Miért használjuk magyarország és a magyar városok esetében a -ra, -re, ragot a hová kérdésre, míg a többi ország és a külföldi városok esetében a -ba, -be, ragot használjuk? Pl. : LondonBA, KanadáBA MagyarországRA, PécsRE
2. és 4. kommentelő!
Köszönöm az észrevételt, nem gondoltam végig teljesen, de valóban érdekes dolog
1. és 3. kommentelő:
Na és mi a helyzet a külföldi városokkal?
Ott ez érvényét veszti, és rendte a -ba, -be, ragot használjuk?!
Sőt, csak hogy tovább bonyolodjon, az r végződésnél van mindkettő esetre példa az első és második komment alapján:
EgerBE, MezőtúrRA
Na, itt mi a szabály?
Mondjuk vegyük ezt alapnak:
„A településekhez járuló ún. külső és belső helyhatározóragokat leginkább a helyi nyelvszokás szabályozza, de néhány esetben kimutatható kapcsolat a név végződése és a rag között, egyértelmű, minden nyelvi példára kiterjedő szabály azonban nem adható. A szabályszerűségekről (és főbb kivételekről) tájékoztat a Nyelvművelő kézikönyv (Grétsy László — Kovalovszky Miklós szerk., Nyelvművelő kézikönyv I–II, Bp., 1985.), illetve a Nyelvhasználati szótár (Balázs Géza — Zimányi Árpád szerk., Pauz-Westermann Könyvkiadó, Celldömölk, 2007).
Egy részlet az utóbbi kötet 225. oldaláról:
»2. A magyar — de nem csupán a magyarországi — helynevek nagyobbik részéhez külviszonyragot fűzünk. Az idetartozó típusok:
(a) magánhangzóra végződő nevek (az i kivételével): Ajkán, Cecén, Gyulán, Komlón, Szikszón;
(b) a -bánya, -halom, -háza, -hely, -patak, -sziget, -telek, -vár, -várad utótagú nevek: Tatabányán, Hegyeshalmon, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Máramarosszigeten, Aggteleken, Temesváron, Nagyváradon;
(c) a mássalhangzóra végződő nevek többsége: Balassagyarmaton, Budapesten, Kecskeméten, Munkácson, Szegeden, Vámosgyörkön.
3. A magyar településnevek kisebbik része belviszonyragot kap. Az idetartozó típusok:
(a) a -falu és a -szombat utótagúak: Leányfaluban, Nagyfaluban, Nagyszombatban;
(b) az i, j, ly, m, n, ny, r végűek egy része: Zamárdiban, Tokajban, Kálban, Vizsolyban, Komáromban, Debrecenben, Tihanyban, Egerben.«”
És ehhez képest kezdjük el sorolni a kivételeket. :-)
A szabály egyfelől, amit fentebb leírtak, másfelől az etimológia.
Egy folyamatosan változó nyelvi összefüggésben ne keress egyszerű, pár sorban megfogalmazható szabályt. A nyelv ennél sokkal bonyolultabb.
Még egy adalék. A a magyar települések neveit magunk alakítjuk, a magyar nyelv szabályai szerint. Az idegen országok településeinél általában a főszabály érvényesül, nincs ok, amiért kivételek keletkezzenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!