Miért ne mennék? Miért ne menjek?

"A "Miért ne menjek?" használható a "mi ok volna rá, hogy ne?" esetben is...?"

Pont erre kérdez rá a "Miért ne menjek?".

Miért ne mennék?

- Itt a szándékon van a hangsúly. Ha határozott szándékot akarsz kifejezni, akkor ez lehet a megfelelőbb. Amikor már eldöntötte, hogy megy, de azért rákérdez, viszont a hangsúly nem a kérdésen van. Akkor is ez fog jobban beleilleni a szövegbe, ha érzelmileg kissé ellenáll annak, hogy neki ugyan ne mondják már, hogy ne menjen - de azért mondjuk vissza is kérdez.

Miért ne menjek?

- Itt pedig a kérdezésen van a hangsúly. Általános kérdésként ez a jobb.

Sok esetben fel is cserélhetőek. Az elsőnél elhatározott a cselekvés és érzelmi helyzetre jobb lesz, míg a másodiknál tárgyilagosabb a kérdés és a kérdésre érdeklődőbb hangsúly kerül. De nagyon hasonlóak. Tedd bele mindkettőt abba a szövegbe amit írsz, és látszódni fog melyik jobb oda.

Ez feltételes mód:

- Nem jössz?

- Miért ne mennék?

A feltételes mód lényegére a választ egy wiki is megadja.

Feltételes mód - wiki:

"Főként a cselekvés, a történés vagy az állapot lehetséges voltát fejezi ki a jelenben vagy a jövőben, illetve azt, hogy nem valósultak meg a múltban."

[link]

Röviden a feltételes mód az, hogy nem biztos, csak feltételezi, esetleges.

A "Nem jössz?" és "Miért ne mennék?" is egyaránt feltételes módú, esetleges, feltételezett cselekvésről szól, azt fejezi ki. Ezért a felszólító módú változat nem fog odailleni.

Itt más módban vannak, ezért nem illik össze:

- Nem jössz? - feltételes mód - feltételezi a cselekvést

- Miért ne menjek? - felszólító mód, felszólít a cselekvésre (röviden)

Felszólítás pl: menjél!, menjek!, egyél!, stb.

Csinálnám - feltételes mód, feltételezi.

Csináljam, csináld - felszólító mód. Felszólításban is ezt használjuk, ha a felszólítás a legténylegesebben is felszólítás.

Talán még jobban áttekinthető így:

Mennék - feltételes mód

Menj - felszólító mód

Megyek - kijelentő mód

A legjobb ha mindig a szövegkörnyezetet nézed, és a szöveg értelmét, egyből látszani fog, akkor is ha nyelvtanilag nem tudod. Többnyire persze. Te is láttad, hogy a keverve nem illenek össze, tényleg nem, nyilvánvaló.

------

[link]

[link]

[link]

#3: "A "Nem jössz?" és "Miért ne mennék?" is egyaránt feltételes módú, esetleges, feltételezett cselekvésről szól, azt fejezi ki."

Nem, nyelvtanilag a "jössz" nem feltételes módú. (Amúgy a többi stimmel, értem: valóban "feltételezett cselekvésről szól", de ettől még azt jelen idővel fejezi ki. Hogy miért, az már egy másik történet... :-)

(A feltételes mód – meg általában az igemódok – nem olyan egyszerűek, mint ahogy hangzik – ezt is magyarázza Kálmán László ebben a cikkében:

[link] )

---

#4: "Mindenki ezt csinálja, akkor én miért ne csinálnám/csináljam?"

Igen, mindkettő jó.

De ez nem áll szemben a korábban írtakkal: ez nem ugyanaz a kontextus, mint amikor előtte egy olyan kérdés volt, amelyben (látszólag) már feltételezte a partner, hogy esetleg nem jössz (= "Nem jössz?"). Ahhoz csak a feltételes mód passzol. Kérdezhetnéd, hogy miért... Hát ezt teljesen nem tudnám kibontani, de annyit tudok mondani a kettő közötti különbségről, hogy az első esetben:

– Nem jössz? [nincs benne semmi felszólítás, csak egy kérdés, amelyben amúgy kijelentő mód van, így a válaszban a felszólító nem jön szóba:]

– Miért ne mennék?

és a másik, átfogalmazva egy kicsit részletesebbre:

"Mindenki ezt csinálJA, akkor [felmerül a kérdés, hogy én is csinálJAM, vagy én NE csinálJAM?... Mérlegelem az érveket:] én miért ne csinálNÁM / miért ne csinálJAM?"

[Apropó "Nem jössz?": az is érdekes téma lehet, hogy magyarban csomószor tagadó módon fogalmazunk meg egy kedves/udvarias kérdést ("Nem jössz el hozzánk?" / "Nem tudná megmondani, mennyi az idő?"), miközben ez koránt sincs így minden nyelven... És bár az ilyen kérdések nem tartalmaznak valódi tagadást, vagyis a kérdező nem gondolja, hogy nem mész, vagy hogy ne tudnád megmondani, hogy mennyi az idő, csupán udvariasságból tartja fenn a lehetőségét (miközben az ellenkezőjét reméli :-), de a válaszban sokszor mégis ehhez a tagadáshoz igazodunk nyelvtanilag: "Dehogynem, jövök!" / "De, már mondom is...". Bár ez nem kötelező, le lehet róla nyisszantani ezt az "udvariassági sallangot", mintha nem is lett volna benne a kérdésben, hanem egy sima kérés lett volna: "Jövök, természetesen" / "Máris mondom ... 15 óra 10 perc". És van olyan is, hogy a válaszoló úgy tesz, mintha valódi tagadó kérdés lett volna, és annak megfelelően kérdez vissza: "Miért ne jönnék? Ott leszek!" / "Hogyne tudnám? Már mondom is: ..." – de ezeket a visszakérdezéseket nem kell komolyan venni. :-) ]

---

#5:

"Körülöttem mindenki elfogadja önmagát, akkor én miért ne fogadnám/fogadjam el magam?

Itt is szerintem mindkettő jó lehet"

Igen, ugyanaz.

"Mindenki vállal valamilyen feladatot, én miért ne vállalnék/vállaljak?

Itt talán inkább jobb a vállaljak, de lehet, hogy rosszul gondolom."

Tkp. itt is mindegy, legalábbis én úgy érzem.

Nem tudom, miért érzed jobbnak a felszólítót, de ha így érzed, akkor valami alapja biztos van... :-) (Talán egyszerűen "statisztikai" alapja van: vagyis gyakrabban hangzik el a "vállal" ige felszólító módban, mint a többi?... Nemtom. Vagy azok az igék, amelyek egy pillanat alatt megtörténnek (talán mozzanatosnak mondják?), jobban szeretnek felszólítóban lenni, mint a többi? Ha "jön" valaki, akkor az egy folyamat, ha elfogadja magát, arra is lehet mondani, hogy "lassan sikerült elfogadnom magam, de mostanra már teljesen", ezzel szemben elvállalni (vagy nem vállalni) valamit egy pillanat műve. :-) – De te is megpróbálhatod megfejteni, hogy ha az egyik nálad kicsit máshogy működik, akkor annak mi lehet az oka, csak találgattam...)

"Nem, nyelvtanilag a "jössz" nem feltételes módú."

Jó persze, nyilván, csak én nem egy szóra írtam, hanem így:

"A "Nem jössz?" és "Miért ne mennék?" is egyaránt feltételes módú..."

Amúgy okés okés :)

bocsánat, de (elvileg) nem tudod másra írni, csak szóra (igére), mert a "feltételes mód" egy olyan szakkifejezés, amelyet nem szoktunk másra használni... [vagyis mégis?, ld. a fentebb linkelt qubit-cikk elejét: -hat/het... – bár ott is igére mondják... (csak "tévesen")]

ha a _mondatról_ beszélsz, akkor azt lehet más, hasonló szóval illetni, pl. "feltételes mondat"(?), "feltételezés(t tartalmazó mondat)"(?)... – na de "feltételes módú mondat"?!... :-o hátöö... legalább itt legyünk precízebbek.

Hát pedig nem úgy írtam és nem is úgy értettem. De biztos az is hasznos a kérdezőnek. Egy kifejezés meg használható amennyiben az ember kifejez vele valamit, mint amikor azt mondom, hogy "A nasi lelőhelye a konyhában van." ami nem orvosi és nem régészeti értelemben használt lelőhelyet jelent. Viszont érthető. :) Na így valahogy.

Ezért is tettem az egész mondatot idézőjelbe, mert az rámutat, hogy arra van értve a dolog, meg szinonimákat is írtam a még jobb érthetőség kedvéért. Vagyis így:

A "Nem jössz?" és "Miért ne mennék?" is egyaránt feltételes módú, esetleges, feltételezett cselekvésről szól, azt fejezi ki.

Amúgy egy mondat nem lehet feltételes módban? Ez hol van leírva. :) Jólvan na okés. A kérdezőnek csak jól jön valahogy ez így caklipakli.