Hogy lehet egy kérdést a leghelyesebben feltenni?
Ha van egy kérdésem, egy kérdőmondat, akkor arra van szabály, hogy hogyan kell megfogalmazni, és feltenni?
Erről hol lehet a neten/könyvben olvasni/tanulni?
Ne a szabályokat kövesd, hanem az emberi pszichológiát. Ha választ akarsz kapni a kérdésre, akkor ne kérdezz, hanem 'közölj' egy állítást.
Valódi kérdés: "Miért szépek a nők?"
A kérdés, melyre a legtöbb választ fogod kapni: "Azért szépek a nők, mert sminkelik magukat?"
3# jó a kérdés! Én igazából főleg csak 1 nyelven beszélek, de megpróbálok ebben az 1-ben a legjobb lenni, a kéoességeimhez képest.
Az anyanyelvem a magyar, de érdekesség, az vajon miért van, hogy egyetlen szóra sem emlékszem amit megtanultam ezen a nyelven.?!😀 de tényleg ez hogy lehet? És akkor már mindjárt miért nem beszélek anyanyelvi szinten több nyelven is, hisz úgy sem emlékszem hogy (hogyan) megtanultam volna...😀😅🤣😁
Ezért örülnék ha mindenki 1 nyelven beszélne az egész világon. Vagy én beszélnék több nyelven anyanyelvi szinten...😁 Az is jó lenne.
De a kérdésedre válaszolva, az anyanyelvemen kérdem, mert szeretnék nagyon jó kérdéseket feltenni, amikre nagyon jó válaszokat is kaphatok (elvileg).🙂
Szóval van valami jó tanácsod?
((A többieknek (is) köszönöm a választ!))
Persze, remek, akkor tök egyszerű: úgy mondd, ahogy jön. Ha az ember 1 nyelvet beszél (az anyanyelvét), akkor nincs olyan gond, hogy "hogyan kell megfogalmazni", van-e rá "szabály", stb. Te tudsz magyarul, és kész, nincs mit rugózni ezen.
Ha valami apróságban mégis bizonytalan vagy, akkor maximum arról lehet beszélgetni, hogy hogyan szokták. De olyan nincs, hogy "hogy kell"...
Ugyanis a dolog alapvetően úgy megy, hogy
1) az anyanyelviek "helyből" tudják ( = otthon, illetve az anyanyelvi környezetben megtanulták), hogy hogy kell beszélni.
2) Az adott nyelvhez értő nyelvészek ezt tanulmányozzák, és megpróbálják leírni a benne fellelhető szabályszerűségeket (pl. hogy ebben a nyelvben a többes szám jele a -k),
és 3) amikor valaki a magyart mint idegen nyelvet tanulja, akkor az előző lépésben leírt szabályok alapján megmondják neki, hogy mit hogy kell mondani. (Neki azért kell megmondani, mert máshonnan nem fogja tudni. Az anyanyelvinek azért nem kell megmondani, mert egyrészt ő tudja, másrészt meg hát tőle magától származik a szabály...)
Szerintem ez egyszerű. Nem az? Te máshogy képzelted? Te a magyar nyelvtanórán tanultál meg magyarul?...
5# Ez így jó, szimpatikus hozzáállás, meglátás.
Örülök, hogy ennek nincs úgy "szabálya", magam kreálhatom meg a saját kérdéseim, és ez jó.
Én kicsit úgy gondoltam, hogy tán még általános iskolában megtanították, hogy hogyan kell kinéznie egy kérdő mondatnak... (valahogy így képzeltem)
Nekem fura, megjegyzem itt pl Gyakorin, kicsit egyetemesebben, kicsit máshogy kérdeznek mint ahogyan én (képzelem), ami olykor jó, mert értelmesebben van feltéve a kérdés, vagy szakszerűbben, de ez betudható, hogy inkább tanultabbak vannak itt jelen ezen az oldalon, aminek csak örülni tudok. Bár persze mindenki más, és máshogy gondolkodik, fogalmaz.
"Te a magyar nyelvtanórán tanultál meg magyarul?"
Én igazából nagyon kevés dologra emlékszem abból, hogy mit tanultam, pedig valóban tanultam, arra emlékszem... Olyasmik jutnak eszembe, hogy hogy néz ki egy mondat, alany, állítmány, tárgy, stb., és hogy a történeteknek van mindig kezdete, közepe, vége. Ilyenekre emlékszem.
Én jó fiú voltam, mindig figyeltem órákon a tanárokra, és főleg abból táplálkoztam, amiket ők mondtak. De sajnos a memóriám valamiért kicsit másképp működik, nem emlékszem sok (gondolom) fontos dologra, de arra sem, hogy hogyan tanultam meg a szavakat, s a mondatokat összerakni, megalkotni. Ezek csak úgy jönnek maguktól.
Sajnos nem úgy működöm mint egy számítógép, amibe ha beleírsz valamit, akkor az (viszonylag) fixen ottmarad, és ha keresed, biztosan megtalálod...🙂 Bár milyen jó lenne. (Ezért vagyok kíváncsi, a mesterséges intelligenciára, hogy az hogyan "fog" a későbbiekben működni...:)
Szóval jól kell kérdezni, jól kell fogalmazni, és akkor nem lesz gond.
Nekem pl az is HATALMAS befolyásoló tényező, hogy kivel, és miről beszélek. Apámmal pl szolidabban, kevés szóval beszélgetek, de jók a kérdéseim, meglátásaim. Viszont ha nem vagyok vele, folyton, szinte minden nap eszembe jut valami kérés/kérdés, amit SAJNOS nem tudok neki feltenni, elmondani a valóságban.
De ha egy fiatalabb, vagy komolyabb barátságosabb emberrel, barátommal beszélek, akkor az felpörget, és van hogy be sem áll(na) a szám. Ez is egy érdekes dolog, hogy ez miért van.?!
Szóval szívesen végigmennék megint a leglényegesebb tanórákon, hisz sok hasznos dolgot tanítanak/tanítottak ott nekem, azért is kérdeztelek titeket, hogy hátha valamivel több tudással rendelkeztek az adott témával kapcsolatban.
Egy kicsit okosabb, és bátrabb lettem, de azért még adhattok tanácsokat, válaszokat!🙂
Addig is köszi a válaszokat!
"Én kicsit úgy gondoltam, hogy tán még általános iskolában megtanították, hogy hogyan kell kinéznie egy kérdő mondatnak... (valahogy így képzeltem)"
Gondolj bele: amikor az iskolába megy az ember, akkor még nem tud kérdőmondatot megfogalmazni? Szerintem tud.
Természetesen az iskolában sok mindent megtanulunk, olyan dolgokról is, amit már tudnk (pl. nyelvtanórán a nyelvről, amit amúgy már beszélünk), és nyilván csiszolgatják a stílusunkat, hogy milyen helyzetben hogy fogalmazzunk, hogyan kell helyesen leírni, stb.
De magát a nyelvet már ismerjük, használjuk.
"pl Gyakorin, kicsit egyetemesebben, kicsit máshogy kérdeznek"
természetesen máshogy kérdez egy 4/8/16/32 éves... és máshogy egy tanult vagy egy kevésbé iskolázott... és még sok dologtól függ. de ez nem jelenti, hogy az egyikük még nem tud jól az anyanyelvén (pontosabban egy 4 éves esetébemn még mondhatjuk :-), inkább azt mondanám, hogy "mindenki másképp csinálja" (ahogy te is írod), a saját korának megfelelően, és a mindenféle körülményeitől függően.
"Olyasmik jutnak eszembe, hogy hogy néz ki egy mondat, alany, állítmány, tárgy, stb.,"
oké, de ezt olyan mondatokon tanultad, amit enélkül is meg tudtál fogalmazni, csak nem tudtad, elemezni.
ahogy járni is megtanultál anélkül, hogy tudtad volna, hogy milyen csontok, izmok, ízületek stb.-k vannak a lábadban.
és amikro megtanulod, másnap ugyanúgy sétálsz, mint amikor még fogalmad sem volt, hogy mik vannak a bőröd alatt. :-)
"és hogy a történeteknek van mindig kezdete, közepe, vége."
az már kicsit más, azt tényleg olyasmi, amit előtte nem úgy csináltál, utána viszotn már úgy csinálod (amikor iskolai fogalmazást írsz). de amikor csak úgy elmesélsz valakinek valamit, akkor arra szinte semmi hatással nincsenek ezek a dolgok.
"emlékszem sok (gondolom) fontos dologra, de arra sem, hogy hogyan tanultam meg a szavakat, s a mondatokat összerakni, megalkotni. Ezek csak úgy jönnek maguktól."
azért nem emlékszel, mert ezeket nem az iskolában tanultad, hanem előtte, még otthon – tudod: "anyanyelv" ;-)
el kell keserítselek, ebben nem vagy különleges: mindenkinek csak jön magától. :-)
"befolyásoló tényező, hogy kivel, és miről beszélek"
másnak is. de te is megfigyelhetted, akár az iskolában is, hogy az osztálytársaid máshogy beszélnek veled, és máshogy a tanárral.
"minden nap eszembe jut valami kérés/kérdés, amit SAJNOS nem tudok neki feltenni"
ezt nem értem. miért?
"szívesen végigmennék megint a leglényegesebb tanórákon, hisz sok hasznos dolgot tanítanak/tanítottak ott nekem"
Hány éves vagy? (Fiú/lány?) Gyereked még nincs, ugye? Na majd ha lesz, akkor végigmehetsz mindenen újra – akár többször is. :-)
"Egy kicsit okosabb, és bátrabb lettem"
:-o Mitől? Miben? Talán a #2-esből tanulhattál valami hasznosat(?), mert szerintem én nem mondtam semmi újat, semmi olyat, amit nem tudtál előtte. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!