Miért száll fel teljesen egyenesen a füst a felhők fölé is, amikor a Föld pörög?

Megint ez a hülye laposföldes?

Kérdező:

a magas légkör NEM forog teljesen együtt a Földdel, nagyon erős áramlatok vannak benne. 900 km/ó is lehet.

De ezek olyan magasan vannak, hogy a füstön már nem látod!

Kérdező. Értem hogy miért nem érted. A föld már nagyon régóta kb ugyanazzal a sebességgel forog (kicsit lassul, de ez nem számottevő.).

A légkörnek így bőven volt már ideje felvenni ezt a sebességet.

Tehát már nagyon nem kell súrlódniuk a levegő molekuláknak ahhoz hogy magasabban is kb ugyanakkora sebességgel együtt forogjanak.

Szóval itt az időtényezőt nem vetted figyelembe.

Mert ha most kezdenéd forgatni gyorsítani vagy lassítani akkor valóban nagy különbségek lennének. Amíg a surlódás miatt fel nem veszi.

És igen nagyon magasan ahol már nagyon ritka is a légkör valóban más a sebessége és erős szelek fújnak.

De a légkör fő tömege ami az alső 10km -en összpontosul (talán az egész légkör tömegének 90% ha jól emlékszem) az már együtt forog a földdel.

És egyébként a föld és a légkör forgása jelentős hatást gyakorol az időjárásra: a jellemző szélirányokra és áramlásokra is!

Nem a tudományba való kérdés!

Kérjük, tegyék a helyére!

Van otthon forgótányéros mikró?

Tegyél be egy edénybe vizet, esetleg szórd meg a tetejét borssal, hogy valami mutassa a pörgést.

Pörgesd meg egy pár percre.

Ha 2 perc után a víz egy helyben fog állni, nem forog együtt az edénnyel, azt mondom, jé, igazad van.

Ha feltűnt, a Föld pár milliárd éve rendelkezik légkörrel.

Ha állva kapta volna és később kellett volna felpörgetni, akkor is már együtt forogna vele az elképzelhető legkisebb légsúrlódás esetén is. Márpedig légsúrlódás van.

"Viszont nem forgatja magával a teljes légkört. Nagyon kicsi a Föld felszínének a hatása ehhez"

Való igaz. Ott a kb. 12.600 km átmérőjű, nagyjából 6*10^24 kg tömegű Föld, pörög, mint a bolond és ez egészen biztosan nem tudja érdemben befolyásolni a kb. 5*10^18 kg tömegű (csal egymilliószor könnyebb, apróság), érdemben kb. 100 km sugarú légkört. Tényleg elhanyagolható az, hogy egy k***a nagy kőgolyó egy magához képest ábrázolhatatlanul vékony gázburokra milyen hatással van. Óriási felületen találkozik vele (tehát viszi a közegellenállás rendesen), ráadásul a légkör sűrűsége valami véletlen (vagy a gravitáció) folytán épp talajközelben a legnagyobb, tehát a gázok tömegének nagy része abban a tartományban van, ahol érzékelni tudod, hová száll a füst.

Ilyen apróságokkal ne is foglalkozz, a lényeg, hogy az elméleted kikezdhetetlen legyen. Ha valamire épp csak leírható esély van (vízszinteshez közeli áramlást biztosító sebességgradiens felfelé emelkedve), azt már biztosra kell venni, mer' az úgy van.

Van egy labdád, jól nedvesíthető felszínnel. Vízbe mártod. Az egész felületét be fogja burkolni egy milliméteres vízréteg.

Most megforgatod a labdát.

És te állítod, hogy a vízréteg egy helyben fog állni, csak a labda forog benne.

Hát izé.