A hétköznapi életben mire tudjuk használni a viszonyszámokat?

Az atomokat sem tudjuk használni a hétköznapi életben. De ettől még elég fontos, hogy ismerjük a rájuk vonatkozó törvényszerűségeket.

Nem azért vizsgálunk valamit, hogy a hétköznapi életben használjuk, Az majd csak a megismerés után jön. Esetleg.

Ahhoz, hogy valamit megértsünk, mindent hasonlítani kell.

Amíg a terület belátható, addig alig van gond, érzékeljük az arányokat, de ha a beláthatóságon már túl van, akkor kénytelenek vagyunk viszonyítani.

a kisebb, nagyobb távolságokat, méreteket észlelni lehet egy határig, de már a Budapest, Szeged távolságot nem tudjuk pontosan érzékelni, ennek megértéséhez valamilyen ismert dologhoz kell folyamodni.

Ezért rendkívül nehéz a Kozmosz méreteit megérteni, a világűr fogalmát, mert nincs hozzáhasonló ismert léptékünk, de ugyanígy a matematikában is a nagyon nagy számokhoz.

A statisztikában a változások érzékelésére használjuk a viszonyszámokat, például a tavalyi adatokhoz képest, hogyan változott a gyár nyeresége, mennyire bővül, vagy csökkent a turizmus, a szállodák kihasználtsága egyes évszakokban.

Az egyes csoportok elemszámának a teljes sokaság nagyságához viszonyított arányát megoszlási viszonyszámnak nevezzük.

A bázisviszonyszám a változás relatív mérésére, míg a láncviszonyszám a változás ütemének nyomon követésére alkalmas.

Használhatók a kereskedelemben, az iparban de a különböző régiók, országok fejlettségének mérésére alkalmas 1 főre jutó GDP mutató is viszonyszám, mégpedig intenzitási viszonyszám.

Amennyiben az egyes csoportok elemszámát nem a teljes sokasághoz, hanem valamelyik csoport nagyságához viszonyítjuk, ún. koordinációs viszonyszámot számítunk. Például népességstatisztikában, vagy bűnügyek összesítésénél, hogy mondjuk mennyi cigány betörő van, amely statisztika elvileg tilos, de csak a vonatkoztatás miatt, mert mindenki kiszámolja, hiszen ahhoz, hogy a helyzeten javítani lehessen, legelőször az kell, hogy tisztában legyünk az adatokkal, hogy megértsük, mit kell tenni, vagy mit csináltunk jól, vagy rosszul. bármiről is van szó.