Ha sokat olvasunk hogy gyarapszik a szókincsünk?

Ez a tapasztalat.

Az hogy mennyit kell olvasni hozzá az egyéntől függ, de az olvasottság növeli a szókincset.

Gyarapszik szerintem, de nem az élő (beszédben is használt) szókincsünk, csak több szót tudunk megérteni, esetleg ha van idő gondolkodni azon, hogy mit fogsz mondani vagy leírni, akkor választékosabban tudsz fogalmazni. Mint például egy gyk-s kérdésre történő válasz esetén :D

Én például szerintem jóval többet olvasok mint az átlag, szerintem az írásképem és a fogalmazási készségem is jobb mint az átlagos, viszont szerintem kb úgy beszélek mint egy ősember.

Az hogy az egyik ember választékosan beszél, a másik pedig kevésbé, nem csak attól függ hogy mennyit olvas.

Van egy beszédkészség nevű fogalom ami egy adottság és ezt lehet fejleszteni az olvasással.

Szerintem az olvasottságnak igenis sok szerepe van. Ha most eltekintünk az általános vélekedéstől (általában hogyan növeli a szókincset), és kicsit speciálisabb témákat nézünk, pl. egy adott tudományágat, akkor az biztos, hogy valakinek tudományos szókincse vagy szakszókincse csak úgy alakulhat ki, ha megfelelő mennyiségű szakirodalmat olvas el hozzá (persze az egyetemi előadások is számítanak, de leginkább úgy maradnak meg és fejlődik ki a használati készsége a szakszavaknak, ha sok irodalmat olvas el hozzá). Ebből a speciális példából is látszik, hogy igenis fontos az olvasás a szókincs bővítéséhez.

Egyébként nemcsak a szókincs a lényeg, hanem a bonyolultabb mondatszerkezetek használata, a kreatív nyelvhasználat, képes kifejezések stb. szempontjából is fontos, hogy az ember sokat olvasson. A választékos nyelvhasználat nemcsak attól választékos, hogy sok szót ismersz, hanem attól is, hogy hogyan tudod használni a nyelvet. És ezt leginkább az olvasás fejleszti, pallérozza (egyébként leginkább nem az olvasás, hanem az írás, de azért nem megyek bele ebbe, mert a legtöbb ember keveset ír, inkább csak olvas).

Csak kiegészítésképp: Az olvasott új szavak többsége az ún. passzív szókincs részévé válik, azaz "csak" megértjük őket a későbbiek folyamán, de nem használjuk. Amit használunk is, az az aktív szókincs része lesz.

Hétköznapi társalgásban valóban nem igazán szokás pl. irodalmi kifejezéseket használni, de egy-egy adott témakörben már előfordulhat.

És a fogalmazásmódban, a mondatszerkesztésben is előnyös lehet. Ismerek olyan kisgyereket, akin nagyon érződik, hogy rengeteget olvas, eszméletlenül igényesen beszél. (Sajnálatos, hogy sok korosztályabelinek vagy pár évvel idősebb gyereknek egy szimpla hétköznapi mondat is nehézséget okoz, az összefüggő szövegről nem is beszélve. Ő meg olyan szinten fogalmazza meg a mondanivalóját, hogy egyszer majdnem tátva maradt a szám... :)