Ha paritás szerint vannak páros és páratlan számok, akkor mi szerint vannak negatív és pozitív számok, illetve egész és tört számok?

Szerintem nem tudod, mire alkalmazták a paritást.

Azt tudni kell, hogy hibátlan dolog nincs, ezért a hibákkal együtt kell élnünk, illetve meg kell tanulni őket kezelni.

Ha egy adatátvitelnél mondjuk tízmillió bitenként akad egy hiba, akkor elég ezt figyelembe venni, mert két hiba esélye sokkal kisebb a kódban, gyakorlatilag tízmillió a négyzeten, háromnak meg a köbön, szóval az olyan ritka, hogy vizsgálni sem érdemes.

Ha meg akarjuk tudni, hogy történt e hiba az átvitelkor, akkor az egész kódot mindenestől újra át kellene küldeni és összehasonlítani őket, ez megduplázná a lefoglalt, erre szánt időt, nagy adatmennyiségnél, ipari méretben ez drága.

Ezért szavanként a kódhoz hozzácsaptak egy paritásbitet, aminek az értéke egy, vagy nulla.

Ennek a hiba ellenőrzésnek az a lényege, hogy ha páratlan a szó végösszege, páros paritás alkalmazásakor a paritásbit kiegyenlíti párosra, máskülönben nulla marad, így a végösszeg mindig páros és az adatátvitel után elég csak ezt megvizsgálni. Páratlan paritáskor fordítva járnak el. Röviden ennyi.

A gyakorlatban lehet persze törekedni hibátlan gépre, módszerre, ellenőrzésre, de az általában annyira költséges, hogy sokszor nem éri meg az árát, ezért ilyen egyszerű és hatékony eljárásokat alkalmaznak, de ennek nincs köze sem a negatív, sem a tört számokhoz.

Az "egyszerű matematikában" paritás alatt az egész szám páros vagy páratlan mivoltát értjük, tehát pld. az 5 egy páratlan szám, tehát az 5 paritása páratlan. Lehet függvények esetén is paritásról beszélni, ekkor más a vizsgálandó szempont, és ez most nekünk nem is kell.

"Valami" mindig attól van, hogy valamihez kötjük, tehát hogyan definiáljuk őket. A páros/páratlan esetén az a definíció, hogy ha 2-vel osztjuk, akkor 0/1 lesz a maradék.

A pozitív/negatív számok a 0-tól mérve léteznek; a számegyenesen (egyezmény szerint) a 0-tól jobbra lévő számok a pozitívak, a balra levők a negatívak. Ezeket úgy hívjuk, hogy a szám előjel szerint milyenek; a pozitív számok a "+"-ok, a negatívak a "-"-ok, a 0 az 0.

A törtszámok attól törtszámok, hogy két szomszédos egész szám közé esnek, például a 18/7 a 2 és 3 közé esik, tehát ő törtszám lesz. Persze itt is lehet definiálni úgy, hogy ha 0-tól egész távolságra van (tehát például a 8 a 0-tól 8, a -2 2 távolságra van), akkor egész számról beszélünk, egyébként pedig valamilyen törtszámról, de a későbbiekben kiderült az is, hogy nem írható fel minden szám törtalakban ( mint például gyök(2) ), ezért ezen az osztályozáson mindenképp finomítani kellett.

"Ha paritás szerint vannak páros és páratlan számok, akkor mi szerint vannak negatív és pozitív számok? Illetve tört és egész számok?"

Nem a paritás "szerint" vannak páros és páratlan számok, hanem definíció szerint, amiből következik a paritás. Negatív és pozitív számok előjel "szerint" vannak. Tört (nem egész) számok pedig azok, amik nem egészek, de azért itt van némi csavar:

[link]

"Negativitás szerint?"

Számegyenesités szerint. :D

a törtek meg darabolás szerint. :d