A hangsebesség átlépésekor hangrobbanás van, ha áttudnánk lépni a fény sebességének a határát vajon mi lenne?

Mit is lépnél át? "ha áttudnánk lépni a fény sebességének a határát" Ezt kérded.

Hmmm. Egyelőre nem kötözködöm (nagyon) a "fénysebesség határa" kifejezésen, de azért megjegyezném ez így tautológia. A fénysebesség az fénysebesség. Annyi-amennyi. Közegfüggő tud lenni. De el van nélküle is. (mármint a közeg nélkül) Na már most... van olyan (nem is túl ritka) eset amikor egy "anyagi" valami az adott közegben gyorsabban mozog mint az abban mozgó fény. Például vízbe merített kobalt izotóp bomlásakor keletkező nagy energiájú elektronok gyorsabbak mint a helyi "fénysebesség".

[link]

[link]

[link]

Vedd úgy, hogy a Cserenkov sugárzás a fény Mach kúpja, a 2hang robbanáshoz" hasonló. (ezért a fizikusok megköveznek engem)

Na most arról, hogy van-e "fénysebesség". Szerintem nem "analóg" egy (például) az országúton száguldó gépkocsi országúthoz (mondjuk áll ott egy trafipax) mért sebességével.

Szerintem ott az egészben a "tető", hogy a fény (elektromágneses sugárzás) egészen mást csinál "mozgás" közben, mint egy atomokból (vagy építőelemeikből) álló tárgy.

Javíts ki ha tévedek, de szerintem az előző értelmezése a Cserenkov- sugárzásnak téves.

Ugyanis a wikis link egy szóval sem beszél arról, hogy bármi is átlépné a fénysebességet (értsd: a fénysebesség csak egy elnevezés, ilyenkor az abszolút sebességre gondolunk).

Egy egyszerű példa:

A fény sebessége legyen 10 egység

A közegbeli fénysebesség legyen 8 egység

a töltött részecske sebessége legyen 9 egység

Ebben az esetben is túlléptük a közegbeli fénysebességet, de az "abszolút" fénysebességet nem.

És még valami: a fénysebesség 99,9999(akárhány 9-es)%-a olyan messze van a fénysebességtől, mint Makó Jeruzsálemtől...

Ha tévedek, javítsatok ki!

z

Azt valószínűleg a féreglyukakban lehet.

Szerintem olyankor az történik,hogy az anyag felbomlik mert minél gyorsabban megy egy dolog annál nehezebb(fénysebességnél már végtelen tömegű az a dolog).Szóval a saját súlya alatt roppan össze.

Ez az oszzeroppanas dolog is fura nekem, mert ha osszeroppan valami, akkor mi lesz belole? Oke, hogy egy nagyobb dologbol kisebb alkotoelemek lesznek, de az atomi szinttol mar nem nagyon van hova roppannia. Vagyis anyagi szinten megiscsak megmarad.

A vilagegyetem keletkezesenek a tagulasbol valo megitelese, kiszamolasa se megrendithetelen erveles szerintem, ugyanis mi a garancia arra, hogy mindig is tagult, magyarul, eloszor volt egy viszonylag szuk helyen, ami tagul? Mi van, ha pulzalo mozgast vegez a vilagegyetem? X milliard evig tagul, majd szukul X milliard evig es igy tovabb...?