Tudományos poszterekről és cikkekről vki? Mi hogy van?

Szakcikket bárki(általában szakmabeli) beadhat a szerkesztőségbe, és ha azt közlésre a két független lektor elfogadja le is közlik. A lektor nem tudhatja ki a szerző.

Általában témája új módszer vagy aktualitás, illetve hosszabb korábbi munka összefoglalásából utólag tudományos módszerekkel végzett elemzés. Részei: bevezetés, módszerek ismertetése, a vizsgálat, majd következtetések. Általában tudományos minősítéssel rendelkező személy(phD)irányítása alatt készítik, illetve annak tanácsát kérik ki. 1-6 szerzője lehet, de általában az első szerző végzi a munka oroszlánrészét. Az elbirálás során az újság súlyát jelzi az impact factor(általában 0.2-4 közt van): a legtöbb magyar lap értéke nulla, vagy ahhoz közeli.

A poszter egy rövid, érthető, frappáns írásos illusztrált előadás, melyet az előadóteremhez közeli helységben a tudományos konferencia ideje alatt állítanak ki a szokásos feltételekkel: lehet több szerző is, általában(2-6), bele számít a tudományos munkába, a legjobbakat díjazzák, bekerül a programfüzetbe, és kérdéseket is lehet a szerzőnek feltenni: egy megadott időpontban, kb. fél-egy óráig az első szerzőjének is jelen kell lennie az akkor odamenők esetleges kérdéseinek megválaszolására. A poszter kevesebb munka mint a cikk, de értéke is kevesebb.

Még kiegészíteném annyival, hogy a poszter egy olyan plakát, amin összefoglalva be tudod mutatni a munkádat, annak eredményeit. Általában a konferenciákon van külön poszter szekció is. Ott állítod ki a poszteredet, sok más kiállítóval együtt. Az emberek oda jönnek, megnézik és esetleg kérdeznek ezzel kapcsolatban egy-két szakmai dolgot. És igen, több szerzője is lehet egy poszternek.

Az kerülhet fel rá, aki a bemutatott témában aktívan közreműködött.

A munka mennyisége az relatív és változó. Amin én is szerepeltem egy belgiumi konferencián, azon nagyjából fél-háromnegyed évnyi munka került bemutatásra. Nyilván olyan témán, amivel gyorsabban halad az ember és több eredményt tud produkálni, kevesebb idő is elég. Nehezebb, bonyolultabb témákhoz több.

A cikkeket a megjelentető folyóirat impaktfaktorával rangsorolják. Az impaktfaktornak van egy magyarosabb elnevezése is, amit konferenciákon gyakran emlegetnek, de most nem jut eszembe.

Ez mutatja meg hogy mennyire rangos egy folyóirat.

Nekem vegyészként a Journal os Chromatograhy A. című folyóiratban jelent meg egy cikkem. Annak az impaktfaktora 2,5-3 körül van, ha jól tudom. Az már egész jónak számít.

Ha PhD tanulmányok miatt kérdezed, akkor doktori iskolánként eltérő, hogy mennyit kell teljesíteni. Általában azt is ki szokták kötni, hogy minimum egy első szerzős cikkednek kell lennie a másodszerzősök mellett és külföldi konferencián is aktívan részt kell venned. Ha nem előadással, akkor legalább poszterrel. Általában angol nyelven.

Első szerzős az a cikk, amelyiknél a szerzők között a Te nevedet sorolják fel először. Vagyis mint ahogy az előző írta, a cikkben megjelentetett munka legnagyobb részét Te végezted.

Ha van még kérdésed, szívesen válaszolok. Amire tudok persze.

Journal os Chromatograhy A. = Journal of Chromatograhy A.

Elírtam, bocsi.

Remek válasz az elsö, csak kiegészíteni tudom. Az impakt faktor azt jelenti, hogy mekkora hatással van a tudomány egészére egy-egy publikáció. Impakt faktora igazából a szaklapoknak van, nem az egyes cikkeknek. Egy képlet szerint számolják, ami azon alapul, hogy hány másik szaklapban hivatkoznak a vizsgált szaklapra. Pl a híres Nature magazin minden cikkére számtalan más kutatási anyag hivatkozik késöbb, ezért azt mondhatjuk, hogy a Nature cikkek nagy hatással vannak a tudományra. A Nature impaktja ezért az egyik legmagasabb.

"Legmenöbb lapok" a Nature és a Science, ezek biológiától elkezdve fizikán át kémiáig és geológiáig számtalan dologgal foglalkoznak. Híresebb régészeti felfedezéseket is le szoktak közölni. Ezek mellett szakterületenként nagyobb impakttal rendelkezö lapok is vannak.

Itt számtalan tudományos szaklap impaktfaktorát meg tudod nézni:

[link]