A Római Birodalomban a rómaiaknak kik az utódjai?

Miért, kik voltak az elődeik?

Egyébként valamely történelmi korszakokban kb. egész Európa igényt tartott erre a címre - kezdetben Bizánc, aztán az Itáliai városállamok, a franciák, angolok, teutonok - a németek meg ugye egészen 200 évvel ezelőttig Német-római császárságként hivatkoztak magukra.

Mondjuk abban talán a legtöbb történész kiegyezik, hogy a közvetlen bevándorló törzsek azért max. módjával vehettek át a római génekből, meg igazából a letelepedett lakosság ott már megvolt, úgyhogy valóban az olasz nép a legesélyesebb a címre. De így 2000 év távlatából utódokról beszélni azért kicsit vicces: fogalmazzunk úgy, hogy itthon is egészen biztosan mindannyiunknak vannak római ősei.

Utolsót kiegészítve a rómaiak magukat a trójaiak utódjának tartották.

A Német-Római Császárság meg tulajdonképpen nem különbözik a Római császári címtől, sőt nagyon is sok szokás volt ami azt hivatott erősíteni hogy ők nem utódok hanem magukban rómaiak.

Egy Róma szakos régész hallgató :)

Mivel birodalom (főleg nyugati) területein (Gallia, Hispánia, Illyrium, Dalmatia stb. több száz éven keresztül uralkodtak a rómaiak, ezért ezeknek a területeknek az őslakosságai keveredtek a római coloniákkal, illetve az őslakók is teljesen átvették a latin nyelvet, a római kultúrát, így gyakorlatilag a gallok/kelták, ibérek, és mindenféle meghódított népek "beolvadtak" a latinos nyelvbe/műveltségbe. Emellett idővel még római polgárjogot is kaptak már a császárkorban. Ez azt jelentette, hogy igazából akárhová mentél a Nyugatrómai Birodalom területén, a legtöbb helyen Róma mintájára épült városok voltak, vezetékek, közfürdők, ivóvízellátás, colosseumok stb. És egységes, latin nyelvet beszéltek.

Ez az egységes latin nyelv azonban idővel kezdett szétválni, és amikor széthullott a birodalom az V. században, és megszűnt a politikai egység, germán királyságok jöttek létre stb., akkor egyre inkább felgyorsult a különféle területek nyelvbéli szétfejlődése. A VIII-X. századra tehető nagyjából a mai újlatin nyelvek kialakulása, tehát az, amikor a klasszikus latin nyelvet már a beszélők nem értik meg, illetve a beszélt latin nyelvek (vulgáris latin) sem értették meg egymást (olasz, francia, spanyol, dalmát stb.).

Egyébként voltak olyan területek, amelyeket még szintén romanizáltak annak idején, pl. Britanniát vagy Afrikát, viszont ezeket a romanizált területeket teljesen elpusztította a germán áradat (majd Afrikában az arab hódítás stb.). Lényegében ez történt Pannóniával is, mert erről a területről is teljesen kisöpörte a romanizált népességet a germán népvándorlás.

Dacia provinciát viszont soha nem romanizálta a Birodalom, azaz az itt élő őslakosság nem vette át sem a latin nyelvet, sem a római civilizációt. Ennek az volt az egyszerű oka, hogy a romanizációhoz minimum 300-500 éves megszállás kell, Dacia provincia pedig kb. 150 évig volt római uralom alatt, és a legújabb kutatások pedig azt mondják, hogy az ezen a provincián állomásozó katonák pedig a Birodalom keleti feléből (Kis-Ázsia, Egyiptom) voltak toborozva, akiknek biztosan nem a latin volt az anyanyelve. Illetve sok kutatás szerint Dacia provinciában nem is telepedett meg római polgári lakosság, nem is épült ki a közigazgatás, csupán a bányákat és az azokhoz vezető utakat ellenőrizték a légiók, azaz csak katonai megszállás volt. A román, mint újlatin nyelv az teljesen más kérdés az ő őseik balkáni romanizált népek voltak, és biztos, hogy Dacia provinciához semmi közük nincsen az égvilágon. Balkán is erőteljesen romanizálódott, viszont erről a területről a VI. századtól kezdve a szlávok szorították vissza a hegyek közé a romanizált népességeket, akik pásztorkodó szőröstalpúakká "vedlettek vissza"......