Nemrég hallottam, hogy Magyarországon rengeteg olyan tudományos publikáció születik, amit aztán sehol sem idéznek, mi ennek az oka?

Tényleg mindenek előtt meg kell jelennie angol / német fordításnak, hogy közismert legyen nemzetközileg.

Amúgy szerintem minden országban születik rengeteg publikáció, amit senki sehol nem idéz.

A kérdésednek az lenne a lényege, ha a publikációk és a felhasznált publikációk aránya nálunk rosszabb lenne, mint máshol, de a kérdésed ilyet nem állított.

Ahhoz, hogy erre erdemben valaszolni lehessen (vagy legalabb toprengeni rajta), jo lenne tudni, hogy pontosan mit is allit ez az allitas. A „nemrgiben hallottam“ az annyira pontatlan forras, hogy akar az is lehet, hogy, a regi viccel elve, nem Moszkvaban hanem Leningradban, nem Mercedeseket hanem Moszkvicsokat es nem osztogatnak hanem fosztogatnak.

Peldaul lehet, hogy a cikk szerzoje ide vette a magyar nyelven (azaz nem nemzetkozi folyoiratban) megjeleno publikaciokat. Van jopar magyar szaklap, jo, nem modnom, hogy minosegiek, de az 50 eves B kategorias kutato bacsik szivesen kuldozgetnek belejuk dolgokat, aztan veregetik egymas hatat, hogy mennyi publikaciod van edes ocsem. Ugyhogy ez csakugyan lehet egy magyarazat.

Ha csak a magyar eredetu, de nemzetkozi lapokban megjeleno publikaciokra vonatkozik az allitas (es tegyuk fel hogy igaz), annak lehet egy olyan oka, hogy adott esetben a magyar kutatohelyeknek nincs penzuk rendes kutatasra, ezert csak B-kategorias lapokban tudnak megjelenni, ahova szinten szivesen publikal a fent emlitett bacsik kozul az, aki legalabb tud angolul.

De persze elmeletileg siman lehet az is, hogy a magyarok annyira a vilag elott jaro specialis kutatasokat vegeznek, hogy egyelore meg senki nem kezdte el idezni oket. (De majd par ev mulva, amikor egymasnak adjak a kilincset a Nobel atadon...)

(Sot az is lehet, hogy nalunk semmivel sem keletkezik aranyaiban tobb ilyen publikacio, mint masutt.)

Magyarországon, azaz magyar lapokban, vagy magyaroktól?

Előbbi esetében a nyelv döntő. Ezen túl az is, hogy éppen emiatt valamirevaló publikációt igyekeznek neves folyóiratokban közölni. A nyelv tehát duplán szelektáló. De ez igaz minden kis nyelvre, tehát e téren nme lógunk ki az átlagból.

A magyarok viszont nem publikálnak rosszul. A szürkeállomány szerencsére független a politikai helyzettől. A különbség legfeljebb annyi, hogy ha itthon nem tud, külföldön érvényesül.

Idézettségi mutatója nemcsak tudósoknak van, hanem folyóiratoknak is. Ez adja a rangjukat, ez dönti el, mennyien igyekeznek ide leadni cikkeiket, és persze azt is, emiatt mennyire válogathatnak. Ezért ebben van egy öngerjesztő folyamat is. X tudós kutat. Eredményét közölné. Ha közli egy neves folyóira, ez anyagiakban is jelentkezik nála. Ezért a legjobb helyre adja le cikkét. Innen persze többen is idézik, hiszen ezt a folyóiratot többen olvassák (hogy tudják, mit kell teljesíteni a megjelenéshez).

A kérdésbeli állítás önmagában annak meglepő, aki nem ismeri a publikációk természetét és a nemzetközi helyzetet. E tekintetben, másutt is sok az idézetlen publikáció, és ez függ a nyelvtől is. Tudni érdemes, hogy a tudomány is olyan, mint egy piramis. Sok látszólag lényegtelen tevékenység kell, hogy arra a széles alapra magas minőség épülhessen. Ha valaki a Harvardot megvizsgálná e tekintetben, igen meglepő eredményre jutna. És jobban belegondolva, az eredmény nemcsak természetes, de a szükséges sajátosságokat mutatná.

Ez így még mindig nagyon kevés, hogy bármit mondhassunk arról, hogy mi lehet az oka.

Jó lenne megkeresni az illetőt e-mailben, ha meg tudod keresni hogy ki.

> A kérdésbeli állítás önmagában annak meglepő, aki nem ismeri a publikációk természetét és a nemzetközi helyzetet.

Pontosan miért is nem meglepő, ha van egy szám amely nálunk kiugróan rosszabb, mint mondjuk a románoknál vagy a szerbeknél/horvátoknál? Nem tudok semmilyen lényegi különbségről...