Az információ látható mikroszkóp alatt?

Látszik, sőt szabad szemmel is látszik, hogy más színű, ahol írtál rá.

[link]

Egyébként a cd, dvd digitális adathordozók, vagyis egész számokat tárol. 0-t és 1-t, ahol bele van égetve a lemezbe az 1-es, ahol nincs beleégetve az 0. (vagy fordítva, most nem tudom).

Olyan kódolást használnak, hogy ha pl. csak 0-kat írsz rá, akkor is rak bele 1-eseket, hogy a szinkronizáció ne csússzon el.

Egyébként egy nem optikai elven működő lemezen (pl. winchester) már nem látnál semmit, mert ott a mágneses állapot hordozza az információt, amit mikroszkóppal nem fogsz látni.

Elvileg a flash memóriában is lehetne látni nagyon erős mikroszkóp alatt.

Ám a vizsgálati módszer egyben el is pusztítaná magát a hordozót. (Ergo szét kel törni...)

A CD elve ugyanaz, mint a lyukszalagé.

Ugye a lyukszalagon is látod a lyukakat?

Nos, a normál CD-n is látható, ha van hozzá mikroszkópod.

A CD-n lévő lyukak (vagy azok hiánya) hordozza az információt. Maga az információ egy elvont fogalom, más fizikai tulajdonságokat szoktunk úgy kialakítani, hogy azok adatokat reprezentáljanak, ami számunkra információt hordoz.

"A CD kódrendszerében a pit-land vagy land-pit átmenet (azaz a fényerősség hirtelen változása) jelenti az 1-et, az átmenet hiánya (amikor nem változik a visszavert fény mennyisége) pedig a 0"

[link]

Gondolj a könyvekre. Azokban bizonyos helyek festékesek, más helyek pedig nem. Más nincs a lapon, csak festékpacák. Számunkra a pacák formája hordozza az információt, tehát a fizikai valóság bizonyos tulajdonságai. Ha a CD-t nézed mikroszkóppal, akkor megláthatod a lyukakat (vagy más elváltozást) a lemezen, de maga az információ egy másik szinten jelenik meg, amikor az adatokat értelmezzük.

Gugli: cd pit land

pl: [link]

Magát az információt nem láthatod, csak az információ hordozóját. Az információ önmagában nem egy létező, kézzel fogható dolog, az szorosan hozzá kapcsolódik az információhordozóhoz, anélkül nem is létezik (információhordozó létezik információ nélkül, de információ nem létezik információhordozó nélkül). És ez az információhordozó az, amit láthatsz egyes esetekben szabad szemmel, más esetekben mikroszkóppal, vagy másféle eszközzel.

Ez kicsit olyan, mint az informatikában a hardver és a szoftver kapcsolata. A hardver maga az eszköz (HDD, flash card, stb.), a szoftver pedig a program, adat. Kvázi a hardver az információhordozó, a szoftver pedig az információ, amit a hardver hordoz, tárol.

Mint írtam, a cd digitális adathordozó, vagyis 1-eseket és 0-kat tárol. Leegyszerűsítve, ahol van luk az 1, ahol nincs az 0. A kiolvasáskor egy kódot (számot) olvas ki a gép, amit a számítógép feldolgoz és utána átalakít hallható hanggá. A kiolvasás egy lézerrel történik, ugyanis a lukakból nem úgy verődik vissza a lézersugár, mint a "nem lukak"-ból.

A bakelit lemez nem digitális, hanem analóg. Itt a barázdák kitérései magának a hang erősségével arányosak. Vagyis ahogy a tű végigszalad rajtuk, az már közvetlenül az eredeti jelet (hangot) adja vissza nem egy kódolt jelet.

Ezen az ábrán jól látszik a különbség, bal oldalt a bakelit, jobb oldalt a cd:

[link]

Természetesen a cd "barázdái" jóval kisebbek.

A bakelit lemezen NEM lyukak vannak! Abba bele van vésve a hang, tehát hullámok vannak benne (persze egyszerre több, de ha pl. egy tiszta hangot veszel fel, akkor az mikroszkóppal látható is).

A CD-ben és a lyukszalagon levő lyukak viszont digitális kódokat jelentenek, amiből a készülék kiszámolja, hogy milyen hangot kell kiadnia.

Igazából nem "lyukacsos", csak mélyedések (land-ek) vannak bele olvasztva az író lézerfej által (ami meg nem land, hanem pit, ott nincs olvasztva mélyedés). (Lyuk alatt magyarban alapesetben ugye azt az üreget értjük, amelyik mindkét oldalról átlátható-átjárható.) Tehát helyesebb az a megfogalmazás, hogy apró mélyedéseket olvaszt bele az író lézerfej.

Egyébként pedig gyakorlatilag valóban nagyon hasonlít a bakelit barázdáira, annyi különbséggel, hogy a bakelitnél a barázdák oldala tartalmazza az információt, míg az optikai egységeknél (CD, DVD, Blueray, stb.) a barázda alja, feneke.

Ha szemléltetni akarnám, akkor képzelj el egy hosszú folyosót (barázdák). A bakelitnél a folyosón lévő ajtók azok, amik az információt hordozzák, míg az optikai adattárolóknál a folyosó padlójának egyenetlenségei, mondjuk lépcsői, gödrei.