Élnétek egy ilyen jövőben? Mit gondoltok róla?
Vidéki kiskaptár vagy nagy boly, mész az utcán.
-Itt egy ilyen nevű hidroponikus labor, ott egy olyan nevű hidroponikus labor, itt egy embertenyész-telep, ott egy etető futószalag, pénznek és családoknak semmi nyoma, aki dolgozni akar az tud és lesz is rá kereslet
-Az élet laza, a labor és a tenyésztelep ablakából ordít a zene, az utcán lárvácskák (gyerekek) nevetgélnek miközben fullánkokkal szurkálják egymást, egy udvarban 3 fiatal hormonozgat, nevetgél, miközben egy haldokló nő testéből megmentett terhes méhet és vaginát szerel, az udvaron egy génkezelt papagájból ordít a zene
-egy kisebb utcában egy másik kaptár lakói ülnek viaszképződményeken, különféle génkezelt lényeket, hormonokat, és speciális tulajdonságokkal rendelkező újszülötteket kínálva az itteni kaptár termékeiért. Kézjelekkel "ordítanak" időnként egy arra haladó járókelőnek
-Az utcák ezen kívül csendesek, de korántsem az elvándorlás vagy a depresszió miatt. A kaptár egyik része, a Dolgozók éppen mindenféle munkát végeznek, a másik része a Tenyészek éppen szexelnek vagy szülnek
-Minden nap ingyen annyit ehetsz a futószalagról amennyit akarsz, van tető a fejed felett és ingyenes, kiváló egészségügyi ellátás van, de kötelező dolgozni a rád ruházott munkakörben, a dolgozók sterilizálva vannak, a futószalagos kaja termőföldjének trágyája részben újrahasznosított emberi hullákból van
-A kaptárajtók szorosan zárva, a közbiztonság kiváló. A gyerekek agyrohasztó 21. századi társadalom helyett mély ismereteket szereznek az emberi test biológiájáról és a kaptáréletről
-A kaptáron átrobog egy hatalmas féreg, természetesen egy másik kaptárból. A féregből ordít a zene, a kültakarójáról különféle hasznos atkák és baktériumok lógnak le
Elég betegnek tűnik az összeállítás, de extrémebb sci-fi ötletet is láttam már a távoli jövőre.
Élnék-e benne?
Mai aggyal nem ,bele születve meg ez lenne a normális.
Egy 1700-as évekből származó ember belehülyülne a mai világba.
Ajánlanám figyelmedbe Arthur C. Clarke Az éden szökőkútjai, valamint A város és a csillagok könyveit. Az előbbiben a végén, az utóbbiban végig egy olyan jövőt ír le, ami mai aggyal elég emészthetetlen.
Pragmatikusan közelítve, ha valaki meg tudja mondani, hogyan jött létre ez a jövő (miféle folyamatok, miféle emberi viselkedések és miért pont úgy zajlottak), akkor majd átgondolom. És meglátom, életképes-e a jövőre nézve, aszerint döntök.
Azonban bármilyen, a fizika, a biológia, egyszóval a természet sok törvényének ellentmondó fantáziajátékra csak azt mondhatom: nem, mert nem lehetséges. Finomabban: csináld meg, aztán meglátjuk.
Más a helyzet a (jó) scifikkel. Ott nem az a kérdés, pontosan úgy miként lehet élni, hanem egy ma is létező esetet a végletekig fejlesztve vizsgálható igazán, miként reagál az ember. A jó scifi tehát azt elemzi, egy mai folyamat végső soron hasznos-e az emberiségnek, vagy sem. A végtelenül lebutított és elüzletesített Csillagok háborúja alapja azonban Asimov azon gondolata volt, hogy vajon az embernek mit kell tennie, mielőtt egy bonyolult kibervilágot létrehoz (mert előbb utóbb létrehoz).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!