A 19. században milyen módszerrel állapították meg a föld korát?

Jó a kérdés, már csak azért is, mert a bomlást (mint magfizikai jelenséget) csak a 20. sz. elején fedezték fel. Ma ez az egyik legnyomósabb érv annak tekintetében, hogy mennyi idős a Föld.

Itt van egy jó leírás a témával kapcsolatban, amely pont a Föld korát meghatározni próbáló módszereket taglalja:

"A Föld korának első termodinamikai becslését Isaac Newton végezte el. Az 1687-ben megjelent Principiá-jában ugyanis megemlíti, hogy a Föld izzó állapotából mintegy 50 ezer év alatt hűlhetett le. Művének egyéb részei, nevezetesen a mozgást leíró törvények azonban annyira fontossá váltak, hogy a Föld korának megemlítésével később senki sem foglalkozott. Ismereteink szerint a már említett Buffon gróf volt az első, aki a Föld korának megállapítása céljából kísérleteket is végzett. Vörös izzásig hevített vasgömbök hűlésének tanulmányozása útján arra a következtetésre jutott, hogy 36 ezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a hűlő Földön az élőlények megjelenhessenek, és további 39 ezer évnek, hogy a jelenlegi hőmérsékletet elérjük. Röviden a Föld kora 75 ezer évvel egyenlő.

Jean Fourier nem végzett kísérleteket. Számításait hővezetési egyenletekre alapozta. Buffonnal szemben helyesen feltételezte, hogy a Föld belseje még nem hűlt ki teljesen. Eredményül 100 millió évet kapott, ami a geológusok becslésének alsó határa volt.

Ezt a véleményt azonban Lord Kelvin (William Thomson), a 19. század nagy brit fizikusa egyáltalán nem osztotta. Abból indult ki, hogy a hőenergia forrása nem kémiai energia (például oxidáció), hanem a gravitációs összehúzódás. Ilyen alapon kiszámította, hogy a Nap energiája is az összehúzódásból származik, következésképpen a Nap átmérője évente kb. 50 métert csökken (sajnos ez a szám abban az időben ellenőrizhetetlen volt). Eszmefuttatásából következett, hogy a Nap kora 24 millió évre tehető, aminél a Föld semmi esetre sem lehet öregebb. Ily módon a fizikusok és a földtudományi szakemberek véleménye között legalább nagyságrendi eltérés volt. A földtudomány hiába produkált egyre több, egyre különösebb kihalt élőlényekre utaló leleteket, a fizika, pontosabban a fizikának tulajdonított egzaktság ereje, és nem utolsósorban Lord Kelvin tekintélye megfellebbezhetetlen volt.

Nagy-Britanniában, sőt egész Európában ezért nem is akadt senki, aki Lord Kelvinnel nyílt vitába mert volna szállni. Amerikainak kellett lenni ahhoz, hogy valaki felvegye a „nagy ember” által eldobott kesztyűt. Így Thomas C. Chamberlin 1899-ben egyszerűen kijelentette: ha a fizika a Föld korára ilyen rövid időt ad meg, akkor a fizikának nincs igaza. Ezt a sommás megállapítást talán úgy lehetne módosítani, ha a ’fizika’ helyébe a ’termodinamika’ szót írnánk. Hiszen a radioaktivitás felfedezése után a fizika szolgáltatta azt a módszert, amelyet ma abszolút kormeghatározásnak nevezünk. A radioaktivitás továbbá a Föld életében olyan hőforrást is jelent, amelyet felfedezése előtt természetesen nem vehettek figyelembe."

Forrás: [link]

Az oldal leírja a kezdetektől, majd rátér a napjainkban kormeghatározásra használt módszerek ismertetésére is. Nem hosszú, érdemes elolvasni.

Szóval hasraütött mindenki, és a becslés csak annyiban volt jó, hogy "nagy szám" a millió meg a milliárd is. (Bár, ha felsõ becslés a millió, akkor az semennyire sem jó)

Viszont e szerint:

"A földtudomány hiába produkált egyre több, egyre különösebb kihalt élőlényekre utaló leleteket, a fizika, pontosabban a fizikának tulajdonított egzaktság ereje, és nem utolsósorban Lord Kelvin tekintélye megfellebbezhetetlen volt. "

A biológusok és geológusok is képesek voltak becslést adni. Na, azt hogy? Egy csontból hogy következhet hogy az több mint 24 millió éves? Vagy egy hegybõl? Nem tudom elképzelni mit értett ez alatt a cikkíró. Hogy bármi olyanjuk lehetett volna, amelynek muszáj lenne öregebbnek lennie 24 milliónál :/

(a linkelt cikket áfutva az egyetlen értelmes becslés a római utak állapotából extrapolál)

"A tudományban nincs hasraütés (...) kár volt ideírnod."

Az utánam jövő választ meg már megköszönöd, pedig csak sokkal részletesebben ugyanezt írta. Bonyolult tudományos okfejtésekre épülő találgatások voltak. (És vannak a mai napig is.)

No ha már a bolygónk modern kormeghatározása is szóba került, akkor érdemes átbogarászni ezt a linket is:

[link]

Először is lássuk a kérdést!

Mint egy átlagos kérdésre, a goggli (s a wiki) gyorsan választ ad - persze néha ánglisul:

[link]

Ez részben egyezik is # 3-as válasszal.

De vissza a kérdésedre:

Darwin idejében egyrészt vallásos iratok (természettudományosan megbízhatatlan) tartalmának elemzésére, valamint főleg a geológiára tudtak támaszkodni. De Darwin óta a természettudományok rengeteget fejlődtek. Ma már radioaktív kormeghatározásra támaszkodunk leginkább (ahogyan a # 7-es válaszoló is leírta)

S hát a "kritikákról", különösen a # 3-as válasz után:

dq, # 5, "Szóval hasraütött mindenki", és Talintulli, # 6, "Bonyolult tudományos okfejtésekre épülő találgatások voltak."

- A #3-as válaszban, illetve a linkelt oldalon eléggé jól érthetően látszik, hogy NEM "hasraütésről" meg "Bonyolult tudományos okfejtések"-ről volt szó. Egyszerűen az adott korban még olyan szinten voltak a természettudományok.

Darwin korában nem volt még Mozaikos biológia, fizika meg földrajz tankönyv... Nem volt egyetlen könyv sem, ahol egyértelműen le lett volna írva a dolog (S mint látjuk, a Bibliai leírás mára csupán népmese), így hát a kor ismereteire támaszkodva próbáltak meg a kor tudósai választ találni a kérdésre.

Azóta fejlődtek a természettudományok, s ennek köszönhetően egyrészt felismertük a korai elméletek hibáit valamint teljesen új módszerekkel egyértelműen cáfoltuk azokat. Nem értem, miért olyan nehéz ezt megérteni...