Milyen elven működne egy időgép?

Az időgép elve mindig az volt, hogy beszállsz, és a te időd másképp telik benne, mint a környező idő.

Egy probléma van csak: nem ismerünk semmiféle folyamatot, ami ezt kis gravitációnál és sebességnél megtenné.

"A legegyszerűbbek az idő természetes telésének elvét használják ki" ...

Ez csak tágabb értelemben tekinthető időgépnek.

"Egy probléma van csak: nem ismerünk semmiféle folyamatot, ami ezt kis gravitációnál és sebességnél megtenné."

Valójában megteszi ezt minden, hiszen minden megfigyelő számára másképp telik az idő. Vagyis máshogy telik az idő a hegy tetején mint lent, máshogy ha mész és máshogy ha állsz, csak a mértéke mérhetetlenül kicsi. Mondjuk voltak már sikerek a mérés tekintetébe nagyon finom mérésekkel, pl. repülőgépen meg lent a földön atomórákkal. Ha jól emlékszem a rekord 30 méter magasságba egy épület tetején és lent egy lézer nyalábbal sikerült kimérni a lent és a fent közötti idő múlásának különbségét. Ezeknél jóval erőteljesebb időutazás, ha valaki kimegy az űrbe és visszatér, de még így is úgymond meg se közelítette ebben a rekord se az egy másodpercnyi időutazást sem.

Viszont részecskék tekintetében már értek el erőteljesebb időutazásokat, persze minden esetben a jövő irányába. Sőt a régi katódcsöves tv-k azok mind egyirányú időgépek, részecskegyorsítók is egyben, az elektronokat gyorsítják fénysebesség közelébe, így időutazást szenvednek.

Na de a természetbe is megfigyelhető részecskék esetében, amikor beérnek a légkörbe a kozmikus részecskék, akkor nagyobb a felezési idejük mint amennyinek "kéne" lennie, a relativisztikus sebességük következtében. Sajátidő szempontjából nem több.

Szóval az elv az egyszerű ha a jövő fele akarunk menni az időgéppel, csak technikai korlátok vannak. Részecskéket könnyű gyorsítani, fénysebességhez közel, makroszkopikus testeket már nehéz lenne. Szóval csak gyorsítani kell fénysebességhez amit utaztatni akarunk a jövőbe. A gyorsítástól függ hogy mennyit utazik a jövőbe. Szóval az elvben megoldható lenne hogy 5 másodperc alatt utazok 1 évet, de a gyors gyorsítás megölne. A másik erős gravitációban lenni majd elmenni onnan. A két hatás lokálisan egyenértékű az ezt elszenvedő rendszeréből nézve.

"Olyan időgépre, ami visszavinne a múlt egy kiválasztott pontjába szerintem nincsen elv."

Pedig van. Az első ilyen időgép elvet 1935-ben Willem Jacob van Stockum vetette fel. Félvégtelen hosszú hengert legalább fél fénysebességgel kell forgatni a hossztengelye mentén, ekkor a hengert megkerülve bizonyos pályákon a múltba lehet eljutni. Erre azt mondták neki hogy jójó, de félvégtelen hosszú nem lehetséges. Ő azt mondta ilyenekkel hagyják békén, akkor legyen csak 100 millió km hosszú és akkor viszont legalább a fénysebesség 80%-ával forgassák. A mai napig nem találtak hibát a levezetésben, hiszen nem csak így írta le hanem a fizika nyelvén téregyenletekkel. Többek között a teljesség igénye nélkül olyan időgép elv is volt amit Ronald Mallett Connecticut Egyetem elméleti fizika professzora publikált 2001-ben, ami speciális lézerfényen alapszik, nagyon nagy energiájú gyűrű alakú lézerfényen belül időhurok alakulhat ki, bent a téridőnek az időszerű és a térszerű metszetei helyet cserélnek.

De, létezhet ilyen elv.

Olyan korlátokkal, hogy a múltba nem lehet visszamenni, vagy pedig az időgép építése elé nem lehet visszamenni.

Vagy a mi világunkba nem lehet visszamenni (bár akkor már jöhetett volna valaki egy másik világból, szóval ez sem valószínű).

A lényeg az, hogy csak valós helyzetek létezhetnek, de ezen belül akármi. Olyan is, amit nem tudunk elképzelni.

Elvileg van időgép.mert a tudósok most vizsgálják a fehér lyukakat ahol az idő vissza felé halad.

Mert nem csak fekete lyuk van, hanem fehér is.