérzik, szóval bármelyik esetben lehet hibás, csak azért kérdezem, hogy mit nézzek rajta, mire válaszoljak :-)

- - -

hogy miért kötőjel? nem bonyi, mozgószabály: [link]

földrajzi név + típus –> földrajzinév-típus

(mint a hidegvíz-csap)

tehát kábé úgy van, ahogy írod: "eredendően egybe kellene, de valamiért mégse", konkrétabban: eredendően egybeírandó a ruhatípus, betűtípus, embertípus; többszörös összetételnél is: gépjárműtípus, hangszertípus stb., és itt azért van kötőjellel, mert az összetétel első fele különírt szókapcsolat (földrajzi név), amely ilyenkor "összerántódik", vagyis "az egyébként különírandó részt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk".

- - -

földrajzinév-típusok: természetes, hogy nem különírjuk, ez nem is kérdés, a posztban a típus_ú_-ról volt szó, az más téma. megpróbálom elmagyarázni:

• a "földrajzinév-típus" esetében a földrajzi neveknek a típusairól van szó, ugyanis ezeknek van több típusa (ezeket a típusokat – a fölrajzinév-típusokat – mutatják be az adott fejezetben).

• a "típusú" végű szókapcsolatok esetében viszont általában* egészen másról van szó: ilyenkor is valaminek vannak típusai, és az adott szókapcsolat ezek közül az egyiket jelöli. konkrétabban, példával:

[az egyszerűség kedvéért példák innen: [link] ]

– "befektetési jegy típusú pénzügyi instrumentumok":

a pü. i.-oknak vannak különböző típusai (ezek a pénzügyiinstrumentum-típusok (egybeírva)),

és ezek egyike a befektetési jegy. ha ilyenem van, akkor befeketetési jegy típusú pénzügyi instrumentumaim vannak (különírva).

– "égig érő fa típusú mesék":

a meséknek vannak különböző típusai (ezek a mesetípusok (egybeírva)),

és az egyik ilyen az "égig érő fa típus" (különírva). ha ilyet olvasok, akkor égig érő fa típusú mesét olvasok (különírva).

– "Föld típusú bolygó”:

a bolygóknak vannak különböző típusai (ezek a bolygótípusok (egybeírva)),

ezek egyike a "Föld típusú bolygók" (különírva).

és így tovább.

tehát egybeírjuk, amikor "annak a valamiNEK a típusáról" van szó,

különírjuk, amikor konkrétan az egyik típust nevezzük meg.

- - -

[– lábjegyzet, csak erős idegzetűeknek! –]

* jó kérdés lenne, hogy mikor kell egybeírni a "<vmilyen>típusú"-t, vagyis miért írtam fent, hogy "általában".

természetesen akkor, ha az egybeírt változathoz kapcsolódik az -ú képző. kerestem erre egy példát:

"A Microsoft Access 97-ben az exportálási folyamat VarChar2(40) típusra konvertálja az Egy és a Dupla adattípusú mezőket."

Ugye érthető, miért egybe?

az adatoknak vannak különböző típusai (ezek az adattípusok (egybeírva), pl. VarChar2(40), Egy, Dupla),

és a mezőknek van valamilyen adattípusa,

így vannak különféle adattípusú mezők, pl. "VarChar2(40) adattípusú mező", "Egy adattípusú mező", "Dupla adattípusú mező"...

Sajnos a másik példa, ami szembejött, hasonlóan szakmai, de azért mutatom:

"skálatípus":

[link]

tehát vannak különféle skálatípusú változók (pl. "ordinális skálatípusú változó").

még egy kiegészítés ehhez:

ezeket akár simán a "típus" szóval is mondhatjuk ("adattípus" és "skálatípus" helyett), aki ért hozzá, az úgy is érti, pl.:

"VarChar2(40) típusú mező"

"ordinális típusú változó"