Mikor kötelező egy tanárnak javítási lehetőséget adnia a diáknak? (általános iskola)

Nincs válasz csak úgy általában. Dolgozatokat azért iratnak, hogy felmérjenek ismeretségi állapotokat. Ott értelmetlen a "javítás". Ha tanulsz hozzá, értelemszerű, hogy többet tudsz. Majd legközelebb megvizsgálják.

Más a helyzet, ha a dolgozat célja jelentkezők kiválasztása egy helyre (felvételi). Ott az eljárást szabályozzák, de általános iskolában nem szokás ilyesmiben "javítási lehetőséget" adni. Ha te kapsz, akkor ehhez másnak is joga van. Akármikor eszébe juthat, hogy ő is javítani szeretne. És akkor neki is találjanak ki példákat, bírálják el, hogy alkalmasak e felmérésre, legyenek ott az íráskor, javítsák ki, stb.? A tanárnak ez munka, vagy benne van a munkaköri leírásában, vagy nem. Ha nem, akkor nem is fogja megtenni. Vagy megfizeted a munkáját? Elmagyarázod mindenkinek helyette, hogy neked miért jár és másnak miért nem?

Ha annyira fontos, készülj fel módszeresen. Ne követelj, teljesíts! Az élet így működik.

A tanárnak nem kötelező javítási lehetőséget adni. Neked viszont kötelező lenne tanulni.

Tudod, az élet nem úgy működik, hogy mindenki kinyalja a kis ****-et, és majd itt linkelgetünk neked szabályzatokat arról, hogy mi a "kötelessége" a tanárnak, csak azért, mert te őnagyságod nem vagy képes tanulni. Először magadban keresd a hibát, és azt kérdezgesd magadtól, hogy miért nem tanultál...

Undorító ez a hozzáállás egyébként, és egyre több ilyet látok, hogy a mai fiatalságban semmi önkritika nincsen, lusták és semmihez sem értenek, aztán amikor szorul a hurok, akkor rögtön a jogszabályokat kutatják, hogy a tanárnak mi a "kötelessége". Na, elmész te a fenébe. Semmi nem a kötelessége, sőt, remélem nagy ívben le is sz*rja a fejedet. Ha nem vagy képes tanulni, menjél a híd alá.

Próbáld elképzelni, hogy a futball VB döntője után – miután a Németország 1-0-ra legyőzte Argentínát – rá egy héttel Argentína bejelenti, hogy játsszák újra a döntőt, mert nem tudtak eléggé felkészülni rá. Természetesen ilyen nincs, a következő bizonyítási lehetőség 4 év múlva lesz. Vagy próbáld elképzelni, hogy rendelsz egy pizzát, és az szénné van égetve, mert még nem tanultak meg eléggé pizzát sütni, de egy hét múlva majd hoznak neked egy jobban sikerült pizzát. Természetes, hogy nem fogod átvenni és kifizetni a szénné égett pizzát.

A tanárnak vannak kötelességei, amiket részben törvények, részben a helyi tanterv tartalmaz. Ilyen kötelessége lehet, hogy adott félévben x darab érdemjegyet kell adnia. Hogy hogyan, az rá van bízva. Ha egy dolgozatod nem sikerült, akkor nem sikerült. A játékszabály az volt, hogy akkorra kellett megtanulnod a tananyagot, ott és akkor kellett számot adnod a tudásodról. Ahogy az életben, úgy az iskolában sem feltétlenül a végeredmény számít hanem az oda vezető út is. Ha valaki egy munkahelyen mindent határidőn túl teljesít – de akkor jól –, akkor ugyan valóban jól teljesít mindent, mégis hosszútávon a kirúgását fogja okozni, mert közben a határidőkről való lecsúszás miatt a céget anyagi veszteség éri, esetleg kukába dobhatja mindazt a munkát, amit addig elvégeztek.

Persze a tanár méltányolhat bizonyos körülményeket – például tudja, hogy ennél többre vagy képes, vagy tudja, hogy sokat hiányoztál betegség miatt –, adHAT lehetőséget arra, hogy javíts a jegyeiden egy felelettel, egy külön dolgozattal, akármivel. De ez nem kötelessége. De tisztázzunk pár dolgot:

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

1. Az év közben szerzett érdemjegyek sehova nem számítanak bele. Ezek visszajelzések neked, illetve a szüleidnek, hogy az adott dolgozat, felelet esetén milyen szintű az a tudás, ami a feleletedből, dolgozatodból látszik.

2. A továbbtanulásba csak a félévi osztályzat számít bele. Bár elvileg ezt az év során szerzett érdemjegyekből kell meghatározni, de nincs külön részletezve, hogy hogy. Az félévi, év végi osztályzatodnak nem kell feltétlenül megegyeznie az év közben szerzett jegyeid átlagával, ezeknek az osztályzatoknak a tényleges tudásodat kell tükrözniük. Bár a legtöbb esetben az év során szerzett érdemjegyek átlaga jól tükrözi a tényleges tudásodat, de elvileg van lehetősége egy tanárnak, hogy egy 3,4-es átlagra 4-est, egy 3,6-os átlagra 3-ast adjon. Ha nagyon kekeckedsz emiatt, akkor a tanár elintézi egy feleltetéssel, és hidd el, a tanár tud úgy is kérdezni, hogy a leghülyébb tanuló is ötösre felel, meg tud úgy is kérdezni, hogy a legjobb tanuló is egyest kapjon a feleletére.

3. Az sem jó, ha jobb jegyet kapsz, mint ami a tudásodból fakad. Lehet, hogy egy jobb jeggyel esetleg pont bekerülsz egy középiskolába, de ha nincs meg a valódi, biztos tudásod, tanulási képességed, akkor te leszel az elsők között, aki kibukik onnan. Akkor már inkább kapj egy rosszabb, de a tényleges tudásodat jobban reprezentáló jegyet, és inkább kerülj egy olyan iskolába, ahol ezzel a tudással már lehet boldogulni.

4. Ha te valamiféle szabályzat, törvény alapján elkezded „zsarolni” a tanárt, az nem igazán vetne rád jó fényt, még akkor sem, ha esetleg történetesen igazad lenne. Nem is igazán érem, hogy hogy gondoltad. Ha itt most történetesen lenne egy jogszabály, hogy a tanárnak kötelessége lenne javítási lehetőséget adni neked, akkor az orra alá dörgölted volna? Szerinted mi lett volna a következménye? Kaptál volna egy külön dolgozatot, olyan durva kérdésekkel, amikre a válasz a könyv eldugott, apró betűs részeiben lett volna. Vagy feleltetett volna abból az anyagból, amiről tudja, hogy nem az erősséged, és hidd el, a tanár tudja, miben hiányos a tudásod. Igen, neked is vannak jogaid, de azért nehogy a csík tolja a repülőt…

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Amit tehetsz, hogy beszélsz a tanároddal, hogy a továbbtanulásod miatt neked félévkor szükséged van egy jobb jegyre, és megKÉRED, hogy ha van rá mód, adjon lehetőséget arra, hogy a tudásodról újra számot adj. De készülj fel, mert itt lehet – és természetes –, hogy jóval alaposabban fog rákérdezni mindenre, illetve jóval szigorúbban fogja megítélni a tudásodat.