A felületet karbantartják, a ponthatárok még tévesen vannak megadva, ezért jelzem, hogy nehogy meglepődj belépés után, és (nehogy) megijedj, hogy nem sikerült a vizsga. A második nehogy elhagyható?

#9:

„Ismerem az "ahogy a tömegember írja, úgy helyes" gondolkodásodat”

De jó, hogy megint keverjük a helyesírást a beszéddel... :-/

Akkor a szokásos prédikáció gyorsan (aztán majd rátérhetünk a lényegre):

1) A nyelvnek (amely alapvetően a beszéd) nincs előírt szabályrendszere, hanem megfigyelhetjük, hogy hogy beszélnek az emberek, és azt leírhatjuk egy szabályrendszerbe. De ezt a LEÍRÁST nem követik az anyanyelvi beszélők, ennek nem is az a célja. Nem a csík húzza repülőt.

2) A helyesírás egész más: ott tényleg egy olyan szabályrendszerről van szó, amelyet egy testület összerakott, és az a célja, hogy az emberek kövessék ezt az ELŐÍRÁST – de csak annyira, amennyire az adott helyzetben ezt célszerűnek tartják. (ajánlásgyűjteménynek is szokták nevezni :-)

3) És aztán ebből jön a kérdés, hogy vajon kötelező-e mindig helyesen írni. Hát nem.

De akkor a Helyesírás kategóriában miért mondjuk meg egymásnak kerek perec, hogy "hogyan kell írni" ezt-azt-amazt? Azért mert itt azt mondjuk meg, hogy a szabályzat, illetve a szótárak szerint mi a helyes. Aztán hogy a kérdező az ő adott helyzetében ezt alkalmazza-e, az már rajta múlik, neki kell eldöntenie az összes körülmény figyelembevételével, hogy jó-e az neki. :-)

------

"de nehogy már megmagyarázd, hogy itt, oda kell az az és előtti vessző."

Hát pedig – bevallom – erre készültem... :-)

De így – kérésedre – ezt most megúsztuk mindketten. :-)

Akkor magyarázat helyett csak ennyi:

erről a mondatról beszélünk:

"A felületet karbantartják, a ponthatárok még tévesen vannak megadva, ezért jelzem, hogy nehogy meglepődj belépés után, és megijedj, hogy nem sikerült a vizsga."

és ez alapján javaslom kibogozni, hogy kell-e vessző:

[link]

(Szerintem: "kell"/2.)

A mondat zagyvaságában egy a véleményünk. A vesszőt illetően nem.

A meglepődj és megijedj a "jelzem" állítmányhoz azonos módon kapcsolódik, és nem arra vonatkozik, hogy sikerült-e a vizsga. Bár így is fel lehet fogni, ebben az esetben kell a vessző.

Varrjál erre gombot.

megpróbálok:

"...ezért jelzem, hogy nehogy meglepődj belépés után, és megijedj, hogy nem sikerült a vizsga."

a mellérendelő mondatnak ez az itt idézett fele egy alárendelő mondatot rejt:

főmondat: "(ezért) jelzem"

almondat: "hogy nehogy meglepődj belépés után, és megijedj, hogy nem sikerült a vizsga"

az almondat egyben kapcsolódik a jelzem-hez, és mi most az almondaton belüli viszonyokat feszegetjük.

amik azonos módon kapcsolódnak valamihez, az inkább a nehogy-hoz kapcsolódó "meglepődj" és "megijedj", de ez a párhuzamos kapcsolódás a vesszőkérdést nem érinti: igaz, hogy a nehogy "alá" tartozik mindkettő, de attól még van helye vesszőnek, hiszen a felsorolás elemei annyira összetettek (ld. az OH.-linkemen lévő fejtegetést a bővítményekről), hogy az már nem egyszerűen azonos mondatrészek felsorolásának, hanem tagmondatok felsorolásának számít. én legalábbis így gondolom.

hasonló példa ilyen azonos módon való kapcsolódásokra:

sürgősen pakold be a táskád, és feküdj le aludni!

(vagy akár a fent linkelt OH.-oldalakból, bár ez alárendelő mondat formájú:

"Nem vett róla tudomást, hogy Sanyi leült mellé, és megfogta a kezét.")

mit gondolsz?

Én ezt gondolom:

Többszörösen összetett mondatról beszélünk, amely mondat egyik almondata:

"(ezért) jelzem, hogy nehogy meglepődj belépés után és megijedj,

további tagmondat: "hogy nem sikerült a vizsga."

Ezzel azt juttatom a tudomására, hogy "csak szólok, nem kell meglepődni és megijedni a feltüntetett adatok láttán, hiszen az adatok nem helyesek, ezért nem azt jelentik, hogy nem sikerült a vizsga.

Ahogy Te írod, abban az értelem a következőről van szó:

almondat: "ezért jelzem, hogy nehogy meglepődj belépés után"

következő tagmondatot elválasztó kötőszó következik, előtte vesszővel) ",és megijedj, hogy nem sikerült a vizsga."

Ez azt jelenti, hogy ne lepődj meg az adatok láttán, hiszen lehet, hogy hülyeségek, de ne is ijedj meg, ne azt a következtetést vond le azonnal, hogy nem sikerült a vizsgád.

Jobban nem tudom kifejteni, hiszen nem vagyok nyelvész, de a kettő között óriási értelmezési különbség van.

Nem baj az, én sem vagyok nyelvész, ezért én is ilyen laikus módon szoktam, magyarázni, mint látod. :-)

A különbséget érteni vélem, és nekem nem tűnik óriásinak, de valóban határozottan szétválasztható.

most már kiszedem ezt az idegesítő "jelzem"-et :-)

"...ezért nehogy meglepődj belépés után, és megijedj, hogy nem sikerült a vizsga."

ebből nálad a "meglepődj belépés után, és megijedj" egy "csomagban" van, és utána külön a vége.

az a gond, hogy a vége nem mellérendelés, hanem valaminek az alárendelt mellékmondata (vö. "hogy..."), és így kéne neki egy főmondat, márpedig egy ilyen lezárt "csomagot", mint aminek az előtte lévő dolgot tekinted, nehéz alárendelő viszonyba hozni vele...

van olyan, hogy két igéhez tud így párhuzamosan kapcsolódni valami, pl.:

"átgondoltam és el is képzeltem, hogy mit hogyan fogok majd mondani, amikor találkozom vele"

de a szóban forgó mondat nem ilyen: ha csak annyi lenne, hogy "nehogy meglepődj és megijedj, hogy nem sikerült a vizsga", akkor még talán rámondhatnánk, hogy ilyen... bár ebben a formában azért lenne furcsa a mondat, mert nincs sok értelme a két igének ("meglepődj és megijedj"), felesleges az egyik, pleonazmus, bőven elég lenne a "megijedj", abban benne van a meglepődés is.

viszont ott van az is a kettő között, hogy "belépés után", és ez így bennem már pláne azt a benyomást kelti, hogy így válik el a két fázis:

1. belépés után meglepődsz (a pontszámon),

és

2. a következő pillanatban (amikor rájössz, hogy nem sikerült a vizsga), megijedsz

(az "és" előtti kötelező vessző egyik esete az, amikor előidejűség van az általa elválasztott igék között: "bement, és megvette", és ebbe a kategóriába is jól illik a "kétfázisú" értelmezésem)

ezen az előidejűségen túl még az is indokolja a vesszőt, hogy az egyik igei állítmánynak az alanytól különböző bővítménye van, ahogy már utaltam rá.

hát most ennyit tudok erre mondani így, szanaszéjjel elemezve a dolgokat.

de lehet, hogy a te értelmezésed jobban tükrözi a közlő szándékát, csak nem sikerült elég jól összetett mondattá formálnia... :-)

#BringaManó!

"de lehet, hogy a te értelmezésed jobban tükrözi a közlő szándékát, csak nem sikerült elég jól összetett mondattá formálnia... :-)"

Ez a lehető legjobb válasz a kérdésként feltett mondatra. Azonban ez nem azt jelenti, hogy egy síkon volnék a kérdés feltevőjével.

Véleményem szerint a kérdező azt szeretné közölni az érdekeltekkel, hogy (nem szó szerinti idézet) belépés után nem kell meglepődni és megijedni, ha nem azt látjuk, mint amit vártunk, mert az nem azt jelenti, hogy nem sikerült a vizsga.

Ámbár a kérdező által megfogalmazottak alapján akármit feltételezhetünk.

Hozzászólásaidat élvezettel olvasom!