Mik az emberi agy részei?

[link]

[link]

[link]

Ezek sem elegek? Mondom, csak be kell írni a gugliba!

Nem létezik olyan könyv, amely minden részletre kiterjedően tárgyalná az agy részeit, mivel pl. még abban sincs konszenzus, hogy mit nevezünk limbikus rendszernek (pl. valaki csak a Papez-gyűrűt sorolja oda, valaki a kapcsolódó struktúrákat is), illetve mik az extrapiramidális rendszer részei (pl. a kisagyat és a vestuibularis rendszert szintén lehet oda sorolni, de valaki szerint ez 3 különálló rendszer, amelyek kapcsolatban vannak egymással). De a rendszerekebn gondolkodás már funkcionális szemlélet, anatómiailag az egyes struktúrák leírása jóval egyszerűbb, de az sem lehet teljes, mert az agy minden részét oszthatjuk kisebb egységekre, és azokat még kisebbekre, pl. az amygdalát is felosztják centrális és bazolaterális magcsoportokra, amiket még tovább osztanak magokra...

Tehát le lehet pl. íni, hogy az agy részei a nagyagy (cerebrum) és a kisagy (cerebellum). A nagyagy részei az agytörzs, a köztiagy, a törzsdúcok, és az agykéreg. És pl. akit általános iskolai szinten érdekel a dolog, neki ez elegendő.

Aztán az agytörzsnél le lehet írni, hogy a részei a nyúltvelő, a híd és a középagy. És ezekben magok vannak, amelyek között az agytörszi hálózatos állomány (formatio reticularis) található. Gimnáziumi szinten ez elegendő.

De a magokat akár név szerint is fel lehet sorolni, továbbá azt is meg lehet említeni, hogy ezeknek mi a funkciója, és milyen rendszerek részét képezik, tehát milyen afferens és efferens kapcsolataik vannak. Az orvosi egyetemen nagyjából ilyen szinten kell.

De ha még ez sem elegendő, akkor az egyes magokat tovább lehet osztani alrégiókra, sejttípusonként és transzmitterenként leírni, hogy milyen működésekben játszanak szerepet. Ez olyanoknak kell, akik az adott rendszereket kutatják.

Az egyetlen megoldás, hogy egy átfogóbb könyvből kiírod magadnak a főbb részeket, és utána azokról is egyenként keresel cikkeket, attól függően, hogy mi érdekel.

A következő könyvvel érdemes kezdeni:

[link]

A fejezet eleje a gerincvelővel foglalkozik, minket onnantól érdekel, hogy „Az agytörzs”. Aztán viszonylag jól átfogóan felorolja az agy főbb részeit, de pl. a törzsdúcoknál a nucleus accumbenst meg sem említi, pedig még annak is vannak alrégiói is... Tehát, ha minden érdekel, akkor az egyes kulcsszavakra külön is rá kell keresni, hogy részletesebb információt kaphass róluk.

Elsősorban inkább az a kérdés, hogy miért érdekel ez téged, és mi az, amire fókuszálni szeretnél.

Viszonylag részletes (de korántsem teljes) funkcionális áttekintést kaphatsz a következő könyvből:

[link]

Ha ennél részletesebben érdekel, akkor a kulcsszavakra keresve a neten további információkat találsz. Néhány kulcsszó, amely alapján el tudsz indulni:

1. Agytörzs:

1.a Nyúltvelő (medulla oblongata): benne különböző magok és formatio reticularis

1.b. Híd (pons): benne különböző magok és formatio reticularis

1.c. Középagy (mesencephalon):

1.c/1. tegmentum (sisak): benne lévő fontosabb magok pl. a ventrális tegmentális area (VTA), mely sokak szerint a kimbikus rendszer része, ncl. ruber, substantia nigra (SN), B7-B9 raphemagok, periaqueductalis szürkeállomány (PAG), stb.

1.c/2. tectum (tető), benne a 4 ikertest (corpora quadrigemina): 2 colliculus superior és 2 colliculus inferior

2. köztiagy (diencephalon):

2. a. közép-dienkefalikus terület (MDT): prethalamus, thalamus, metathalamus (a thalamus és metathalamus magcsoportjait ld. a Funkcionális anbatómia linken, pl. VPL, VPM, corpus geniculatum mediale és laterale...)

2.b. hypothalamus: az egyes magjait ld. a Funkcionális anbatómia linken

2.c. epithalamus: benne a habenulák, striae medullares thalami, corpus pineale (tobozmirigy), commissura posterior

2.d. subthalamus: zona increta, ncl. subthalamicus (Luysii), Forel-féle mezők...

2.e. pretectum

3. Törzsdúcok (bazális ganglionok):

3.a. striatum: ncl. caudatus + putamen nuclei lentiformis (lencsamag héja)

3.b. pallidum (globus pallidus nuclei lentiformis (lencsemag belső, gömb alakú része))

3.c. substantia nigra (SN), ez ugye már a középagynál is le volt írva, mert helyileg ott található, de funkcionálisan viszont a törzsdúcok közé tartozik....

3.d. striatum ventrale: ncl. accumbens (septi, NAC, „ventrális striatium”), substantia innominata, ncl. basalis (Meynert),

3.e. bazális ganglionok kolinerg magcsoportja: ncl. diagonalis (Broca), ncl. septalis medialis, ncl. preopticus magnocelluaris, striatum (cadatum, putamen)

3.f. ventrális pallidum (VP)

3.g. claustrum

3.h. amygdala (corpus amygdaloideum, mandulamag): corticomediális (centrális) magcsoport (CeA) + bazolateralis magcsoport (BLA)

A „törzsdúcok” egyébként az agy egyik legbonyolultabb részét jelentik, így is pl. számos kisebb magot nem említettünk, egy részüknek pl. még latin anatómiai neve sincs, csak angol: pl. BSTL (bed nucleus of stria terminalis, stria terminalis beágyazott magja).

4. agykéreg

Fejlődéstanilag több féle terület: archicortex (olfaktoros kéreg, hippocampus), paleocortex (bulbus olphactorius, bulbus olphactorius accessorius, tuberculum olphactorium, nucleus olphactoricus anterior, gyrus parahippocampalis, piriform cortex, periamygdalaris area, substantia perforata anterior, prepyriformis area), neocortex.

Emellett lebenyekre osztható: frontális (homlok-), parietális (fali), temporális (halánték-), occipitalis (nyakszirt-), insula, limbikus lebeny (vitatott, hogy létezik-e, mint önálló entitás, alkotórészei: gyrus paraterminalis, area subcallosa, gyrus cinguli, gyrus parahippocampalis, gyrus dentatus, hippocampus, subiculum).

És akkor még nem beszéltünk a pályákról (corona radiata, fornix, commissuralis pályák (pl. corpus callosum...)

Nem beszéltünk a kisagyról sem, amely az szintén az agy (de nem a nagyagy) része. Tovább osztható:

1. archicerebellum (vestibulocerebellum): flocculus, nodulus

2. paleocerebellum (spinocerebellum): vermis, kisagyféltekék centrális (intermedier) része

3. neocerebellum (cerebrocerebellum): kisagyféltekék (hemispheriumok) laterális (és hátsó) része

Nem beszéltünk a funkcionális rendszerekől sem (extrapiramidális rendszer, limbikus rendszer, monoaminrendszerek, stb.)

Részletesebb info a kulcsszavak alapján. Pl. ha a claustrum érdekel, rákeresel google-ban, kiderül, hogy van wikipedia oldala is: [link]

Ha bármiről további információt akarsz (pl. tudományos cikkeket), akkor [link]

A google schoalr azért is jó, mert a legtöbb online elérhető tuddományos cikket listázza, sőt még azt is látod, hogy melyik az, amelyiknek a teljes szövegéhez (fulltext) hozzá tudsz férni, amelyeket le is tudsz tölteni.