Mi lehet a magyarázata az alábbi jelenségeknek, amiket szeretünk Murphy törvényeinek nevezni?
Valójában Murphy törvénye arra alapszik, hogy ami bekövetkezhet, az be is következik. Ami elromolhat, el is romlik stb. De én inkább olyanokra gondolok mint:
Haladsz egy hosszú, keskeny utcában, egy szem autó nem jön szembe percekig, majd tuti, hogy pont akkor fog szembe jönni egy, mikor útszűkület van, (pl. parkol egy autó az út szélén) és pont úgy jön ki hogy egyikőtöknek meg kell állni, mert pont ott találkoztok össze. Nálam ez napi szintű szitu.
Vagy mikor egész álló nap a kutya sem keres, és úgy állsz, hogy most már berántod a levesedet, és akkor kezd el zsinórban csörögni a telefon, és akkor csönget valaki. (A rántáskészítést a legszarabb félbehagyni)
Vagy mikor három hónapja tervezed a nyaralásodat, és pont addigra lesz rossz idő.
Vagy mikor egy évben egyszer jön el hozzád a kedvenc rokonod, és pont akkor támadnak hogy ne érsz -e rá erre vagy arra, holott egész évben eszükbe sem jutottál. És még sorolhatnám.
Van ennek szerintetek valami fizikai magyarázata, vagy tényleg ennyi bosszantó véletlen létezik? Matematikailag lehetséges ez a sok véletlen, vagy ezeket valahol mi generáljuk? Mi idézzük elő?
A jelenség magyarázata a gondolkodás (agy) működésében van. Nagyon pongyolán fogalmazva, kétféle agy van, a gyors működésű, amely viszont roppant felületes, és a lassú működésű, ami ugyan borzasztóan precíz, azonban átkozottul lusta.
Ebből pedig az következik, hogy a gyors agyad ezt jegyzi meg, ez fog mindig eszedbe jutni, ezért azt gondolod, ez mindig így is van. Pedig nem. Csak ez érdekes, különleges, ritka, ezért a gyors agyad ezt jegyzi meg. Ha jó nagy energiát szentelnél rá, módszeresen végiggondolnád sok idő alatt, kielemeznéd, kiderülne, hogy a hosszú keskeny utcában bizony sokszor jöttek veled szemben, de az nem annyira érdekes, mint mikor ez a szűkebb részen történt.
Tudósok kimérték, hogy emiatt mindenki! a nagyon ritka jelenségekről azt gondolja, hogy akár tízszer, hússzor annyi, mint valójában. Más szóval, emlékező agyunk imád torzítani, ezt csak precíz agyunk teszi a helyére, már ha hajlandó működésbe lépni.
Érdekes, velem inkább szerencsés véletlenek szoktak történni, ha egyáltalán.
De nem akarom megkerülni a kérdést, amikor viszont valami nem stimmel, csőstül jön a baj. Ez rendkívül bosszantó tud lenni.
Ezt a jelenséget úgy hívják, hogy megerősítési torzítás.
Csak azt jegyzed meg, ami érdekes neked.
De számolunk vele, csak nem emlékezünk rá egyből. Ha elrontod, számos más dolog is történik (pocsék lesz az étel, vagy újra készíted annak minden nyűgével), és ezek így együtt (asszociációs sokaság) emlékezetesebbek, mint egy szokvány rántás, aztán a leves s kész. Napi eset.
Azonban ha jobban belegondolsz (erőlteted magad tudatosan), eszedbe jut a többi is, és belátod, hogy "ők" vannak többen. Sokkal.
Szerintem a groteszk dolgok, a humor kedvelése van a Murphy törvények hátterében.
Azt tudja az ember, hogy a vajas kenyér egyenlő eséllyel eshet mindkét oldalára, de ha a vajas felére esik, akkor vagy káromkodik az ember, mert még a padlót is sikálnia kell, vagy nevet egyet és felidézi a vicces megállapítást.
A törvények deklarálása is ezt szolgálja, röhögünk rajta, mert ilyen törvények a valóságban nem léteznek, csak vicc az egész, nem kell komolyan venni.
Kedvencem az a Murphy-törvény, aminek tényleg szép fizkális alapja van.
Az, mikor morgolódsz, hogy az ellenkező irányba mindig több busz megy, mint amerre te vársz.
Az a helyzet, hogy az ellenkező irányba randomban láthatsz nulla buszt, ezt nem jegyzed meg, vagy egyet, vagy többet, az egy és a több átlagban mindig egynél magasabb, de a saját irányodban mindig csak egyet fogsz látni, mert arra felszállsz és nem látod a többit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!