Mennyi ideje kell valakinek halottnak lennie, hogy a sír feltárása régészetnek minősüljön, ne sírrablásnak?

Nem az eltelt idő számít (ahogy 3-as is írja), hanem az, hogy milyen céllal tárja fel a sírt. A sírrablónál elég egyértelmű: azért, hogy értékeket eltulajdonítson. Ehhez nem kell, hogy friss halott legyen (morbid kifejezéssel élve): az ókori egyiptomi piramisok is már elég régóta álltak, amikor a sírrablók megtalálták őket.

A régész ezzel szemben nem azért megy a sírhoz, hogy értékeket tulajdonítson el, hanem hogy tudományos eszközökkel megvizsgálja a sírt, vagy sírokat, pontos leírást adjon róluk, és ezáltal következtessen rég megtörtént dolgokra. Különbség az is, hogy a sírrabló titokban fogja tettét tartani, ezzel szemben a régész kutatásának eredményeit publikálni fogja. Továbbá a sírrabló illegálisan megy oda, a régész pedig a megfelelő papírok és engedélyek birtokában.

De ugyanígy van olyan, amikor egy igazságügyi orvosszakértő pár éves sírt ás ki, hogy felfedjen egy bűntényt. Ott sem az eltelt idő számít (mondjuk annyiban igen, hogy az idő a szakértő ellen dolgozik), hanem az, hogy neki az a célja, hogy feltárjon egy bűnesetet, és szintén engedéllyel lát neki a sír kiásásának.

Nem az eltelt idő a lényeg, hanem hogy milyen céllal megy ahhoz a sírhoz.

Egy már megtalált, majd később eldugott régészeti lelet megkeresését nem nevezném régészeti feltárásnak, akkor sem, ha a koporsóban van eldugva, és akkor sem, ha a spejzban, a befőttek között :D

Régészeti feltárás az, amikor valamit az eredeti lelőhelyén tárnak fel.

1711-et teszik meg elválasztó dátumnak, de a valóságban el van mosódva ez a határ, hisz a keltezés ritkán ennyire pontos.

[link]