Miért nem járt negyvennyolc éve ember a Holdon? Idén július 20-án lesz az Apolló 11. leszállásának az ötvenedik évfordulója, hova tűnt a korabeli lelkesedés?

Voltak ott élégszer, azt a tapasztalatot már beépítették a Mars küldetésbe.

Teljesen más körülmények vannak a Marson, szóval pénzégetés lenne csak ezért embert küldeni a Holdra...

Egyébként a Holdra már csak kereskedelmi és űrturizmus miatt fogunk menni szerintem.

Állami pénzt már nem fognak erre áldozni. Cost/benefit-je nem elég nagy már.

"Pedig az ott szerzett tapasztalatokat fel lehetett volna használni a tervezett Mars expedícióhoz."

Fel. De volt már Mars-expedíció? Nem.

Most, hogy már körvonalazódik valami, újra szó van a holdi bázisról, éppen pont a marsi küldetés előkészítése miatt.

Nem csak sima gyakorlásként a marsi megélhetéshez, az önellátást lehet miniben tesztelni, de a Hold jó nyersanyag-bázis lehet és alacsony gravitációja miatt majdnem olyan jó építési hely, mint egy űrállomás.

Majdnem.

Szóval csak azt érdemes ott felépíteni, amit az űrben nem lehet, tehát mondjuk egy leendő Mars-hajó moduláris részeit.

Na, azt se tudom, hol kellene azt kezdeni. Próbáltam rövidre fogni, de így is hosszú, azért tömörre fogtam és remélhetőleg érdekes is lesz az egyébként közkeletű kérdés miatt. És bár itt inkább felsorolásszerű, de talán érdemes átfutni, hogy valami kicsit átfogóbb kép legyen az űrkutatásról.

Elsőre néhány rövid válasz kiigazításképp. A lelkesedés sehova sem tűnt el és a pénzhiány sem akadály, és közel sem végezhető el az, amit a tudomány tudni szeretne akár csak a Holdról űrszondákkal, szóval megvan az érdeklődés jelenleg is a Hold iránt, akkor is, ha éppen nincs emberes küldetése senkinek. A hidegháborús versengés tény, hogy szerepet játszott a holdra szállásban, de nem volt az kizárólagos ok az Apollo programra, inkább csak már ott tartott a tudomány és a hidegháború csak felgyorsította a fejlesztéseket. Valamint nagyon is fognak állami pénzeket belefektetni a holdutazásokba, vannak is tervek és nem is egy oldalról. Kínát illetően, na igen nyilván meg akarja mutatni, hogy mire képes, de csak nem meglepő, hogy a kínaiakat is érdekli az űrkutatás, pont úgy, ahogy mindenkit. A lényeg, hogy Kína sem csak valami erőfitogtatásból kezdett költeni az űrkutatásra, de a katonai lehetőségek is nyilván gyorsítottak rajta, és még a politikai érdekek is. Inkább azt lehetne mondani, hogy az érdeklődés az meg volt eddig is, de egyéb érdekek begyorsították a pénz előkerítését. Mint Wadmalac is írta bizony szó van itt már Hold bázisról, marsi küldetésről, a Hold bányászatról és Hold űrállomásról is és ezek már folyamatban lévő dolgok! Vagyis egyszerűen szólva ugyanúgy fontos a Hold ma is és nincs félreállítva, sőt dolgoznak Hold programokon jelenleg is, magán cégek és állami űrhivatalok is.

Na, a reagálások után, vissza is kanyarodnék a kérdéshez. Az űrkutatásban nyilván kiemelt jelentőségű volt a holdra szállás, de maga az űrkutatás nem ragadt le a holdra szállásnál és azóta rengeteg mindent kutattunk, tényleg rengeteg mindent, sőt egyre több mindent. Nem kellene leragadni az Apollo programnál, mert azóta és ma is rengeteg űrprogram volt és van ma is, ami mind fontos és érdekes a tudománynak és az űrkutatás tényleg nem csak emberes holdra szállásról szól. Rengeteg más érdekes kutatási terület van és sokukról a média is beszámol. Szóval tény, hogy a holdra szállások kiemelt programok voltak, és tényleg élvonalban van elmenni egy másik égitestre, de ne is higgyük, hogy az egyedüli cél és azt sem, hogy nincs terv a Holdra menni. Merthogy van és a Marsra is.

Egyébként is azóta is folyamatosan vizsgálják a Holdat szondákkal, Földi csillagvizsgálókkal is, mert miért ne tennék, és listaszerűen biztos érdekes lehet kicsit átfutni, hogy csak a Holdat illetően is mennyi minden történt a holdkutatásban az Apollo program óta. Rengeteget költöttek rá és rengeteg adatot rögzítettek is.

Akkor mi is volt azóta a Holddal? A hírekből biztos ismerős lesz több is ezek közül és ez közel sem egy teljes lista, de csak hogy lássuk. Hold körüli szondák:

A Lunar Reconnaissance Orbiter a Hold erőforrásait kutatja és vizet keres, valamint leszállóhelyek feltérképezése a feladata a későbbi emberes holdküldetések számára. Gondolom ez az egyik, ami a legérdekesebb a kérdés szempontjából, tehát vannak tervek a Holddal kapcsolatban és haladnak is. További Hold körüli szondák azóta: LADEE, GRAIL, LCROSS (Hold leszállóhelyek keresése), SELENE, SMART-1 (talán érdekes: kimutatta a Holdon a víz jelenlétét ami állomásoknál lesz fontos), Lunar Prsopector, Chang'e 1, Chang'e-2, Chang’e 5T1, Chandrayaan-1, Muses-A.

Újabb Holdra szállások és roverek a Chang’e-3 (Jáde Nyúl) és a Chang'e-4 (Jáde Nyúl 2) leszállt a Hold túlsó oldalán és jelenleg is kutat.

Nézzük a Marsot, mert az is egy hiányolt téma a Hold mellett és, hogy jajj, azzal sincs semmi és miért nincs terv a Marsra. Nézzük az Apollo óta milyen Mars programokra költöttek. Az InSight leszállt a Marson és kutat. ExoMars két részből álló program, részben Mars körüli keringés és részben leszállás, de a leszállóegység hiba miatt a Marsba csapódott, de a keringő egység sikeres. Mars körüli pályán mi történt még: Viking program, MAVEN, Mars Orbiter Mission, Jinghuo-1, Mars Reconnaissance Orbiter leszállásra alkalmas helyet keres, Odyssey, Mars Global Surveyor Mars orbiter és Mars Express. Mi szállt le a Marson: Viking program, Curiosity, Phoenix Mars leszállóegység, Opportunity, Spirit és Mars Pathfinder marsjáró, Mars Sample Return anyagmintát hoz a Marsról.

További tervek vannak Mars körül keringő szondákra, Mars járókra, Hold járókra és Hold és Mars emberes küldetésekre, és bizony ezek mind többes számban! Csak volt közben sok más, ami érdekelte az űrkutatást, se senki se állította hivatalosan, hogy ne lenne szándék a Holdra és a Marsra menni.

El lehet képzelni akkor, hogy csak a Holdra és a Marsra mennyit költhettek az Apollo program óta, de volt azóta más is, meglátogattuk a Vénuszt, Jupitert, Szatrunuszt, Uránuszt, Neptunuszt és a Plutót és több szonda orbitális pályára is állt körülöttük. A BepiColombo a Merkúr körüli pályán van jelenleg is és a Cassini–Huygens leszállt a Titánra. Csak egy gyors további lista és csak az érdekesebb fejleményekről az űrkutatásban.

Az Apollo küldetések óta sok egyéb is előtérbe került, azóta kisbolygókat, aszteroidákat és üstökösöket látogatunk meg és nem is kis mennyiségben, pályára állunk körülöttük és mintákat hozunk belőlük. Üstökös és aszteroida megközelítő szondák (hopp mert itt tartunk): Deep Space-1, Suisei, Sakigake, Giotto, Vega 1 és 2, Deep Impact. A Stardust űrszonda mintát vett egy üstökösből, a Hayabusa pedig az Itokawa aszteroidát vizsgálta és abból hozott mintát. Galileo űrszonda vizsgálati céljai a Gaspra és Dactyl kisbolygók és Shoemaker-Levy üstökös. Az OSIRIS-REx jelenleg is kering a Bennu kisbolygó körül és mintát fog hozni belőle. A Hayabusa 2 leszállt Ryugu kisbolygón és mintát vett, de még az is dolgozik és később juttatja majd vissza a Földre. A Dawn űrszonda a Ceres és a Vesta aszteroidák körül állt pályára, a New Horizons űrszonda pedig a Jupiter, Plútó, Charon, Kuiper-öv, Ultima Thule kisbolygó célokból szemezget.

Volt aztán közben egy komplett űrsikló programja a NASA-nak és az sem a Hold iránti érdeklődés hiánya miatt. Azóta szinte standard szerint készülnek az űrtávcsövek is, bár némelyik csak röntgen vagy egyéb (gamma, infra) nem a közérdeklődés középpontjában álló tartományban vizsgál, de vannak és voltak azok is és megvan a maguk fontossága is. Az ismertebbek, Hubble, Kepler ami több ezer exobolygót elemzett, TESS exobolygó kereső távcső, COROT és MOST szintén exobolygó kutató űrtávcsövek, Gaia űrtávcső ami a galaxisunk 3D térképét készíti, gondolom ez sem lényegtelen („Star Wars csillagtérkép”). NEOSSat szintén nem lényegtelen feladattal, a Föld közeli objektumokat keresi és meghatározza a pályájukat, szükség is van rá. Aztán még, de csak névlista szerűen, hogy mi minden fontos még, ezek is űrtávcsövek: EXOSAT, Small Astronomy Satellite 2, Infrared Astronomical Satellite, Chandra, XMM-Newton Spitzer Hipparcos, Herschel űrtávcső, BeppoSAX, Compton, Fermi. A James Webb Space Telescope-ot hamarosan indítják, a SIM PlanetQuest tervezett exobolygó kutató űrtávcső.

És ha már exobolygó kutatás, akkor érdemes kiemelni, hogy ma már exobolygókat kutatunk és bizony arra is sokat költöttek és a közérdeklődés is érdeklődik felőle, és ennek is megvan a maga fontossága (talán nem is kicsi), még a Holdra szállás mellett is, és már több ezer exobolygónál tartunk. És számukat a Tejútrendszerben is 100 milliárdnyira becsülik! Csak nem lényegtelen adat ez sem. Nem mellékes, de már az űrszemetet is nyomon követik és az eltávolításukra is vannak projektek, és erre is költeni kell, mert különben ki sem lehet jutni egy idő után a világűrbe. Ne felejtsük el, ami szintén fontos, hogy közben pályára állt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és 1998-óta folyamatosan tartózkodnak a fedélzetén! Azóta felfedeztük a gravitációs hullámokat (!) és bár itt a Földön történt, de űrkutatási projekt és bizony ki tudja abból is még mi lehet tudományos felfedezés, nem is nehéz a sci-fi filmekbe illő témákat felvetni. Nem mellékesen a gravitációs hullám érzékelés is költözik az űrbe és ez egy új érzékelési mód, ami ki tudja, mit hoz még felfedezésekben. Ja és azóta rég feltalálták az ion hajtóművet és használják is, jó mondjuk, kicsi hatásfoka van, de dolgoznak más meghajtásokon is. De ugorjunk tovább.

A Föld körüli Föld megfigyelő műholdak is rendkívül fontosak és bizonyos szempontból talán az egyik legfontosabbak is. Aztán felfedeztük közben a műholdas régészetet, amit ma már napi szinten használnak eredményesen, és még a google map-on is fedeztek fel, nem egy régészeti lelőhelyet, és bizony az is műholdas felvételeken alapul és megvan a maga fontossága és ezek az űrkutatás eredményei, amik ha csak Holdra szállásokban gondolkodtak volna, akkor ez mind nincsen. Folytatva a sort, azóta lefényképeztünk távoli csillagot, fekete lyukat és exobolygót is, és bár ezek homályos foltok, de nagyon nem semmi fejlemények.

Na és azóta beléptünk a magán űrkutatás korszakába, ma a NASA-nak magáncég visz fel utánpótlást az ISS-re. Folyamatban van az emberes űrrepülés több cégnél is, megcélozva az űrturizmust. Hold bányászati eszköz fejlesztés is már folyamatban van, mert a Holdon vizet találtak és nagy energia értékű hélium 3-at, amit ki lehetne bányászni.

Talán csak azzal fejezném be, hogy stb stb stb.