Az Emberiség hogyan élhetné túl ha a Földbe egy 300km átmérőjű aszteroida becsapódna?

#20

"De akkor mekkora méretűek szoktak lepotyogni mostanában, mondjuk az elmúlt 150 evben?"

Néhányszor centistől néhányszor 10 méteresig jött több is.

A Tunguszkai eseményt mindenki ismeri:

[link]

Viszont ezen az oldalon alul egész hosszú listán sorolják az azóta bekövetkezett hasonló eseményeket!

Az 1947 -es külön figyelemre is méltó saját oldallal:

[link]

A 2013 -as Cseljabinszki eseményről pedig igen látványos videók is születtek.

https://www.youtube.com/watch?v=fBLjB5qavxY

Az eseménynek 1200+ sérültje is volt!

[link]

17 méter átmérőjű, 10000 tonnás volt és 68 ezer km/óra sebességgel érkezett!

"És ezekből a méretekből mekkora ér földet? Úgy értem, hogy a légkörben égve biztos veszít a nagyságából, nem? Vagy egy vasdarab nem nagyon lesz kisebb ilyenkor sem, de egy jégtömb az biztos lecsökken?"

Mindegyik veszít az anyagából, a vas is. És a nagyon kicsi is leérhet pont azért mert a kis tömeg hamar lelassul és úgy már nem ég el.

Ha pedig nagy akkor meg azért ér le mert nem fékeződik eléggé le.

A kettő közt van egy csoport ami anyagtól, sebességtől és beesési szögtől, tömegtől és még sok mindentől függően nem elég és nem becsapódik hanem felrobban a légkörben.

Ezek a bolidák.

"

Mondjuk azt se értem, hogy lehetne akkora egy jeges aszteroida, hogy a legkörbe érés után ne olvadjon el?

"

Egyrészt azt kell megérteni hogy nagyon gyorsak. 40-70 ezer! km / h a sebességük átlagosan, amik a belső naprendszerben keringenek mint aszteroidák.

De lehetségesek ennél sokkal gyorsabbak is.

A naprendszer széléről vagy azon kívülről behulló "anyag" folyamatosan gyorsul a nap felé és így pont itt a belső naprendszerben a leggyorsabb. Mértek ilyen üstökösöknél már több százezer km / h is!

És a robbanási illetve becsapódási erő is a tömeg szer sebességből adódik, tehát a nagy sebesség a kicsiknek a hatóerejét is jelentősen növelheti.

De a kérdésedre válaszul ilyen sebességeknél a légkörünk igen vékonynak számít! Néhány másodpercig ég csak benne bármi mielőtt eléri a felszínt!

Ha a Cseljabinszki nem ilyen lapos szögben érkezik hanem merőlegesen akkor a 100 km légkört 68000 km/h -val 5 sec alatt megteszi! Nincs ideje átmelegedni csak a felszínének. Így a jégnek is csak a felszíne párolog vagy ég el. A magja ami -270 C -os az becsapódik.

És a kinetikus energia 1 tonna jégnél is pont akkora mint 1 tonna vasnál ha ugyanolyan a sebességük.

Legfeljebb más alakú mélységű stb krátert csinálnak.

Más a por felverődés is.

Ilyen testek simán átrepülnek a 4km óceánon is és ott a mélyén csapódnak be (igaz jelentős kinetikus energia átadódik a víznek a vízben haladással). Viszont pont ettől lesz veszélyes mert szökőárat okoz. Az energia nem veszett el csak átalakult.

A föld 75% -t víz borítja, így ennek az esélye jóval nagyobb, azt csodálom hogy eddig erre nincs még ismert példa.

És még egy érdekesség:

[link]