Mi lehet az a "sötét anyag" ami a gravitációt okozza és még nem fedezték fel?

A sötét anyag bármilyen olyan anyag lehet, aminek elektromágneses sugárzását vagy arra gyakorolt hatását nem ismerjük, de gravitációs hatását igen. De NEM a sötét anyag okozza a gravitációt.

Azt, hogy léteznie kell úgy fedezték fel, hogy a galaxisokban látható anyag tömegvonzása nem elegendő ahhoz, hogy a galaxisokat egyben tartsa. Lehet "hagyományos" (barionos) anyag, amelynek elektromágneses sugárzását egyszerűen csak nem észleljük, lehetnek fekete lyukak, de nagy részt olyan részecskékből kell álljon, amelyek nem vesznek részt az elektromágneses kölcsönhatásban, például a neutrínók. De jelenleg nem tudjuk biztosan, hogy milyen részecskék.

Már volt a kérdés.

A sötét anyag olyan lehet, amelyik senkivel nem hat kölcsön, pl. simán átmegy saját magán is. Nem tapad össze.

Hármas hülyeséget írt, egyáltalán nem erről van szó. Először is két féle fogalomra van használatban a sötét anyag, az első, tágabb azt jelenti, hogy olyan anyag, amit csak gravitációs hatásán keresztül észlelünk. Ez lehet például nagyon hideg gázfelhő, ami minimális elektromágneses sugárzást bocsát ki.

A szűkebb értelme azt jelenti, hogy olyan, nem "atomokat alkotó" anyag, amelyik egyáltalán nem vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban. Viszont értelemszerűen gravitációs kölcsönhatásban igen, hiszen ez alapján tudjuk egyáltalán, hogy léteznie kell ilyennek. Ezért az, hogy semmivel sem hat kölcsön, egyértelműen nem igaz. Az egyik hipotetikus jelölt neve történetesen WIMP (Weakly interacting massive particle). Itt a gyenge nem a kölcsönhatás erősségére, hanem fajtájára utal, a négy kölcsönhatás egyike. Pongyolán fogalmazva ez felel az elemi részecskék egymásba való átalakulásért, például amikor egy proton pozitronná és neutronná alakul.

Mind az erős, mind a gyenge kölcsönhatás hatótávolsága nagyon kicsi, ezért nem alkalmasak csillagászati mérésekre, szemben a gravitációval és az elektromágneses sugárzással.

Nem írtam hülyeséget.

A sötét anyagról tényleg azt gondolják, hogy nem hat kölcsön magával sem (kivéve persze a gravitációt), tehát a részecskék tényleg átmennek egymáson is, mint pl. a fény.

Ha nem így lenne, akkor tömörülhetne az égitestekben is, tehát pl. lenne "sötét Föld", amit már ki tudnánk mutatni.

2/4 vagyok.

"a részecskék tényleg átmennek egymáson is, mint pl. a fény."

A fény nem megy át "egymáson". Ez már a kvantumszíndinamika területe, de foton fotonon is tud "szóródni". Sőt, "ütközésekkel" anyagot hozhatnak létre, például két fotonból lesz egy elektron és egy pozitron. A sötét anyag jelöltek többsége részt vesz ugyan ezen kölcsönhatásokban. A témában ajánlom ezt a könyvet, egész jól elmagyaráz dolgokat: [link]

"A sötét anyagról tényleg azt gondolják, hogy nem hat kölcsön magával sem (kivéve persze a gravitációt)"

"a nem így lenne, akkor tömörülhetne az égitestekben is, tehát pl. lenne "sötét Föld", amit már ki tudnánk mutatni."

Szerinted a Föld hogyan állt össze, ha nem a gravitáció miatt? Az is érdekelne, hogy mitől tudnánk hirtelen kimutatni a sötét anyagot, ha Föld méretű, vagy akár Nap méretű képződményekbe áll össze?

"foton fotonon is tud "szóródni". Sőt, "ütközésekkel" anyagot hozhatnak létre"

De ez ritka jelenség!

Az esetek nagyon bő többségében simán átmennek egymások.

"Szerinted a Föld hogyan állt össze, ha nem a gravitáció miatt?"

A gravitáció ÉS a súrlódás miatt! Utóbbi NINCSEN a sötét anyagnál!

"mitől tudnánk hirtelen kimutatni a sötét anyagot, ha Föld méretű, vagy akár Nap méretű képződményekbe áll össze?"

Pl. hogy nem kötődne a Földhöz, hanem lötyögne benne? Liftezne a hasunk egész nap. A galaxisokban is ezen az elven tudják kimutatni.

Sőt: mivel sötét anyagból vagy 5-ször annyi van, ezért a Föld lötyögne a sötét anyagból levő másik Föld gravitációs terében.

Igen látványos lenne! ...és már az ősember is ismerte volna ezt a jelenséget.

Itt kifejtettem mit tudunk sötét anyagról #6/23 komment:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__alkalmazott-tudom..

" Lehet "hagyományos" (barionos) anyag, "

Én meg már vagy 10 éve élek abban a hiszemben, hogy nem barionos. Legalábbis Németh Judit akadémikus cikkének hatására. Ő az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékének professzora.

[link]