Miből gondolják egyesek, hogy a Nagy Piramisok már régebb óta ott vannak Egyiptomban mint amit a tudósok állítanak?

Mert az úgy sokkal érdekesebb és izgalmasabb.

Nem egy egyszerű fejlődés eredménye, hanem lehet beleálmodni nyomtalanul eltűnt kultúrákat, tárgyi emlékek nélkül megszűnt technikai civilizációkat, esetleg néhány földönkívülit is, akik miost is itt repkednek és megfigyelnek minket, Pataki Attilát még el is vitték többször...

Hát nem sokkal izgalmasabb? ;-)

A Szfinxen pl vízeróziós nyomokat találtak, pedig a legutolsó esős időszak arrafelé kb 12 000 éve volt.

Ajánlom figyelmedbe Nemere István: A piramisok titkai ill. Egyiptom titkai c. könyveit. Nem erőszakolnak semmi elméletet, csak kérdéseket vetnek föl.

Nincs konkrét bizonyíték rá, hogy a nagy piramisokat ekkor vagy akkor építették, minden erre utaló állítás csak feltételezés, találgatás.

A kisebb piramisok építéséről maradtak fent pontos adatok.

#4es Keress rá a "Merer papirusz" kulcsszavakra. :)

#3as Mondjuk ezt a szfinx "vízeróziót" a tudományos többség elutasítja. Aki tájékozatlan, az nyugodtan rámutat egy bármi károsodásra, és azt mondja, aha! Úgy tudom, erre is van 3-4 egyszerűbb alternatív magyarázat. Ráadásul az a Schwaller nevő okkultista, aki ezt útjára indította, azért elég sok olyat állított, ami miatt megkérdőjelezhetük. Ill. a 12ezer évet én most hallom először, érdekelne, EZ a szám honnan jött.

[link]

#1

Ha valaki ilyen szavakat használ, hogy "titkolják", az már többszörösen elszállt és csapdába esett a saját fantáziájában, ahogy #1 is jelezte. Rengeteg unatkozó mami vagy tízéves vágyik az effajta izgalomra az életében, szóval ne csodáld ha az ezoterikus félretájékoztatásnak megvan az olvasótábora.

A "csak kérdéseket vet föl!"-lel is az a probléma, hogy így jut el az ember oda, hogy Dänichent olvas és mindent beszop belőle ellenőrzés nélkül. Anyám is így volt vele: jaj de jó hogy valaki mást mond mint a történelemkönyvem jaj de izgi meg alternatív - ja, csak minden második mondata hazugság. (Mégpedig sokszor ordító és nyilvánvaló hazugság, de persze a húszfillér csak akkor esik le, amikor nagy sokára megnézel más forrást is.)

Azért még nézzetek utána annak a kísérletnek, amit a japánok csináltak a 70- es években, ahogy fel akartak építeni egy 12 méter magas piramist ugyanott, ugyanolyan eszközökkel, ahogy az egyiptomiak. Totális kudarc lett belőle. Sőt amikor feladták az egészet, de modern eszközökkel akarták befejezni az építést abból is kudarc lett, mert nem volt olyan daru, amely be tudta volna emelni a második és harmadik sor köveit a gúla közepébe. És akkor még nem beszéltünk a különböző folyosókról és járatokról, amelyek a Nagy piramist nyílegyenesen átszelik több tucat méteren keresztül.

És még mindig nem reális, hogy hogyan vitték oda a több tonnás kőtömböket 800 km -ről. Merthogy a kövek jó része Asszuán vidékéről származik. Plusz a több tíztonnás gránitlapok hogyan kerültek oda. A jápánok által használt ókori módszerrel sodort kenderkötelek már a 2,5 tonnás mészköveket sem bírták húzás közben és elszakadoztak. Nem beszélve a szerszámokról. Bronzkort írunk és vasszerszámok még csak a Holdon voltak. A bronz meg úgy kopik, mint a szappan, ha követ kell vele vésni.

Szóval a fszom tudja, hogyan csinálták őket, kik és mikor, de egyáltalán nem reális, hogy egy a kőkorból épp csak kiemelkedett nép hirtelen összedobjon egy olyan épületet, ami még évezredek múlva is áll, mint a cövek, tökéletes a tájolása és olyan masszív, amilyet még mi sem építünk.

Plusz adalék, hogy a Nagy piramist egyetlen dolog köti Kheposzhoz: Mégpedig a névjegy, amit a "sírkamra" fölötti részben találhatunk meg. Csakhogy ezt egy angol régész festette oda a 19. században, aki nem tudott megbékélni azzal a gondolattal, hogy nincs kihez kötni a piramist. Mégis úgy hirdetik a dolgoz, mintha kőbe vésett tény lenne.

Más: Khafra - vagy Kefrén az emlékiratában jelentős eseményként emeli ki, hogy a Szfinx mellső lábai közé egy kis szentélyt emeltetett. De magáról a Szfinxről és a Piramisról egy szó nem esik a tetteiben.

"a Nagy piramist egyetlen dolog köti Kheposzhoz:"

Bocsáss meg, de ez nekem sima hazugságnak tűnik.

Ahány forrást találtam, az MIND Hérodotoszra hivatkozik, még azok is, akik szerint nem kell feltétlenül elhinni, amit neki mondtak, hogy Kheopsznak épült.

Mindenesetre nem az "egyetlen", ezt máris ki lehet jelenteni.

Ez a tudós-csalós sztori a szokott lejárató kitalációnak tűnik.

Japán kísérletről annyit, hogy ezt nem szabadna úgy tálalni, hogy: "a világ legjobb, építészei, a japánok, sem tudtak felépíteni egy piramist! Íme a bizonyíték, hogy modern eszközökkel nem lehetne!"

Ácsi. Hogy a fenébe ne tudnánk. Teszem azt, mondjuk, a Panama-csatorna ezerszeresen több anyagot, hibátlan illeszkedést stb. igénylő feladat volt.

Az, hogy ez a Nippon nevű kis cég vezetesével egy tudóscsoport csinál egy kísérletet, ez most tulajdonképpen mit is bizonyít? A teljes modern építőipar hozzáértését és teljesítőképességét biztos nem, hiszen ezek nem is vettek részt benne.

(De az is tetszik, ahogy semmi alapon a japánokat világelsőknek teszik meg.)

De úgy érzem, félretájékoztat a kísérlet céljáról is.

Sikerült találnom egy korabeli újságcikket.

[link]

A célnak a különböző módszerekkel kísérlezetést jelöli meg, nem azt, hogy egy tökéletes piramis építését bizonyítsák.

Persze, érdekes sztori.

Azt elfogadom, hogy nem ismerjük a pontos technikákat (ahogy valóban nem is), és hogy a különböző építési hipotézisek kritizálhatóak ilyen alapon.

"Ahány forrást találtam, az MIND Hérodotoszra hivatkozik"

A baj csak az, hogy Hérodotosz időben szinte közelebb van hozzánk, mint a piramis építőihez. Amit ő hallott az szájhagyomány és írások töredéke. Ugyanő megírta, hogy Egyiptom papjai szerint a birodalom nem ie 5000, körül keletkezett, hanem sokkal -sokkal korábban. Az annyira szavahihetőnek ítélt görög ezen írásáról valamiért már hallgatnak.

Ami az újságcikket illeti az csak egy nézőpont szerinti tájékoztatás. Josimura teljesen biztos volt magában a kezdetekkor. De minden téren kudarcot vallottak. A kőfejtésnél, a szállításnál, az időtényezőnél.

A valódi célt nem érték el - meg akarták mutatni, hogy igenis lehetséges így építkezni, ugyanis akkortájt is akadtak már akik kétségbe vonták a fagörgős rámpás módszert. Ezért támogatta őket olyan lelkesen az egyiptomi régészet. Aztán nem győzték agyonhallgatni az eredményt - mikor már az egész világ a jappókon röhögött.

Eléggé nyilvánvaló, hogy a piramisokat nem csak az általunk ismert ókori eszközökkel építették, hanem olyan technológiákat is használtak, melyek azóta feledésbe merültek.

#5: Rákerestem, két bulvárcikket találtam.