Miért akkor kezdjük az új évet, amikor?

Tegnap jutott eszembe ez a kérdés, hisz az új év kezdete nem köthető semmilyen természeti jelenséghez, annak ellenére, hogy a naptárakat és magát az időszámítást a Nap Földkörüli forgásából (akkori elmélet szerint ugye) származtatták, szóval "miért nem a másfél héttel korábbi Napforduló (vagy bármi más) jelenti az új év kezdetét?". Utána néztem, nem sok válaszra bukkanva.

A Gergely-naptár e téren nem csinált sokat, követte a Julián-naptárat, csupán ledolgozta annak csúszását és bevezette a "400 évente nincs szökőév" nevű történetet a csúszás csökkentésére.

A Julián-naptár szintén javarészt átvett volt, pontosítási változtatásokkal.

A Julián-naptár elődje a római naptár, ami eredetileg 10 hónapos volt és márciussal kezdődött, mielőtt dec. 31. és márc. 1. közé beiktattak 2 hónapot. A római naptár viszont nem a Naphoz, hanem a Hold állásához lett készítve, ami ugyebár az év mérésére nem a legjobb megoldás.

Szóval az a feltételezésem, hogy a Hold állásához tervezett naptár ugyebár pontatlan és újév napja a Nap szempontjából egy jelentéktelen napra esett, amivel a következő naptárak (Julián és Gergely) nem foglalkoztak, "megszokás" címszóval.

De ez csak az én elméletem. Van valami konkrét ISMERT oka annak, hogy legkésőbb a Gergely-naptár megalkotásakor nem igazították az új év kezdetét valami asztronómiai eseményhez?