Miért írják azt helyett, hogy aszt ezt helyett pedig, hogy eszt?

Az 'egyenlőre' egy értelmes szó, csak tök mást jelent, mint az 'egyelőre'. Jellemzően ez utóbbit akarják mondani, de az elsőt írják. Fogadni mernék, hogy aki keveri az írásukat, annak a különbségről fogalma sincs.

Sokan állnak sajnos hadilábon a saját anyanyelvükkel.

mert igénytelenek és nem tudnak helyesen írni.

az ilyen típusú emberek írják a milyen helyett azt, hogy (mien) az olyan helyett azt, hogy (ojan) és a muszáj helyett azt, hogy (muszáj).

mert igénytelenek és nem tudnak helyesen írni.

az ilyen típusú emberek írják a milyen helyett azt, hogy (mien) az olyan helyett azt, hogy (ojan) és a muszáj helyett azt, hogy (muszály).

#12: "Az 'egyenlőre' egy értelmes szó, csak tök mást jelent, mint az 'egyelőre'. Jellemzően ez utóbbit akarják mondani, de az elsőt írják."

a #13-ashoz csatlakozom, szerintem ezt nem gondoltad át... aki egyenlőrét mond 'egyelőre' értelemben, az azt a szót mondja, amelyikre gondol, csak máshogy mondja, mint te. de attól még ugyanarra gondoltok. –> nem jelent tök mást.

van persze 'egyenlőre' értelmű szó is, csak azt kb. soha senki semmire nem használja (kevés kivételtől eltekintve), de ami a fontosabb: ráadásul semmi értelme ide keverni. ugyanis mindegy, hogy ennek a betűsornak van-e neki más jelentése is, attól még nyugodtan azt IS, hogy 'egyelőre'.

"Fogadni mernék, hogy aki keveri az írásukat, annak a különbségről fogalma sincs."

lehet. ez nem is lenne túl meglepő, tekintve, hogy egy igen gyakori szóról meg egy nagyon ritka (szinte nem is létező, jóformán csak kreált példákban létező) szóról van szó... ha ebből csak az egyiket ismeri, akkor nincs milyen különbségről beszélni.

"Sokan állnak sajnos hadilábon a saját anyanyelvükkel."

Az anyanyelvét mindenki tök jól beszéli (kivéve, ha sokáig más nyelvi környezetben él, és elfelejti, vagy ha nem tud beszélni betegség/baleset, egyéb rendellenesség miatt, stb. – de ez mind más téma).

Az írás egy másik dolog, csak áttételesen van köze az anyanyelv tudásához. Az írástudással sokan "hadilábon állnak", de ez korántsem jelenti, hogy az anyanyelvükkel is.

Hát, én szerintem pedig az ember legyen annyira igényes, hogy legalább megpróbál jól írni. (Amúgy beszélni is rengetegen beszélnek helytelenül, vagy te még nem hallottad soha, hogy a -ba, -be, -ban, -ben nem megy valakinek, vagy hogy "deviszont"-ozik, esetleg teljesen helytelenül használ szavakat, meg hasonlók?)

Nem értek veled egyet, ezeket az embernek tudnia KELL. Nem arról beszélek, hogy akadémiai szinten kell tudni a földrajzi neveket leírni, vagy senki soha ne ejtsen az vesszőhibát se, mert az már tényleg a helyesírás "magasiskolája", és nem lesz buta az ember, ha azt nem tudja.

De azért bocsánat, az "egyelőre" kontra "egyenlőre", a "mond" vs. "mondd" és társai menjenek már annak, aki a nyolc általánost elvégezte...

"az ember legyen annyira igényes, hogy legalább megpróbál jól írni."

Oké, csak ne keverjük folyton a beszédet az írással, lécci-lécci!

Az anyanyelvét a (felnőtt) anyanyelvi beszélők nagy-nagy része teljesen jól beszéli – persze "mindenki másképp csinálja". Ahány ember, annyi nyelvváltozat, tudjuk. (Remélem, hogy tudjuk...) Nincs "helyesbeszélési szabályzat".

A helyesírás egy más téma, azt tényleg lehet hibásan csinálni (sőt, jóformán nem is lehet hibátlanul...).

Persze mindkettőre lehet mondani, hogy csináljuk igényesen:

írni lehet szépen és helyesen, és valóban beszélni is lehet lehet választékosan fogalmazva, szépen artikulálva, stb. – de nem lehet mondani, hogy hibásan használja a szavakat. Legalábbis, ha olyan szóhasználatról beszélünk, amit tömegesen ugyanúgy mondanak mások is.

(Az más, ha valaki tényleg rosszul tanult valamit, és pl. az uszály-ra azt mondja, hogy "komp" – hát neki majd valaki szól, hogy ez tévedés, ő meg megköszöni. :-)

"Amúgy beszélni is rengetegen beszélnek helytelenül, vagy te még nem hallottad soha, hogy a -ba, -be, -ban, -ben nem megy valakinek, vagy hogy "deviszont"-ozik, esetleg teljesen helytelenül használ szavakat, meg hasonlók?"

Ó, nem, ezek szuper példák arra, hogy mi az, ami NEM helytelen. Pl. a ba/be egy örök nyelvművelési téma, de az a helyzet, hogy a beszélők nagy (sőt nagyobb) része általában ba/be-t mond ban/ben értelemben is, ld.: [link]

(Ráadásul már jó rég óta így van ez, de ez most mindegy, mert ha új keletű jelenség lenne, és csak mostanában használná így a többség, akkor is a magyar nyelv része lenne.)

("deviszont" dettó, vö.: [link] )

"Nem értek veled egyet, ezeket az embernek tudnia KELL."

"az "egyelőre" kontra "egyenlőre", a "mond" vs. "mondd" és társai menjenek már annak, aki a nyolc általánost elvégezte..."

Jó, tehát most a helyesÍRÁSról beszélünk. Igen, arra van szabályzat, van elvileg egy általános műveltség, meg van felette érettségi (az már egy magasabb szint), és hát bizonyos szint felett "illik" tudni helyesen írni (valamennyire) – bár ez csak "illem", nem kötelez senkit semmire.

Ha valaki nem tanulta meg a helyesírást, és ezért nem is megy el újságírónak, hanem szépen dolgozik az autószerelő műhelyben, és amúgy szabadidejében kommentelget a Facebookon, azt milyen alapon bántjuk? Nem olyan helyre ír, ahova kötelező helyesen írni. (Amúgy is kevés olyan hely van.)

Amúgy ha már az iskolai/akadémiai szintekről beszélünk, ezeken is jól látszik, hogy mennyire más a beszéd és az írás:

Az iskolát akkor kezded, amikor már (szinte) tökéletesen tudsz beszélni az anyanyelveden.

A helyesírással azonban csak az iskolában kezdesz ismerkedni, és amikor kijártad az iskolát, még akkor sem tudod tökéletesen...

Akármit mondasz, nem győzöl meg. Se beszélni, se írni nem tudnak nagyon sokan, és ez iszonyú ciki.

Neked lehet más véleményed, nincs ezzel semmi gond, de ez az enyém, és kész. :) Vita lezárva. :)