Mennyi az átfedés? Valóság vs. Sci-fi

Igen, vannak relék, olyan mint 1 automatikus kapcsoló. Amúgy van olyan helikopter, aminek a propellerje egymással szembe forog. A leggyorsabb és legerősebb, fahordásra használják asszem Svájcban.

Lépegetők még nincsenek,de ami késik...=)

"Helikopter":

http://www.youtube.com/watch?v=VDx8arFzCn0

Azonban nem tökéletes

http://www.youtube.com/watch?v=wquQXfAOOw4

A sci-fik mindig a jelenkori technológiára építenek, máskülönben túl idegen volna. Régen olyanokat képzelődtek, hogy eldobnád az agyad, most speciel nem tudom linkelni, de ilyen vizenjáró szerkezetek és hát hú. Mindegy. Szóval.

A legkönnyebb: relé, létezik, ez [link]

Pozitron, szintén megnézheted wikipédián, antielektron. Hülyeség, azonnal elbomlana egy elektronnal való találkozáskor. Jelenleg nem tudunk olyan tulajdonságáról, ami alkalmasabbá tenné az elektronnál. Asimovnál a pozitronagy és a számítógép közötti különbség az az, hogy a pozitronagyakban van bizonytalanság a készítéskor, és emiatt személyiség fejlődik ki, a számítógépben meg nem. Ez persze baromság, mert csak a futtatott (hardveres vagy szoftveresen megvalósított) programtól függ a dolog. Szóval a kérdésre, a pozitronos technológia baromság, de robotokat készítenek manapság is, és a mesterséges intelligencia is fejlődik.

Lépegetők, szintén a robotokhoz kapcsolódik. A star warsos lépegetők járművek lábakon, ezeket már ma is meg tudják csinálni, csak nem hatékonyabb a lánctalpnál. Még pár év kell hozzá, hogy jobb legyen a technológia, http://www.youtube.com/watch?v=cHJJQ0zNNOM ezt érdemes megsasolni, ha ilyet építenének mondjuk sokkalta nagyobban, az már haladás afelé. Az avatáros "lépegetők" azok inkább a power armor felé megy el, keress rá, a lényeg hogy követi a te mozgásod és azt erősíti fel. Ilyennel is kísérleteznek, japán "járórobot", ami mozgássérülteknek lehetne nagy segítség.

A két propeller... ahogy fentebb is írták, a bika helikopterek mind többel rendelkeznek, egy tengelyen vagy többön, és ha egy tengelyen van, akkor értelemszerűen ellentétes irányban forognak.

A sci-fik 90%-a valós alapokra épül. Nagyon kevés az olyan, ami teljesen elrugaszkodik a valóságtól.

Azonban a valóságban nem létező elemek (pl. az általad említett pozitronagy) működőképességéről senki nem fog tudni nyilatkozni, mert azt nem mondhatja, hogy lehetséges, amíg nem csinál egyet és azért annyira nem hülyék a sci-fi írók sem, hogy olyanokat írjanak, ami bizonyítottan és egyértelműen lehetetlen.

Eddig a válaszolók a tudomány felől közelítettek, hadd közelítsek most egy kicsit az irodalom felől. Egy részről van nagyon sok úgynevezett sci-fi klisé (olyan dolog, ami sok sci-fiben benne van), mint pl a lézerfegyver, vagy az emberszerű idegenek, vagy a hipertér ugrás. Ezek közül egy csomó olyan, amiről biztosan lehet tudni, hogy úgy ahogy le van írva, nem lehet megvalósítani. Az ilyenekhez általában kreálnak egy "technoblabla" névre hallgató maszlagot, ami tudományosan hangzik, de nem az.

Azonban a jó sci-fi szerzők nagyon sok találmányt jósoltak meg tényleges technikai megsejtés alapján, amik azóta már megvalósultak, de azért sok mellélövésük is volt. Érdekes olvasni Asimovot (pl Alapítvány), a "szuperszámítógép" mai szemmel nevetségesen keveset tud (mármint egy mai tényleges számítógéphez képest), kivéve egy-két funkcióját. Meg aztán az egyik jelenetben megjelenik egy olyan írógép, ami diktálás után leírja a szöveget, de KÉZÍRÁSSAL, erre, és csak erre jó. Ezt ma úgy oldanánk meg, hogy egy számítógép a mikrofonon keresztül veszi a hangot, szöveges fájl-lá alakítja és kinyomtatja. Ha jól emlékszem, akkor különböző szalagok és lemezek is megjelennek, és csak a nagyon távoli jövőben jelenik meg a memória egység, mint valami giga találmány. Ugyanakkor pl személyi atomreaktora van az egyik fickónak, ami alapvetően elég elképzelhetetlen.

Írói szempontból egy csomó dolgot azért kell kitalálni, hogy maga a történet működhessen. Ha nem lehet csillagközi utazást tenni, akkor nincs sci-fi. Tehát a csillagközi utazásra "fel kell találni" valami módot, még ha az mai ismereteink szerint nem is létezhet. Ilyenkor jön a technoblabla, vagyis valami jól hangzó szöveg, például: "a béta-tér fluxusnyalábja alapján a tudósok megvalósították a csillagközi utazást".

A sci-fi azért jó, mert tulajdonképpen ilyen technoblabla segítségével bármilyen lehetetlen kütyüt be lehet adni az olvasónak, de egyben nehéz is, mert ezeknek nem szabad nagyon irreálisnak lenniük, illetve illeszkedniük kell a világba.

"... A szembeforgó rotorokkal az a probléma, hogy amikor éppen egymás fölött mennek el, akkor elég nagyot rántanak a másikon. Bár ezen lehetne segíteni valamilyen különleges kialakítással..."

Gyakorlatilag semmiféle gondot nem okoz. Modellezésben nagyon elterjedt ez a heliféleség. Ezek a koaxiális helikopterek. A "nagyok között is soknál használták, pl a legendás Kamov K-26 tipusú, hazánkban is gyakori típusnál is ...

maci