Honnan tudják a tudósok, hogy egy dínó csont milyen régi?

Szénizotópossal tuti nem, mert az egy aránylag gyors, 5700 éves felezési idejű izotóp.

Viszont az elv ugyanaz, csak valami lassabban bomló izotóp alapján. Azt épp nem tudom hogy a mezozoikumi leletek kormeghatározására melyik a legalkalmasabb, de majd valaki hátha kisegít :)

A művelet úgy működik, hogy mérnek. Ismernek egy csomó fizikai törvényt és biológiai tényt, mérnek ezekből egy csomó adatot a meglelt csontból. Aztán a kapott értékből visszaszámolnak, mert tudják, hogy egy élő csontban miből mennyinek kell lenni. Tehát a mostani állapotból meg a régi állapotból ki lehet számolni, hogy mennyi idő telt el.

Ha még ennél is részletesebben érdekel, iratkozz be a magfelelő egyetemre, tanuld meg a vonatkozó szabályokat, utána akár magad is beállhatsz abba a csapatba. De azt nem várhatod, hogy itt egyetemi kurzusokat tartsanak emberek úgy, hogy nem tudják, milyen szinten állsz, mit mennyire kell elmondani.

A leggyakoribb a kálium-argonos módszer. Itt nem a csont korát mérik, hanem a földtani rétegét, amiben megtalálták. Ez egy vulkanikus kőzetnél működik, ami ugye lávából szilárdult. Az elgondolás az, hogy mivel láva állapotban az argon elillant belőle, ami argont lehet benne találni, az instabil kálium-izotópokból alakult át bomlással. Az izotóp felezési idejét mérve így tudjuk, hogy mikor szilárdult meg a láva.

(A baj ezzel a módszerrel, hogy a kontroll-kísérleteknél - amikor aránylag friss vulkanikus kőzetet mértek - többletargont találtak, a kő sokkal idősebbnek tűnt a mérés alapján, mint amennyi tudvalevőleg volt. De ebbe most ne menjünk bele, utána tudsz keresni a többletargon-problémának és a lehetséges magyarázatoknak.)

[link]

Itt szépen le van írva az elmélete.