Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Hogyan állapították meg a...

Hogyan állapították meg a nap-föld távolságot?

Figyelt kérdés
2017. aug. 15. 11:54
1 2
 1/13 anonim válasza:
52%
Lemérték. :-)
2017. aug. 15. 12:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
72%
megnézték wikipédián.
2017. aug. 15. 12:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim válasza:
51%

"Hogyan állapították meg a nap-föld távolságot?"


Figyelni kellett volna az órán, 11.-ben tanították.

2017. aug. 15. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:
100%
Én sem tudom, jó lenne, ha valaki megmondaná normális módon. Köszönjük szépen!
2017. aug. 15. 13:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim válasza:
100%
A legegyszerűbb a háromszögeléssel való mérés, amint Szamoszi Arisztarkhosz is alkalmazott, bár a kezdetleges eszközei miatt pontatlan volt
2017. aug. 15. 14:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
100%

A klasszikus módszer, legalábbis ami először tudott viszonylag pontos eredményt adni, az a Vénusz átvonulásán alapult. Akkor már ismerték Kepler törvényeit, ki tudták számolni a bolygók pályáját, együttállásait, stb. Csak éppen nem tudták hogy mi mennyire van messze, csak az arányokkal voltak tisztában. Tehát tudták hogy a Vénusz pályájának sugara kb. 72%-a a Földének, csak még nem tudták hogy az hány kilométert jelent.


A lényege az volt, hogy tudták hogy jön a Vénusz átvonulása (amikor a Földről nézve elmegy a Nap előtt) és lemérték a jelenséget a Föld két távol eső pontjáról. Az egyik csoport az északi féltekéről nézte, a másik a déliről. Pontosan feljegyezték, hogy az átvonulás belépési és kilépési pontja tőlük nézve a napkorong mely pontján történt.


Ezután összevetették hogy mit láttak. Ha elképzeled magad előtt a Naprendszert vízszintesen, akkor az északi féltekéről néző csoport "magasabbról" nézte az átvonulást, mint a déli féltekés csoport. Így a Vénusz az átvonulás során nem ugyanazon a húron ment végig Párizsból nézve, mint Dél-Amerikából. Tehát mondjuk az északi csoportnál egy olyan húron ment végig aminek a hossza az átmérő fele, a déli csoportnál meg egy olyan húron, ami (most csak úgy mondok valamit) az átmérő 5/9-ede.


A részletekbe nem tudok belemenni, de fogták a két húrt, trigonometriáztak vele egy sort, szögeket számoltak, és lett egy olyan háromszögük, aminek a három csúcsa: északi megfigyelő, déli megfigyelő, Vénusz. A háromszög rövid oldalát ismerték, hiszen tudták hogy hol álltak, a Vénusznál levő szöget meg kiszámolták. És ebből meg tudták állapítani az átvonuláskori Föld-Vénusz távolságot, amiről már régebb óta tudták, hogy az a Nap-Föld távolság 28%-a. Így meglett a Nap-Föld távolság.

2017. aug. 15. 18:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 A kérdező kommentje:
És ha mondjuk az Alföldön 3 labdát elhelyeznék egymástól x távolságra /ahol mérőszalaggal lehetne ellenőrizni a mérés pontosságát akkor ezzel az eljárással ez is megoldható lenne?
2017. aug. 15. 22:25
 8/13 anonim válasza:
100%

"És ha mondjuk az Alföldön 3 labdát elhelyeznék egymástól x távolságra /ahol mérőszalaggal lehetne ellenőrizni a mérés pontosságát akkor ezzel az eljárással ez is megoldható lenne?"


Igen mivel a GPS is így működik.

A hajósok szextáns-t használtak +térkép -a szextáns-nak semmi köze a sex-hez, és a szextárs-hoz se, -hatodrészt jelent.

A szárazföldi "helymeghatározást" pedig teodolit-nak hívják.


Érdekes ez a geometria ugye?

Pláne ha odafigyeltetek volna a matekórákon amikor a szögfüggvények tanították.

2017. aug. 15. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:

Volt egy "egyszerűbb" megoldás. Ebben az esetben a Jupiter és a holdjai fedései, áthaladásai voltak a segítőink. Már régóta megfigyelték, hogy ezek a jelenségek kvázi periodikus jelenségek. De azt is felfedezték, hogy a jelenségek időpontjai nagyban függtek attól, hogy a Föld Nap Jupiter hármas hogyan helyezkedett el egymáshoz képest. Kiderült hogy ha a Föld pályájának gyakorlatilag átellenes pontjairól nézték a jelenséget, akkor kb 10 másodperces különbség adódott a jelenség kezdeti időpontjai között. Mármint a ténylegesen megfigyelt és az előzetesen kiszámított mondjuk jelenség kezdeti időpontjainak értékek között. Így ez a 10 másodperces különbség, az ismert fénysebesség mellett kiadta a 300 millió kilométeres távolságot.


maci

2017. aug. 17. 14:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:
#9: Ez a sztori fordítva volt, pont hogy a fény sebességét próbálták ezzel a módszerrel meghatározni, amiről fogalmuk sem volt akkoriban azon kívül, hogy nagyon gyors.
2017. aug. 17. 14:56
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!