A számítástechnika, a mobil technika vagy csak úgy általában bármilyen gépészeti dolog mennyivel lehet fejlettebb ma, mint amit az egyszerű ember megkap?

Ez nem így működik.

Van egy csomó ember, aki különféle dolgokat kutat. Rájön bizonyos szabályokra, működési módokra, tulajdonságokra. Ezeket tudományos folyóiratokban közli. E társaság zöme csak azzal foglalkozik, amihez ért, ami érdekli.

De vannak, akik többféle folyóiratot olvasnak, abban a mélységben ők nem tudnának egyik területen se működni, az ő dolguk (meg hobbijuk), hogy azt nézik, az egyik eredményből mit lehetne hasznosítani a másik eredményhez.

Zárójelben egy egyszerű példa. Voltak számítástechnikusok, akik mindenféle ügyes programokat írtak. Voltak orvosok, akik mindenféle belső szerveket vizsgáltak. Aztán akadtak olyanok, akik arra gondoltak, hogy a vizsgálati eredményt lehetne-e számítógépben tárolni, valamiféle rendezést meg szortírozást végezni a sok adatban, és mindezt nem lehetne-e ábrázolni? Sok különböző tudományág képviselője több éven át dolgozott, míg megalkották az első ultrahangos készüléket, ahol például látható az embrió. Megint mások még több munkával csináltak MRI és más diagnosztikai készülékeket. Egyik ötlet hozta a másikat. De mindig előbb kellett pá ember, aki megtanulja a másik "nyelvét". Hiába kiváló sebész valaki, ha egy informatikus elkezd szövegelni, a töredékét se érti. És ez megfordítva is így van. Kell pár orvos, meg számítástechnikus, akik megtanulnak egy keveset a másik szakmájából. Persze ez még kevés, mert mitől jusson arra a gondolatra egy orvos, hogy otromba képletekkel, meg egyéb bűvészmutatványokkal foglalkozzon.

Tehát, amikor már több szakma képviselője képes együtt dolgozni, akkor először is pénzt kell szerezniük ehhez. Vagyis olyan embereket, akiknek sok a pénzük, rá kell venni, hogy adjanak erre a célra. Ehhez egy olyan embernek kell elmondani valamit, aki egyetlen szakmához se ért ezekből, és fogalma sincs, hogy a pénze valaha megtérül-e. Ebből az is látszik, hogy sokkal több dolgot lehetne megcsinálni, mint amennyit tudnak ezek az okos emberek összesen, ha volna valaki, aki képes a pénzembereket rábeszélni. Amikor ez mégis megtörténik, egy újabb kutatás indul, hogyan lehet azt a holmit nagyüzemileg, tehát olcsón gyártani. Ez ismét egy külön tudomány. Amikor ez is megvan, jöhetnek a marketingesek, hogy elmagyarázzák a semmihez se értő millióknak, hogy vegyenek meg valamit, amiből semmit se értenek, de mégis hasznos. És ha ez is megvan, mehetsz a boltba.

Nagyon erősen függ sok mindentől, hogy mindez mennyi idő. Kell hozzá sok terület tudósa. Utána, aki ezeket összevadássza egybe, és ez neki megérje. Utána olyanok, akik elhiszik, hogy erre érdemes gyártási technológiát kitalálni. Mindezekhez olyanok, akik ugyan semmihez se értenek, de képesek felfogni, hogy erre érdemes pénzt adni (gondold el, hány dolognak állsz neki, ha semennyire sem érted. Csak szóltak, hogy tehetnéd). Sok lépcső embereinek kell motiváció, hogy tegyék a dolgukat. Ez nem a fizetés, az egészen más dolog. A bankárnak van fizetése akkor is, ha nem mész be hozzá, meg akkor is, ha kérsz kölcsön.

Van egy csomó számítástechnikai eszköz, ami fél év alatt megújul. De gondold el, az Opel mikor hozott ki valami nagyon újat. Ennek már több, mint 10 éve. És nem látszik, hogy mostanában akarnának. A mosógépek is elég régóta nem változtak. Sőt! A mobil gyorsan változik, de például a számítógép már pár éve nem hoz újat. Kicsit kisebb, kicsit gyorsabb, néha laposabb, de mi az igazán ütős új? Néhány program, ami nem érinti a hardvert.

Bemész egy számítógépes boltba és simán megrendeled azt a PC-t, ami tök ugyanolyan szintű hardverekkel rendelkezik, mint a világ legjobb szuperszámítógépei (amelyek még csak nem is a NASA-nál vagy hadiközpontokban vannak). Csak legyen rá kereted.

Elmész egy Tesla-szalonba, és megveszed a világ legjobb elektromos autóját, benne olyan elektronikával és akkukkal, amilyet a hadiipar csúcsberendezései is használnak.

Bemész egy bringaboltba és megveszed azt a színvonalú karbonvázas gépet, amilyenből a SpaceShipTwo kasztnija van.

Ha már említetted a Samsung S8-ast, az amerikai hadsereg felszereltségéhez tartozó telefonok, tabletek évekkel régebbi technikát használnak, mert azoknál nem az a lényeg, hogy akad-e a GranTurismo, hanem hogy túlélik-e a harci körülményeket és a haditechnikai fejlesztéseknek nem az a lényege, hogy havonta új modellt lehessen eladni, hanem hogy szériába állítás után már ne kelljen bugfixelni, mert az életekbe kerülhet.

Hogy van-e bármi, bárhol, ami sokkal jobb annál, amit boltban megvehetsz?

Persze, hogy van.

Prototípusban, tesztelés alatt, vagy még tervben, fiókban.

Ami haditechnikában titkos, abban nem az elektronika a titkos, az sima megbízható "bolti" szériatermék (esetlegesen tesztelt megbízhatósággal).

Ami ott titok, az a köré épített hardverek specifikációja, a kibervédelme, a mögötte rejlő stratégiai potenciál stb.

Persze,lehet konteós oldalakon álmodozni, de ez egy piac-profit világ, nagyon kevés dolog lehet, ami újdonsága miatt "jól eladható", mégis dugdossák valahol.

És ma bizony a kutatás-fejlesztésben nagyobb pénzek vannak a "magánszférában", mint az űrtechnikában, megkockáztatom, hogy ugyan a haditechnikára költött pénz ennél sokkal több, de ennek töredéke megy a "civil kutatásokkal" párhuzamos fejlesztésekre, nem sok mindenben járhatnak előrébb, talán semmiben.

Még a proto-szintű, űrtechnikára, haditechnikára célzottan fejlesztett high-tech újdonságok is pillanatok alatt kötnek ki bolti tömegtermékekben. Csupán az induló áruk csillagászati, de elérhetőek.

Szerintem itt sok minden keveredik. A polgári piacra szánt prototípusok nyilván jóval előbb már fejlesztés alatt vannak, mint a bejelentés, szóval simán lehet egy kb. 2 éves csúszás, de itt azért nincs szó ilyen jelentős titkokról csak minden éppen annyival erősebb, hogy el lehessen adni.

A haditechnika viszont érdekesebb, ott a különböző rendszerek fejlettsége nyilván nem mérhető, mert a lőfegyvereket leszámítva a legtöbb eszközről nincs minden részletre kiterjedő adat, a különböző radarrendszerekről, repülőgép-elektronikáról ilyesmiről szintén nincsenek pontos adatok. Szóval itt nem lehet összemérni, hogy mennyivel tart előrébb, mert csak visszamenőleg ismerjük a régebbi modelleket teljes részletességükben és egy csomó minden itt értehető módon titkosított.

Ami érdekes, az ennek az elméleti háttere. Nyilván itt a K+F részleg konkrét megoldásai és elképzelései nem nyilvánosak, de azok az elméleti hátterek, amikre ezeket alapozzák elérhetőek a bárki számára hozzáférhető tudományos publikációkban, persze könnyen lehet, hogy a különböző hadsereghez, titkosszolgálatokhoz tartozó kutatólaborok olyan kutatási programokkal rendelkeznek, amikre a polgári szférának egyszerűen nem lenne pénze, de azok valószínűleg nagyon specifikusak a kívánt alkalmazási területre. Szóval el tudom képzelni, hogy valamilyen laborban kutatnak egy olyan vakcinát, ami posztexpozíciósan is jó ebola ellen mondjuk, vagy pont fordítva, nincs kizárva, hogy pont ők kutatják, hogyan lehet fegyverként használni valamelyik tetszőleges organizmust. Ez utóbbira a privát szférában nincs lehetőség. Viszont azt nem hinném és nem is tartom reálisnak, hogy valamilyen általános titkok vannak náluk, hogy a példánál maradjak, nem áll rendelkezésükre olyan vírus, ami a mai biológiai ismereteinknek ellentmond, pl. különböző népcsoportokat specifikusan támadó vírus. Ilyenről is lehet hallani, de ez csak legenda.

A mai technológiai eszközök – processzorok, más hardverek – eléggé összetettek, így elég nagy költséggel jár maga a tervezésük, illetve a gyártósor tervezése is. Egy cégnek az az érdeke, hogy ezt a befektetett összeget a lehető leggyorsabban visszakapja az eladásokból. Gyakran már azelőtt elkezdenek egy terméket promózni, mintsem a kész terv elkészülne. (Aztán jönnek is a kapkodásból a problémák, hogy melegszik a hardver, a telefonon gyenge a térerő, vagy felrobban az aksi, stb…)

Tehát amint van mondjuk egy erősebb processzor, a piac működése miatt muszáj azonnal piacra is dobni.

Ha valakinek mondjuk a legjobb processzornál nagyobb számítási kapacitás kell, akkor meg épít egy kisebb-nagyobb szuperszámítógépet. Ezeket viszont nem a csúcstechnológiás eszközökből érdemes elkészíteni, mert azoknál sokkal rosszabb a számítási kapacitás / ár, illetve az üzemeltetési költség / ár arány. Mondjuk egy 4 magos 4 GHz-es i7-es processzor kerül alsó hangon százezer forintba. Mondjuk egy Core 2 Duo-t (3 GHz, 2 mag) meg megkapsz tízezerért. Ergo egymillió forintból régi, olcsó procikból építkezve kapsz egy 200 magos, 3 GH-es rendszert – ha meg nem új procikból építkezel, és kvázi fillérekért, akár ingyen szerzed be a procikat mindenféle leselejtezéseből, akkor meg akár 2000 magot is meg tudsz venni ennyiért –, míg csúcstechnológiával meg kapsz egy 40 magos, 4 GH-ez rendszert. Ugye ekkora számítási kapacitás általában olyan feladatoknál kell, ahol a számítások jól párhuzamosíthatóak, így a sok mag többet ér, mint a GH-ek. Ergo a szuperszámítógépek általában nem a legújabb technológiákat használják.

Egyedi megrendelésre ritkán terveznek hardvert, mert költséges. Nagyon nem mindegy, hogy amit tervezel, azt egy, maximum egy tucat megrendelőnek tudod eladni, vagy kisebb cégek, és magánszemélyek milliárdjainak. Egy NASA-nál is –

aminek a költségvetését folyamatosan nyirbálják meg az űrverseny óta – célszerűbb azzal dolgozni, ami a piacon olcsón beszerezhető. Van az a tévhit, hogy a NASA-nál már biztos milyen hiper-szuper számítógépek vannak, bizonyára 64 magos, 50 GH-ez processzorok is vannak, de ez nem igaz. Nem lenne logikus, nem lenne célszerű, nem lenne költséghatékony.

Igen, vannak prototípusok, vannak azért a piac számára !még! nem elérhető, vagy a piac számára érdektelen technológiák, de ez azért eléggé marginális a kérdés szempontjából.

#4: Abszolút egyetértek.

Én azt is kizártnak tartom, hogy a hadiiparnak birtokában lenne bármi titkos, fizika terén forradalmi új felfedezés, főleg nem már megvalósított, alkalmazott formában.

Szóval nem, nincs a hadseregnek, egyiknek sem, antigravitációs repülőgépe, WARP-hajtása, időgépe, teleportja, "halálsugara", működő és energiát termelő fúziós reaktora.

DE nem kizárt, hogy egyes (és itt főleg az őseurópai etikát és "íratlan szabályokat" nem zsigerből betartó államokra gondolok) nemzetek katonai értékű biológiai kutatásokban erkölcsi és törvényi gátak nélkül jócskán előrébb járnak, mint gondolnánk.

Műszaki vonalon viszont jelentős előnyhöz ugyanezeken a helyeken nem adottak a feltételek.