Megmondaná valaki hogy a IIXVIIV arab számokkal leírva mennyi?

Ilyen szám (így, egybeírva) nem létezik a latinban sem, hogy lehetne arabra átírni?

Ha különválasztod és úgy írod le, akkor tudunk segíteni.

(Pl II = 2, XV = 15, VII = 7 stb. De így egyben semmi értelme nincs.)

Ez így értelmetlen. Tagolásától függően aztán római szám is meg magyar rovás szám is lehet belőle. Pl:

II, XVII, V -> 2, 17, 5 (római)

IIX, V, IIV -> 12, 5, 7 (magyar)

sot, lehet meg:

1, 1, 10, 5, 2, 5

2, 15, 1, 4

1, 9, 7, 5

A fentiekbol lathato, hogy ez egy romai szamokra hasonlito ertelmetlen betusor, nem lehet az 'erteket' megmondani.

#2-es!

Ez mióta 12?

IIX

A római számok is alapvetően tízes számrendszer szerint működnek.

A számok 1-től 10-ig: I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X

A számok 10-től 100-ig (tizesével): X, XX, XXX, XL, L, LX, LXX, LXXX, XC, C

A számok 100-tól 1000-ig (százasával): C, CC, CCC, CD, D, DC, DCC, DCCC, CM, M

A nullának nincs jele.

A számokat ugyanúgy írjuk fel, mint tízes számrendszer esetén. Pl. a

768 = 7*100 + 6*10 + 8*1 = DCC + LX + VIII = DCCLXVII

404 = 4*100 + 0*10 + 4*1 = CD + (semmi) + IV = CDIV

1848 = 1*1000 + 8*100 + 4*10 + 8*1 = M + DCCC + XL + VIII = MDCCCXLVIII

2016 = 2*1000 + 0*100 + 1*10 + 6*1 = MM + (semmi) + X + VI = MMXVI

A fentiekből kiderül – ha belegondolsz –, hogy egy római számban nem szerepelhet egynél több V, L, D. Hiszen V csak 1-10-ig van, L csak 10-től 100-ig, D csak 100-tól 1000-ig, és bármelyik számban csak egyszer. Szintén könnyen belátható, hogy egy I nem állhat egy X előtt és után egyszerre. Egy X nem állhat egy C előtt és után egyszerre. Egy C nem állhat egy M előtt és után egyszerre.

Tehát a római számod ezer sebből vérzik. Kicsit pontosabban megfogalmazva az IIXVIIV nem római szám.

Egyetlen kivételt tennék hozzá Süsü elemzéséhez:

Néhány régi torony- és egyéb (nagy) óránál a 4-es szám néha IIII-nek van jelölve.

De ez ritkaság. Ha jól emlékszem, az órások céhének kiváltsága volt, de már nem tudom, miért.

Talán utána lehet nézni.

> Néhány régi torony- és egyéb (nagy) óránál a 4-es szám néha IIII-nek van jelölve.

> De ez ritkaság.

Azért annyira nem ritkaság, a római számos órák többségénél valóban IIII szerepel IV helyett. Sokféle elmélet van, a többségük eléggé megkérdőjelezhető. A leginkább logikus érv, amit hallottam az az, hogy az egésznek esztétikai okai vannak, egyfajta szimmetriát kölcsönöz az órának. Hiszen így 4 olyan számjegy van, amiben csak I szerepel: I, II, III, IIII; 4 olyan számjegy van, amiben V szerepel: V, VI, VII, VIII; és 4 olyan számjegy van, amiben X szerepel: IX, X, XI, XII.

Egyéb alternatív magyarázatok:

- Nem akarták Jupiter (IVPPITER) nevének kezdőbetűit használni, mert féltek a haragjától. Nem logikus, mert az órán kívül mindenhol máshol az IV alak szerepel.

- Könnyebben értelmezhető a római számokhoz kevésbé értőknek. Nem logikus, mert akkor ilyen alapon az IX helyett is VIIII-t kellene írni.

- Egy-egy uralkodó, király újítási hóbortjának tudják be. Nem logikus, mert akkor lokális jelenség lenne.

- Könnyebb ilyen szögből kiolvasni az IIII-t, mint az IV-t. Fejjel lefele könnyebben összekeverhető az VI-vel. Nem logikus, mert a VI-t sem könnyebb kiolvasni fejjel lefele, és aligha fogja valaki a négy órát a hat órával összekeverni.

- Könnyebb volt kivágni, felragasztani, felfesteni a négy darab I-t, mint az IV-t. Nem látom be, miért lenne könnyebb.

Köszönöm, Süsü!

Az első változatról hallottam én is, csak elfelejtettem.

Kedves, hogy utánanéztél! :)

Kérdező, bocsánat az offért!

De ettől a Te "római számod" még mindig értelmezhetetlen.

Próbáltam (külön-külön) egy dátumot kihámozni belőle, de úgy sem megy.