Nem okozna katasztrófát, ha a világ átállna a hidrogénre, mint energiaforrásra?

A hidrogénből nyert termikus energia a "legtisztább" energia amit el lehet képzelni. Biztos vagyok benne, hogy ez a jövő! Az égésterméke tényleg víz, de ugyanannyi, mint amit az előállításához felhasználnak, úgyhogy ebből semmi globális katasztrófa nem származhat. Ha ezt még sikerülne kombinálni alternatív energiaforrásokkal, -pl. napenergiával állítsuk elő a hidrogént- az lenne a csúcs:))

A két előzőnek: a hidrogénnek semmi köze az ózonlyukhoz, azok a gázok a szénhidrogének klór-, fluór-, vegyületei.

Hogy veszélyes-e a hidrogén? A hidrogénbomba bizonyára, de amúgy a hidrogén nem.

önmagában a hidrogén valóban nem veszélyes, de azért, ha lehet, akkor nem próbáld meg, hogy a vízből előállított hidrogént meggyújtsd.

komoly esélyed lenne rá, hogy hirtelen átteleportálnád magad, meg a házat is úgy néhány utcával... :)

nem véletlen, hogy nagyon csínján bánnak a hidrogénnel, mint energiaforrással, mert csak igen bonyolult és drága biztonsági rendszerek használatával lehet megbízhatóan elkerülni a robbanásveszélyt. (durranógáz)

mindezeken túl, valóban az egyik legnagyobb energia- egyenértékkel bíró energiaforrás, csak a felhasználása igen körülményes. emiatt nem valószínű, hogy valah is komoly mértékben használnák energiatermelésre.

Maga a hidrogénhajtás kiváló technológia, de jelenleg még nem alkalmas felhasználásra, illetve vannak megoldandó kérdései:

1. A hidrogén éghető gáz, oxigénnel könnyen belobbanó durranógázt alkot, vagyis nagyon veszélyes lehet a használata, robbanásveszélyes.

2. A hidrogéntartályok nyilván nyomás alattiak lennének, hiszen így van értelme gázt tárolni, így fér el adott helye minél több. Ebben az esetben a tartályok sérülése járművekben, épületekben újabb veszélyforrást jelentene.

3. A hidrogén elég könnyen előállítható vízbontással, elektromos áram segítségével. De honnan vesszük az áramot? Ha fosszilis forrásból, akkor nem léptünk előre semmit, a megújulók egyenlőre még nem állnak vmi jól gazdaságosság szempontjából, az pedig lehetetlen lenne, hogy hidrogén elégetésével nyert energiával csináljunk hidrogént, mert semmit nem nyernénk vele.

4. Maga az elégetésével keletkező vízgőz jelentős üvegházhatású gáz. Vagyis ha jelenleg meghatározhatatlan mértékben megnőne a globális vízgőzkibocsátás, akkor annak beláthatatlan következményei lennének az éghajlatra.

5. Jelenleg a bolygó vízkészletének jelentős része sós víz, vagy szennyezett. Az édesvízeink fogynak. Számos társadalmi problémát is jelentene, ha olyan országok, ahol nincs tetemes víz az ivóvizeket kezdenék hidrogénné alakítani. Vagy mi lenne a vízszempontból egyébként is rossz helyzetű országok üzemanyagszükségletével? Úgy kereskednénk vele, mint ma az olajjal?

Nem igazán értem viszont ezt: "a ház mellett parkoló autók ráköthetők lennének a hálózatra és mondjuk amíg dolgozol és az autód ott áll a munkahelyed parkolójában járó motorral és energiát termel a cégnek, cserébe te tele tankkal mehetsz haza minden nap"

A hidrogén hajtotta autódban a hidrogén elégetésével energiát termelsz, amit a házba tovvábbítasz, ahol meg hidrogént állítanak elő vele? Ennek mi az előnye? A végén ott vagy, ahonnan kezdted.

Vitatkozásaim a többiekkel:

Az esetleg kiszivárgó hidrogénnek nem lenne hatása az ózonlyukra, a hidrogén nem üvegházhatású gáz, sokkal kisebb a légköri tartózkodási ideje, túl reakcióképes. Félőbb sok-sok robbanásos baleset az utakon pl.

Igaz, hogy a hidrogénből ugyanannyi víz keletkezik, mint amennyiből előállították, de a halmazállapota más! Ha mindenhol hidrogént kezdenénk el használni, akkor annak kb olyan hatása lenne, mintha a jelenlegi vizeink x %-a hirtelen elpárologna és sok vízgőz kerülne a légkörbe. Az pedig erősen üvegházhatású gáz.

tegyük tisztába ezt a dolgot, mert eléggé el vagytok tévedve.

kezdjük a hidrogén égetésével.

A hidrogént senki nem akarja elégetni. Legalábbis olyan értelembe nem, mint ahogy a metánt vagy a propán-bután gázkeveréket jelenleg is felhasználják robbanómotorokban.

Ennek két fő oka van. Az egyik a termodinamika, ugyanis a hidrogén égésekor 3 mólnyi (2 hidrogén molekula + 1 oxigén molekula) 2 mólnyi víz keletkezik.

Ez azt jelenti, hogy ha egyáltalán semmilyen munkát nem akarunk az adott folyamattal végeztetni, akkor is kétfelé is elszivárog a termelődő energia egy része. Az egyik a normál állapotában folyékony vízből gőz létrehozása, a másik a mólszám csökkenésből származó térfogatcsökkenés ellensúlyozása.

A másik ok az, hogy a a hidrogén égése során a hidrogénmolekulák elöbb felszakadnak, azaz atomos hidrogén keletkezik. Ez áll összesen egy protonból és egy elektronból, ami azt eredményezi, hogy gyakorlatilag bármilyen anyagba vígan és nagy sebességgel be tud hatolni. Normál fémekbe úgy hatol be, mint víz a szivacsba. Alapból ez még nem jelentene gondot, de az anyagok belsejében természetes módon fordulnak elő hibák. Ezek nem a megmunkálással, előállítással kapcsolatosak, hanem teljesen természetes tulajdonsága az anyagnak. Ezek a hibák a hidrogénatom szempontjából hatalmas üres területek. Ha egy ilyen térben 2 atom találkozik, akkor azok újra molekulát képeznek és egyrészről beragadnak, másrészről a viselkedésük ezentúl újra olyan, mintha gázok lennének. A végeredmény rengeteg apró gázbuborék az anyag belsejében, amik egyenként több száz, több ezer bar nyomásnak megfelelő erővel feszítik az anyagot széjjel.

Tehát hidrogént égetni senki nem kar. A kulcs a megértéshez az üzemanyag cella. Ezek speciális berendezések, amik pongyolán fogalmazva visszafordítják az elektrolízist. Hőfejlődés nélkül érik el, hogy a bevezetett hidrogén és oxigén vízzé alakuljon, miközben elektromos áram keletkezik. Azaz nem vízgőz, hanem folyékony víz keletkezik.

A filmben is erről volt szó, azaz olyan elektromos autókról, amelyek akkumlátor helyett üzemanyag cellából szerzik az áramot. Ezzel egyből érthető is, hogy mi a jelentősége a parkolóhelyre beállt autó és a ház összekapcsolásának. Az, hogy az autó üzemanyag celláját nem állítják le, hanem egy külső forrásból kapva a hidrogént tovább működik (közben persze a saját tartályait is feltölti gázzal) és biztosítja a a ház/munkahely energia ellátását.

(megjegyzem, hogy a filmben szereplő animáció egy darab kábelt mutatott, azaz a hidrogén és az elektromos csatlakozó egybe volt építve, ami biztos út a túlvilágra, de valószínűleg csak lusták voltak 2 kábelt rajzolni)

Ami ezzel az elgondolással baj, az az ellátó hálózat. A hidrogén, ahogy azt már elöttem is írták, nem éppen barátságos. Nem olyan egyszerű eljuttatni mindenhova, mint pl. a földgázt. A fent leírt viselkedése, nem csak érés közben zajlik le, hanem teljesen spontán, mindennapi körülmények között is, ami speciális ötvözetek alkalmazását követeli meg. A jelenlegi földgáz hálózaton pl. nem lehetne szállítani, mert a csövek nem alkalmasak rá. Ráadásul, színtelen, szagtalan, ami további veszélyforrás és olyan egyszerűen nem is lehetne szagosítani, mint ahogy a metánt, azaz a földgázt. (ennek is csak egy belekevert adalék miatt van szaga, pont balesetvédelmi okokból)

Na most miután tisztáztuk, hogy a hagyományos értelembe nem égetünk hidrogént, térjünk rá a vízgőz, mint üvegház hatású gáz témakörre.

Egyrészt igaz, másrészt ez csak az érem egyik oldala. Ugyanis a víznek van egy olyan, pontosabban két összefüggő tulajdonsága, ami ezt a hatást képest ellensúlyozni. Ez pedig a felhő képződés. Egy felhő egyrészről árnyékolja az alatta fekvő területet, másrészről amikor esik az eső, pongyolán, de azért lényegét tekintve helyesen fogalmazva hőhidat képez a világűr hidege és a föld melege között.

Az üzemanyag cellákból keletkező víz, ahhoz, hogy el tudjon párologni, hőt von el a környezetéből, azaz hűti a környéket, felemelkedik nagy magasságba, itt üvegházhatású gázként viselkedik, majd felhőket képez, árnyékolva az alatta lévő területet, mindeközben hűl, majd esőként vissza hullva tovább hűt. A sok hűtés, árnyékolás és az üvegház hatás okozása közül melyik erősebb és mennyivel, az már érdekes kérés. De szimplán azt mondani, hogy üvegházhatású gáz, az annyira erős csúsztatás, hogy az már-már hazugság...

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban a nagy probléma nem a berendezések költsége, vagy hatásfoka. Ezek a megtérülés szempontjából persze fogós kérdések, de amint elkezdjük a környezetszennyezést számszerűsíteni a dolog abban a pillanatban megváltozik.

A nagy gond a rendelkezésre állás, illetve az energia tárolása. A jelenlegi erőműhálózatnak a legnagyobb előnye pont az, hogy viszonylag rugalmasan szabályozható a megtermelt energia menyisége. A megújuló forrásokkal pont az a gond, hogy nem rendelkeznek ezzel a rugalmassággal. Vagy eseti az energiatermelésük, mint pl. a nap-, a szél- és a pari hullámenergia, vagy periodikus, mint pl. az árapály vagy állandó, mint pl. a geotermikus, vagy a felszíni/mélytengeri vízhőmérsékleten alapulók. Gyakorlatilag csak kikapcsolni lehet őket, be nem. Azaz vagy jóval nagyobb teljesítményre kell építeni őket, mint az átlagos fogyasztás, hiszen a csúcsot is bírniuk kell, vagy valahogy biztosítani kell az energia tárolását.

Erre találták ki a hidrogént.

Technológiailag egyáltalán nem feladat a balesetmentes előállítás és nagy tömegű szállítás. A fent leírt problémák megoldhatóak. Ráadásul egy hidrogént szállító tartályhajó messze nem olyan veszélyes, még ha fel is robban, mint egy ugyanakkora méretű olaj, vagy földgázszállító. Ez sem megvetendő szempont.

Ráadásul a hidrogént nem feltétlenül kellene a hátsóudvarban előállítani, az minden különösebb gond nélkül megtermelhető az óceán közepén felállított úszó platformokon is. Nap és szél és hullám energia felhasználásával. Most is átutaztatjuk az olajat és a földgázt a fél világon, azzal is megtehetnénk.

Gyakorlati, üzletpolitikai oldalát tekintve: az új energiaforrások felhasználása veszélyezteti a mai energiaforrások tulajdonosainak érdekeit.

Ők pedig nem kismiskák.

Ez elég nagy mértékben befolyásolja, milyen gyorsan, mennyire egyszerűen fognak használni valami mást, valami újat.