Miért lesz valami radioaktiv? Hogyan lesz valami radioaktiv?

A radioaktivitás nem ilyen, azaz nem lesz valami attól radioaktív, mert mellé raktál valamit, ami az.

A Curie rezidencia azért lett radioaktív, mert kézzel fogdosták a radioaktív anyagot, aztán a kezükkel megfogtak más dolgokat, amikre így rákerült a radioaktív anyag, magyarul széthordták a cuccot.

(Egyébként is meglehetősen nehéz az ilyesmit lemosni magadról, sima kézmosás nem elég.)

Illetve, hogy teljesen korrekt legyek: létezik olyan folyamat, hogy valami radioaktív lesz, mert mellette van radioaktív forrás. Ez akkor fordulhat elő, ha a a forrás kellően nagy teljesítményű, illetve nem árt, ha főként neutron keletkezik a radioaktivitás során.

Így például egy atomerőmű tartálya jócskán radioaktív lesz, ha kiveszed belőle a hasadóanyagot ( mert nagy neutrondózisnak volt kitéve), de például nem lesz radioaktív az az étel, amit gamma sugárzással fertőtlenítenek. (Mert ott a dózis sokkal kisebb és a gamma közvetlenül nem tudja "aktiváltni", azaz radioaktívvá tenni azt az anyagot, amit ér.)

Egy anyag felülete soha nem sima:

[link]

Ha teljesen sima lenne, és összeérintenél két anyagot, akkor összehegednének, és nem tudnád szétválasztani.

Kérdezd meg anyukádat, miért mérges, ha sáros cipővel rátrappolsz a szobai szőnyegre :)

Ugyanerről van szó itt is. Le lehet pucolni a radioaktív szennyeződést is szinte bármiről, csak nehéz. Pl ha vmi radioaktív folyadékot (mondjuk olajat) ráöntesz papírra azt nem nagyon szeded ki onnan az életben.

Az emberi bőr a legtöbb esetben azért elég egyszerűen dekontaminálható, és ennek legjobb módja a ha hiszed, ha nem, a kézmosás. Langyos, szappanos vízzel. Nem igaz, hogy nem elég.

A radioaktivitás az anyagnak egy tulajdonsága: olyan, mint hogy egyes anyagok mágnesesek, más anyagok feketék, stb.

Úgy kell elképzelni, hogy (valódi, megmérhető) részecskék folyamatosan lépnek ki az anyagból, és repülnek világgá addig, amíg valamivel nem találkoznak. Ez a valami lehet akár a levegő, vagy valamilyen test.

A radioaktivitás azért veszélyes, mert ha a részecskék téged találnak el, az nagy mennyiségben ártalmas lehet.

Mivel a részecskék kirepülése során maga a radioaktív anyag bomlik, ezért az aktivitás az idő során csökken, idővel el is tűnik. Ez az idő (amíg egy radioaktív anyag sugározni képes) lehet néhány másodperc vagy akár több millió év.

A radioaktív anyagokból sokféle részecske ki tud repülni. A legtöbb a becsapódáskor csak roncsolást végez. Azonban van, amelyik képes a becsapódás helyét is "aktiválni", radioaktívvá tenni. Természetesen csak pontosan azt a helyet (atomot), ahová becsapódott. Ha egy anyagot (pl. a füzetet) nagyon sokáig sugárzod megfelelő részecskékkel, akkor az egész fel tud aktiválódni, és utána már maga is sugározni fog. Ilyesmi történik pl. az atomreaktorok belsejével a működés során.