Kinek mekkora az IQ-ja?

> Az iq teszteknek nem sok értelmük van

Nem kevesebb, mint egy műveltségi vetélkedőnek, egy sakkversenynek, vagy egy futóversenynek.

> annyit mérnek összesen, hogy iq teszteket milyen jól tudsz kitölteni

Ami viszont korrelál számos igen nehezen definiálható, de kétségtelenül létező, és adott szituációban nem jelentéktelen tulajdonságokkal. Az intelligenciának nem teljesen jó definíciója a problémamegoldó képesség, vagy a mintafelismerő képesség, de a problémamegoldó és mintafelismerő képesség igencsak velős részét képezi az intelligenciának, ami viszont számos szakmánál, vagy hétköznapi élethelyzetben nagyon jól tud jönni.

Mert mit csinálsz egy IQ-teszt feladat megoldása során? Olyan összefüggéseket, mintázatokat találsz meg absztrakt formák között, amik nem maguktól értődőek. Nehezebb feladatoknál még azt is kihívás megtalálni, hogy mik azok a tulajdonságok, amelyek között mintázat van, és mik azok, amikben nincs, amik esetlegesek. Pl. lehet, hogy egy feladatban a síkidomok száma és színe fontos, abban van mintázat, de az elhelyezkedésük már esetleges, abban nem kell mintát találnod. A nehezebb feladatokban nem csak egy-egy egyszerű logika mentén kialakuló mintázatot kell felismerned, hanem több különböző logika kombinálásával tudod megtalálni a valós mintázatot.

A teszt során – ha a likvid intelligenciát mérik – olyan problémát oldasz meg, ahol sem a probléma mibenléte, sem a megoldásának a szisztematikus módszere nem ismert. Már pedig az életben számtalanszor jönnek szembe ilyen jellegű problémák, ahol a probléma mibenléte sem triviális, és a megoldása sem kézenfekvő. Ha valaki jól meg tudja oldani az IQ tesztet, az igen nagy valószínűséggel az életben felmerülő hasonló jellegű problémákra is könnyebben és/vagy gyorsabban és/vagy nagyobb eséllyel és/vagy jobb megoldást talál.

Hogy ez aztán mennyire váltható ki más képességekkel, tudással, az már egy másik kérdés, de erre szerintem már kitértünk.

#32: Ez jól hangzik, első blikkre még beláthatónak is tűnik, de valahogy a valóság mégsem így alakul.

Egyik oldalról a legtöbb ember találkozott már azokkal a logikákkal, amelyek egy IQ tesztben szerepelnek. Az, aki elmegy egy fizetős tesztet megírni, az már igen-igen valószínű, hogy életében látott már nem egy IQ tesztet, most függetlenül attól, hogy azok mennyire adtak korrekt eredményt. Tehát alig van olyan, aki tesztszűz lenne olyan szempontból, ahogy írtad.

Van olyan, aki megírja egyszer a Mensa tesztet. Pont a tagsági küszöb alatti sávban van, ezért még egyszer próbát tesz, hátha… Ott is pont a tagsági szint alatti eredményt éri el. Na de ahhoz már kell valami elszántság, hogy ezek után valaki harmadszor is megpróbálja megírni a tesztet. Ott már azért nyilván megpróbál valahogy felkészülni rá. Az előző tesztekből már pontosan jól ismeri a feladatok jellegét, sőt simán meglehet, hogy egy-egy konkrét feladatra is emlékszik. És… Harmadszor is pont a tagsági küszöb alatti sávba tartozó eredményt ér el. És ilyenre azért van néhány példa.

Másik oldalról hadd példálózzak egy kicsit a matematikával. Mindenkinek a nagy mumusai voltak a szöveges feladatok. Pedig megmutatták a logikát, ahogy meg kell ezeket oldani. Nem csak lehetősége volt a diákoknak, de az iskolai meg is próbálta rákényszeríteni őket, hogy megtanulják a szöveges feladatok megoldásának logikáját. És mégis nagyon sokan nem tudnak belekezdeni sem. Pedig nem túl bonyolult, kvázi receptszerűen megoldható a legtöbb szöveges feladat: Válassz egy ismeretlent – ha azt választod, amire a feladat rákérdez, akkor nem lőhet túl nagy bakot –, ezek után menj végig a szövegen, és az adott összefüggést írd fel ezen ismeretlen segítségével matematikai formulával.

Be lehet gyakorolni, de mégis hiányzik a begyakorláshoz szükséges képesség, vagy akarat. Oké, gyerekekről van szó, de a legtöbb felnőtt felnőtt korára sem szed össze olyan elemzőképességet, hogy képes legyen megoldani egy viszonylag egyszerűbb szöveges feladatot.

Vegyünk egy nem túl könnyű, de nem is extrém nehéz – pl. nem több ismeretlenes – szöveges feladatot:

„Aladár 12 évvel fiatalabb, mint Béla volt 8 évvel ezelőtt. Viszont Aladár 5 év múlva pont fele annyi idős lesz, mint amennyi most Béla. Hány éves Aladár?”

Ha most random megállítanék száz 25-30 éves embert, hogy kap egy ezrest, ha két perc alatt választ ad a kérdésre – adok papírt meg ceruzát is –, akkor gyanítom, hogy nem lennék sokkal szegényebb. A megoldók egy része is csak vaktában próbálna ki megoldási lehetőségeket, és nem a feladat analizálásával oldaná meg. Pedig láttak már szöveges feladatokat életükben eleget, tudnak értelmezni mondatokat, ismerik az alapműveleteket, egyszerűbb szöveges feladatokat meg is tudnak oldani.

Az az igazság, hogy a kötelező oktatási rendszer begyakoroltatja azokat a skilleket, amelyek egy IQ-teszt megoldásához szükségesek. Ha nem, annak oka van, de akkor az életben is lehet, hogy valaki elvileg ugyan képes lenne bizonyos problémamegoldásra, de gyakorlatilag mégsem szerzi meg az ehhez szükséges képességet.

Röviden: Nem tudom mennyire gyakorolhatóak be az IQ-tesztek, de hogy nem igazán van ennek jelentős hatása a gyakorlatban, az is biztos, illetve a begyakorlási szándék is pont úgy jellemzi a valós élet problémamegoldásait, mint az IQ-tesztét, tehát megint csak van valami párhuzama a teszteredménynek a valós életben való működéssel.

> Semmit nem ér a mensa teszt. Nekem volt már 93* 102, 107,117, sőt, 88!!! is.

Egyrészt a Mensa tesztje – nem a próbateszt, hanem a „rendes” teszt – sávokban ad eredményt, tehát 102-es eredményt aligha ad, maximum olyat, hogy az IQ-d 100 és 105 közé esik (pontosan nem tudom, hogy hogy vannak a sávok).

Másrészt a Mensa tesztje 100 alatt nem mér, a legrosszabb eredmény az az, hogy az IQ-d 100 alatt van.

Szóval nem tudom te mit töltöttél ki, de az nem a Mensa tesztje volt.

Dehogynem az volt XD

[link]

Ez a próbateszt. Idézet az oldalról:

„Fontos tudnivalók

* Ez a teszt nem a Mensa felvételi tesztje. (Arra itt lehet külön jelentkezni. [

[link] ])

* A teszt eredménye tájékoztató jellegű, vagyis nem ad „hivatalos” értékelést.

De ha *ugyanazt* a tesztet sikerült egyszer 117-es és 88-as eredménnyel is kitölteni, az meglehetősen sajátos.