Valaki írna egy kis tudományos ismeretterjesztő szöveget a drogokról?

Mit nevezünk szenvedélybetegségnek, függőségnek, addikciónak?

Szenvedélybetegségnek azokat a visszatérően ismétlődő viselkedésformákat, szokásokat nevezzük, amelyeket a személy kényszeresen újra és újra végrehajt, s amelyek a személyre - és többnyire környezetére is – káros következményekkel járnak. Ezek a szenvedélyek, vagy függőségek kétfélék lehetnek. Függőséget kialakíthatnak kémiai szerek, ezt a fajta szenvedélybetegséget nevezzük drogfüggőségnek vagy kémiai addikciónak. De függeni lehet valamilyen viselkedési együttestől is, ezeket a függőségi formákat viselkedéses függőségeknek nevezzük. A viselkedéses addikciók közé soroljuk a játékszenvedélyt (gambling), a számítógépes (vagy egyéb) játékoktól való függőséget, az internet-függőséget, a video-függőséget, a szex-addikciót, a kleptomániát, a kényszeres pénzköltést (vásárlási kényszer), a pornográfiához való hozzászokást, a kényszeres evést és még sok hasonló, az egészséget és a környezetet károsító viselkedésformát.

Mit nevezünk drognak?

Drognak nevezünk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hat és módosítja annak működését. Ily módon ezek a szerek megváltoztatják a használó gondolkodását, hangulatát, viselkedését, azt a módot, ahogyan a világot észleli. A drog szó helyett gyakran használja a köznyelv a kábítószer kifejezést. Ez nem szerencsés, hiszen nem minden drog tekinthető kábító hatású szernek. Kábító hatásúak a szerves oldószerek, vagy az opiátok, de a marihuána, vagy az amfetamin egészen más módon hat a szervezetre. Ezeket a szereket nem szerencsés kábítószernek nevezni.

Mik a szenvedélybetegség jellemzői, tünetei?

Az alábbiakban a függőség kialakulásának a jellemzőit soroljuk fel. Tudni kell azonban, hogy általában nem jelenik meg az összes tünet a szenvedélybetegség kialakulásakor, sőt az alábbiak közül akár már egy-két jellemző megléte is jelentheti a függőség kialakulását.

§ A szenvedélybetegség, a függőség jellemzője, hogy a személy azt éli meg, hogy szüksége van egy bizonyos viselkedés végrehajtására, folyamatos vágyat érez erre, s nem tud ennek a vágynak ellenállni. A drogfüggőség esetében ez a viselkedés a drog bevétele, míg a viselkedéses addikciók esetében valamilyen viselkedés kényszeres végrehajtása. A játékszenvedélyes személy nem tud ellenállni a játékgépeknek, a kleptomániás kényszerű, legyőzhetetlen vágyat érez a lopásra, a kényszeres evő nem tudja abbahagyni az evést és így tovább.

§ A függőség jellemzője a legtöbb esetben a tolerancia kialakulása. A tolerancia kialakulása azt jelenti, hogy egy adott szer ismételt használata során a használónak egyre nagyobb mennyiségre lesz szüksége ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérje.

§ A függőség jellemzője lehet a megvonási tünetek megjelenése. Ez azt jelenti, hogy a drog használatának abbahagyásakor, vagy a kényszeres viselkedéssel történő felhagyáskor a használó kellemetlen lelki és/vagy testi tüneteket észlel. Nem minden drog használatakor alakulnak ki testi megvonási tünetek. Így a marihuána vagy az LSD használatát követően egyáltalán nem, de az amfetaminszármazékok vagy a kokain használatát követően sem alakulnak ki komolyabb testi megvonási tünetek. Minden drog és minden addiktív viselkedés esetében kialakulhatnak azonban lelki megvonási tünetek. Ilyenkor a személy nyugtalan, feszült, ideges, sehol nem találja a helyét, nem tudja lekötni magát. Súlyosabb esetekben depresszióssá válhat és öngyilkosságot is megkísérelhet. A lelki megvonási tünetek sokkal komolyabb problémát jelentenek, mint a testi tünetek.

§ A függőséget jellemezheti az, hogy a személy megpróbál leszokni a drogról, illetve felhagyni a kényszeres viselkedéssel, de ezek a kísérletek kudarcba fulladnak.

§ A függőségek általános jellemzője a különböző testi, vagy lelki problémák megjelenése. Ezzel kapcsolatosan általában az figyelhető meg, hogy a káros hatások felismerése ellenére sem képes a személy felhagyni szenvedélyével.

§ A droghasználó többnyire jelentős mennyiségű időt és energiát fordít a drog megszerzésére és használatára, illetve adott esetben a szer használatától történő megszabadulásra. Ennek is következménye, hogy más, korábbi tevékenységekre nem marad ideje. Gyakori, hogy a szenvedélybeteg nem tudja megfelelően elvégezni a munkáját, vagy romlik az iskolai teljesítménye.

§ A szenvedélybetegség kialakulása többnyire együtt jár a belső értékrend megváltozásával. A korábban fontos tevékenységek elvesztik a fontosságukat, nem tudnak örömet szerezni, nem kötik le az érdeklődést. Ezzel szemben a szenvedély tárgya felértékelődik, minden másnál fontosabbá válik és kiszorítja a használó életéből az egyéb örömforrásokat. Ily módon a munka és a tanulás mellett elvesztheti az értékét a család, a barátságok, a szerelem, a szex, a hobbik és bármi más korábban fontos dolog.

Hogyan jön létre a drog-élmény?

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a drog-élményt kizárólag a drog a szervezetre gyakorolt hatása hozza létre. Ez nem így van. A kialakuló élményért három tényező együttes hatása felelős. (1) Az első valóban maga a használt szer, illetve annak a szervezetre, a központi idegrendszerre gyakorolt hatása. Ezt a hatást azonban két további fontos tényező befolyásolja. (2) A másik az, hogy a használó milyen fizikai és lelki állapotban van a drog bevételekor. A fáradt emberre ugyanolyan mennyiségű drog nagyobb hatást gyakorolhat. Nem mindegy, hogy valaki először használja az illető drogot, vagy vannak már korábbi tapasztalatai. Lényeges, hogy milyen elvárásai vannak a drog használatával kapcsolatosan, milyen élményre számít. Nem mindegy az sem, hogy milyen lelki állapotban van a használó. Sok drog, elsősorban a hallucinogén hatású szerek felerősítik a használó hangulatát, így, ha vidám valaki, esetleg még vidámabb lesz, míg ha rossz kedvű, előfordulhat, hogy depressziós hangulatba esik. (3) Végül nem mindegy, hogy milyen társaságban és milyen környezetben, milyen körülmények között használja valaki a drogot. Nagy különbséget élhet meg valaki ugyanannak a drognak a használatakor, ha azt ismerősökkel együtt, illetve, ha idegenek között használja. Megint más lehet a hatás, ha egyedül veszi be a drogot. Nem mindegy a fizikai környezet sem. Máshogy hathat egy drog otthon, vagy ismerős környezetben, vagy egy idegen helyen, esetleg egy zsúfolt diszkóban.

Hogyan csoportosítjuk a drogokat?

A drogok csoportosítására több lehetőség adódik.

§ Csoportosíthatjuk a drogokat aszerint, hogy legális-e a használatuk avagy tiltott. Ez a csoportosítás mindig az adott kultúrától, társadalomtól függ. Így míg Magyarországon az alkohol legális drog, addig mohamedán országokban tiltják a használatát. Magyarországon legális drog még a koffein (kávé), a nikotin (cigaretta), illetve a szerves oldószerek (szipu). Az hogy ezek a drogok legálisak az azt jelenti, hogy szabadon megvásárolhatók, de nem jelenti azt, hogy feltétlenül kevésbé lennének károsak, mint az illegális drogok. Így például az alkohol egészségkárosító hatása sok illegális drognál jelentősebb lehet.

§ Sokan megkülönböztetnek könnyű és kemény drogokat. A lágy drogok közé szokás sorolni a cannabis-származékokat, a marihuánát és a hasist. A felosztás alapját az a megfigyelés szolgáltatja, hogy a marihuána és a hasis használata, más illegális drogokkal összehasonlításban, kisebb egészségügyi kockázattal jár és kisebb a valószínűsége a függőség kialakulásának. Ennek ellenére ez a felosztás nem minden szempontból szerencsés. A megkülönböztetés azt a téves nézetet sugallhatja, hogy a lágy drogok esetében nem kell komoly veszélyekkel szembenéznünk. Bár súlyos pszicho-szociális problémák megjelenése ezeknél a szereknél valóban lényegesen ritkább, mint a heroin, vagy a kokain esetében, mégis ezen drogok esetében is kialakulhat károsító, napi szintű használat és függőség, amely az életvezetést, a társas kapcsolatok rendszerét jelentős mértékben befolyásolja.

§ A leginkább elfogadott és legegyértelműbb csoportosítás a drogok központi idegrendszerre gyakorolt hatása alapján történik. E szempont szerint három nagy csoport különíthető el:

(1) azok a szerek, amelyek elsődlegesen stimulálják, gyorsítják, izgatják a központi idegrendszer működését, ezek a stimulánsok,

(2) azok, amelyek ezzel ellentétben elsődlegesen nyugtató hatásúak, ezek a depresszánsok,

(3) illetve azok a szerek, amelyek elsődleges hatása a tudati működés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása, ezek a hallucinogének, vagy pszichedelikus szerek.

Stimulánsok, depresszánsok és hallucinogének

A stimulánsok közé soroljuk

§ az amfetamin-származékokat,

§ az ecstasyt (MDMA) és néhány rokon vegyületet (MDA, MDEA, MBDB),

§ a kokaint,

§ a nikotint és

§ a koffeint.

A depresszánsok közé tartoznak

§ egyes pszichoaktív hatású gyógyszerek (nyugtatók, altatók, szorongásoldók),

§ az alkohol, valamint

§ az opiátok (ópium, morfium, heroin, kodein, metadon).

A hallucinogén, vagy pszichedelikus szerek közé tartozik

§ az LSD, § a cannabis-származékok (ezeket gyakran külön csoportban szokás említeni),

§ a meszkalin,

§ a pszilocibin,

§ a DMT (dimetil-triptamin),

§ a DOM (dimetoxi-metilamfetamin),

§ a szerves oldószerek és

§ a PCP (phenciklidin).

Az egyes legális és illegális drogok

A következőkben az egyes drogfajták legfontosabb hatásait mutatjuk be, kiemelve, hogy az egy csoportba sorolt drogok sokszor jelentős különbségeket is mutathatnak hatásukban. A bemutatásban a fenti három nagy csoportot még tovább bontjuk. Minden drog-csoport esetében ugyanazokat a főbb kérdéseket válaszoljuk meg. Előbb azonban néhány általános gondolat a drogok használatának veszélyeivel kapcsolatban.

Veszélyek

Minden drognál megemlítjük azokat a főbb veszélyforrásokat, melyek előfordulhatnak az adott szer használatánál. Ezek közül néhány veszély minden drognál közös, ezeket itt soroljuk fel.

· Az utcán vásárolt illegális drogok soha nem tiszta hatóanyagot tartalmaznak, s a szer összetétele ismeretlen a használó számára. A legtöbb drog tartalmaz olyan higításra alkalmazott anyagokat, melyek egy része az egészséget közvetlenül, vagy közvetve veszélyezteti.

· intravénás használat (injekció) az esetleges szennyezőanyagok közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek, fokozott veszélyt jelentve

· intravénás használat (injekció) a drog közvetlenül a véráramba és másodpercek alatt az agyba jut, ezáltal fokozottan fordulhat elő túladagolás

· intravénás használat (injekció) esetén közös eszközök (fecskendő, kanál, drog, szűrő, stb.) használata AIDS, hepatitis és egyéb fertőző betegségek

· a droghasználat illegális cselekedet, fogyasztása, tartása a törvénybe ütközik · A drogok hatásai az adott szer jellegzetességein kívül mindig függnek a használó személy pillanatnyi állapotától (fáradtság, hangulat, evett-e korábban) és személyiségétől, valamint a környezet jellemzőitől (nyugodt, vagy izgató, barátságos, vagy ellenséges, ismerős, vagy ismeretlen környezet; egyedüli, vagy társas használat, barátokkal, vagy idegenekkel való használat, stb.) A nem megfelelő környezetben és nem megfelelő állapotban való droghasználat minden esetben növeli a használat veszélyességét!

· a droghasználat (a legális és az illegális is) sok pénzbe kerül. Sokszor a drog megszerzéséhez szükséges pénz csak illegális úton teremthető elő. Máskor a szenvedélybetegségre költött pénz miatt más az egészség szempontjából alapvető fontosságú dolgokra (élelem, vitaminok, ruházat, lakás, stb.) nem jut elegendő pénz. A szenvedélybetegségre költött pénz sok családi vagy baráti konfliktus forrása lehet.