Emberek akik "azt hiszem" helyett "asszem"-et szoktak írni, mihez kezdetek az így megspórolt időtökkel?

nem spórolás miatt van: én akkor írom így, amikor azt szeretném leírni, amit mondok, illetve mondanék, ha beszélgetnénk. mivel manapság nagyon sok "beszélgetés jellegű" írásbeli kommunikáció van – sokkal több, mint 20-30-50 éve –, nem túl meglepő, hogy az ilyen dolgok írásban is szaporodnak.

bár régen sem volt ez másképp, akkor is a beszédhez igazodva tömörödtek a dolgok írásban is, pl. a "sosem"-mel kapcsolatban talán már nem kérdeznéd meg, hogy minek spórol ennyire, aki nem "soha sem"-nek írja...

persze közvetve mégis valami "ösztönös spórolás" miatt van: hiszen a beszédben is azért mondunk rövidebben dolgokat, mert fölöslegesnek tartjuk ugyanazt hosszabban mondani, ha rövidebben is érthető. de az írás már csak ennek a leképezése, ott már nem időnyerés a cél.

az írásbeli időnyerés inkább azokra vonatkozik, amikor olyan rövidítéseket használunk, amelyeket szóban kimondanánk, pl. úgyhogy helyett úh.

aztán vannak olyan esetek, amikor ilyen írásbeli rövidítést kezdenek el szóban is használni, de ez meg gyakran inkább jópofáskodás, mint spórolás, például a "satöbbi" helyett "estébé"-t vagy "sötöbö"-t mondani nem rövidebb. :-)

és aztán lehetne elemezgetni a maiakat (vok, am stb.), de ez már egy másik történet...

Gyujtsd ossze a megsporolt idot es mikor eljon a "kaszas", szolj neki, hogy van egy csomo sporolt idod, amit most fogsz felhasznalni es igy meg elsz vagy 10 evet.

Na mit szolsz?Nem egy felhulye otlet!

Pont mint a kerdesed!