Melyik a legjobb minőségű vákuumcsöves napkollektor? Illetve ki milyet használ? Mit ajánl?

Te most komolyan elhiszed hogy a tokyo solarnak bármi köze van Japánhoz? Canadian-solar, ameri-solar, tokyo-solar, és a hasonló nevűek mind gagyi kínai szarok, amelyek a nevükkel megtévesztik az óvatlan kuncsaftot, mert azt a látszatot keltik mintha közük lenne Amerikához, Canadához, Japánhoz.

A napkollektor télen borús időben nem termel semmit, nyáron meg annyi melegvizet termel, amennyire úgy sincs szükséged, és úgysem tudsz elraktározni a borúsabb napokra. A napkollektorhoz még vedd hozzá a hidraulikát (tároló, gépészet, csövezés, vezérlés, stb), és rájössz, az egész buliban nem is a kollektor az anyagilag jelentős tétel. A kollektoroknak már befellegzett, a napkollektor ami a jelent és a jövőt képviseli. De ha te mindenképp egy anyagilag csőd őskövületre akarsz áldozni, akkor sok sikert!

"

Bocs elírtam, a napelem a jelen és a jövő.

"

Hát ebben most nagyot tévedsz. Még nagyon gyerekcipőben jár a napelem!

A napkollektor mai napig is jóval hatékonyabb mint a napelem. Élettartama jóval hosszabb, üzemben tartása, karban tartása jóval gazdaságosabb. Megtérülési ideje jóval rövidebb mint bármilyen napelem rendszeré.

Kérdező a fekete szín nyeli el a legtöbb energiát, és ver vissza a legkevesebbet. Így az a leghatékonyabb.

"100% übergagyi kínait tudsz csak venni"

Az egyes gyártók termék minőségéről nem tudok nyilatkozni. Nyilván van jobb és rosszabb minőségű is a piacon.

De mindegy is mert azt azért nem merném így kijelenteni hogy mind Kínai és minden Kínai termék "gagyi", régen lehet hogy ez volt a helyzet, de Kína fejlődik jelentősen (mi nem). (Valószínű a telefonotok ott készült akármilyen "márkás" is.)

Az hogy a sík kollektor hatékonyabb jobb-e vagy a vákuumcsöves arra itt vannak összehasonlító grafikonok:

[link]

Amiből látszik hogy 40C-fölött (ami hőmérséklet kb a használhatóság elvárása is!) a vákuumcsöves a hatékonyabb.

Ettől függetlenül a sík kollektor olcsósága és egyszerűsége miatt nem elvetendő.

Úgy látom elmentünk a komolytalanba. A kínai telefon technológiát adoptálod a szolártechnológiához. Azért gondolom van róla sejtésed hogy a kínai telók, még a huawei P10 is úgy vannak összeollózva más tech cégek termékeiből, köztük az elektronika jórészt a samsungtól, a kamera a leicatól, stb. De nincs is ezzel semmi gond, mert a samsung gyárt processzort is, de van amikor egy konkurens előjön egy még jobbal, és a samsung gondolkodás nélkül belepakolja a sajátjaiba. De azért megfigyelhető, hogy ha egy kínai teló a toppon van, akkor az ára is megközelíti a más nevesebb gyártók csúcs készülékeinek árát. Persze mindig olcsóbb lesz, mert kevés a saját fejlesztés, olcsó a munkaerő, nagy az állami támogatás, meg olyanná kell tenni az árat, hogy a vásárló ne a samsungot-almát válassza.

Napkollektor-napelem témában meg ajánlom szerezz minimális műszaki, energetikai, közgazdasági tudást, és megérted azonnal miért a napkollektor a múlt, és a napelem a jövő.

Először is a kínai vákuumcsöves kollektor nem azért gagyi mert kínaiak csinálják, hanem azért, mert hogy dömping árral tudjanak előjönni, végtelenül leegyszerűsítették a műszaki tartalmat. Egy hot-pipe vákuumcső kettőezer forintba kerül, ettől nagy csodát várni badarság. A csőben nincs hagyományos értelemben vett abszorber, csak egy fényelnyelő festés az üvegcső belsején, és középen pedig belógatva a hot-pipe cső csupaszon. A vákuum nincs az egész szerkezetben, csak a kétrétegű fal között hőszigetelésnek, ebből adódóan plusz két hőcserélési folyamatnak kell végbemennie a síkkollektorhoz képest. Ez azt jelenti, hogy min. 30-50 fokkal magasabb üzemi hőmérséklet kell mint a síkkollektornál az azonos hőmérsékletű melegvíz elkészítéséhet. A wiessman vákuumcsövesében az egész csőben vákuum van, a hot-pipe közvetlenül egy lemezes abszorberre van rászerelve, ezért annál csak egy plusz hőcsere valósul meg. Most azt gondolod, mi van akkor, ha magasabb hőmérsékleten üzemel a kollektor? A gond ebben az, hogy bár a szelektív abszorberek termikus hatásfoka 90%-ot is elérheti, a kollektor valós hatásfoka mégsem lesz 90%, mert minél nagyobb az abszorber és a környezet hőmérséklet különbsége, annál nagyobb lesz a visszasugárzott hő, és a kollektor belső konvekciójából eredő hőveszteség. A gyakorlatban egy kollektor hatásfoka nyáron 50-60%, télen 10-30%. De nem is szoktuk ezt így számolni, mert nem érthető, bonyolult, és az jön le a laikusnak, hogy a kollektor még télen is jobb hatásfokú a 15-20%-os napelemnél, nyáron meg pláne! Egyszerűbb, ha azt nézi az ember mi mennyibe kerül, és mennyit hoz a konyhára. Először is a napelem hidegben is kiválóan működik (jobban mint melegben), és a szimpla hőnél sokkal esszenciálisabb energiát állít elő, elektromosságot. A kollektor fajlagosan kW-ban számolva tényleg több energiát termel, de ennek az energiának csak töredékét tudjuk csak felhasználni. Nyáron szinte csak felesleget termel, raktározni nem tudjuk, télen meg a termelt hő a használhatósági szint alatt van általában. Egy mezei kollektoros rendszerrel, ami 1-1,5 millióba kerül kiépítve, nyáron a használati melegvíz 70-80%-át, télen 10-20%-át lehet megtermelni. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos család befektetett 1-1,5 milliót, és megspórol a gázon évente 40-50 ezret. A napelem rendszer óriási előnye, hogy relatíve drága elektromos energiát termel, és a feleslegben termelt energia tárolása is megoldott. A szolgáltató, még ha virtuálisan is, de a nyáron megtermelt energiát, korlátlanul, veszteségmentesen eltárolja télire, amikor is hálózathasználók leszünk, nem betáplálók. Egy frankón megépített, 1,5 milliós napelemes rendszer évente 150-180 ezer forinttal csökkenti a rezsit, ezt állítsd szembe a napkollektor 40 ezrével. Én speciel pont lexarom mekkora hatásfokú a napelem, ha felfér belőle annyi a tetőre, hogy lenullázza a villany, és fűtés rezsit.