A mostani kaliforniai erdőtűz miért volt annyira pusztító? A fák voltak könnyen éghetőek? És mit tesznek későbbiekben?

Kalifornia érdekes hely, az USA legnépesebb állama.

Területén megtalálható sivatag, félsivatag, ahol a Föld legmelegebb pontja is van, de Kiterjedt mérsékelt égövi esőerdők, keménylombú örökzöld erdők, mediterrán zóna, ahol a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz.

A csendes-óceáni partvidéken a téli hőmérséklet a hideg Kaliforniai-áramlat hatására hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25–30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző.

Az erdőségeknek ezen felül két fajtája van, a dekoratív, és részben lakott, szolgáltatásokkal bőven ellátott kiránduló, üdülőövezet, ha lehet így nevezni, ahol a nagyfokú turistaforgalom is zajlik, meg a szinte érintetlen vad erdőségek, amelyek nagy kiterjedésűek és nem, vagy csak minimális erdőgazdálkodás folyik bennük.

Hiába teljesen más jellegűek a területek, a tűzvédelmi rendszabályoknak egyik sem tesz rendesen eleget, a vadvidéken természetes környezetben burjánzik a növényzet, nincs, vagy alig van aljnövényzet irtás, kitermelés és mesterséges telepítés, ahol megfelelő távolságot tarthatnának a fák között, tűzvédelmi sávokat lehetne kialakítani, megfelelő utakkal, védelmi zónákkal.

A lakott részeken is minimális a tűzvédelem, de itt főleg esztétikai szempontból, olyan zöldnek is nevezhető lakókultúrából engedik a házakat, a településeket az erdők, ligetek, a fák közé építeni, amely speciális szokás, ehhez hozzájárul az elit lakókultúrája, amely kétségtelenül élvezetes, de mint kiderült, veszélyei is vannak.

Itt ugyan már vannak tűzrendészeti lehetőségek, de a gáz, kőolaj vezetékek, benzinkutak csak normális viszonyok között védhetők, akkora tűz esetén, amely végül kialakult, nem volt elégséges.

A kialakuló futótűz, amely főleg a légkör magasabb rétegeibe jutó, huzamosabb ideig égő éghető anyagnak a szél által gyors továbbszállítása és aztán a levegőből a távolabbi részen földre hullása által következik be, ennek terjedési iránya nehezen kiszámítható és megfékezhető.

Az aljnövényzet és az erdők sűrűsége megakadályozza a tűzfészkekhez való jutást, a nagy magasságba felszálló hő a levegőből való oltást, amely lehetetlen, ha már egy egész erdő ég.

A szárazság és nagy szél miatt ezért nem lehetett hosszú időn keresztül, majdnem fél évig, ha jól emlékszem, megfékezni teljesen az erdőtüzeket, amely nem csak a földön, vagy a lombkoronában terjedt tovább, hanem a levegőben több száz, vagy talán kilométeres magasságban, messzire eljutva és nagyobb távolságokon túl is újabb és újabb tüzeket okozva.

Most Trump elnök a látogatása során bejelentette, hogy tanulmányozni fogják azon országok erdő és tűzvédelmi szabályait, ahol nincsenek erdőtüzek, és aszerint fogják az erdőiket védeni, ideje volt, jobb későn, mint soha.

A veszélyeztetett erdőségekbe szép négyzetes mintában 100 m széles tarvágásokat kéne csinálni és beültetni ezzel a fával:

[link]

Ennél természetesebb tűzvédelem nehezen elképzelhető.

Ausztráliában kiderítették, hogy az eukaliptuszfák könnyű darabkái jutnak fel a levegő nagyobb magasságaiba és sokáig parázslanak, majd amikor visszapotyognak távolabb, akkor akár több tucat km messzeségben is felgyújthatnak mindent, sőt, mintha száz km - ről is esett volna szó, de ebben már nem vagyok bizonyos.

Kaliforniában még nem hallottam, mi okozza a futótüzet, de lényegében erről van szó, amikor több négyzetkilométeres területen parázsló zsarátnokok hullanak az égből, szinte tűzeső formájában, akkor azonnal kitör a pánik, pillanatok alatt nagy területen fellobbannak a lángok és képtelenség ellene védekezni.

Igen, a meglévő probléma sokféleképpen kezelhető. Egy ami biztos. A probléma van és mindenképpen költséges. Ezért talán azon is el kellene gondolkodni, hogy ha lehet, ne legyen probléma (a generális és átütő megoldás). Csakhogy ez életmódváltás, az meg szemléletváltás, ami egy területen keveseknek sikerül. Ugyanis több területből áll ez. Lakókultúra, étkezési szokások, életmód, munkafeltételek, esztétika (hogy kinek mi tetszik) és még sok más. A legproblémásabb a pazarlás. Mert ebből nemcsak az következik, hogy milyen természetű az erdőtűz. Hanem az is, hogy hatására megváltozik egy sor olyan tényező, amelynek hatása nem közvetlen, tehát a többség el se hiszi. Az erdőtüzek pisztító hatása növekszik a szél jellegének (és erejének) megváltozása, a vízháztartás változása, ebből következően a talajszerkezet átalakulása és sok más miatt is. És ezek néha évtizedes, vagy hosszabb hatásúak. Még az összefüggés kimutatás se egyszerű, hát még ennek elfogadása.

Mindent összevetve az prognosztizálható, hogy a pusztítás fokozódni fog, és az emberi technika kevés a megfékezésére szemléletváltás nélkül. Ez persze nem segít a ma károsultjain, se a holnapéin.