Lehetséges lenne az, hogy az univerzum egyes pontjain teljesen máshogyan telik az idő? Mégis hogyan?

Nem csak lehetséges, hanem teljesen biztos, és már sokszor tárgyaltuk itt is. Nyugodtan keress vissza.

Amúgy ehhez nem kell nagyon messzire menni, mert már a Föld körüli műholdaknak is egy picit másképp telik az idő.

Kisebb ott a gravitáció, azért.

De ha gyorsan mész, akkor is más lesz az idő: űrhajósoknak pár hónap alatt, repülőgép utasoknak pedig pár év alatt már mérhető (atomórával).

Fénysebesség közelében pedig egészen cifra dolgok is lehetnek: a fénynek pl. nincs ideje, nem öregszik. Ahogy keletkezik, abban a pillanatban be is csapódik valahova.

Az lehet, hogy a galaxis túlsó végén.

Az idő a gravitáció függvénye, és a gravitáció az egyetlen dolog, ami képes áthaladni a dimenziókon (egyelőre legalább is az az egyetlen ismert dolog, ami képes erre). Ez teszi lehetővé, hogy a negyedik dimenzió (az idő) mindenhol létezhessen.

Ahol nagyobb a gravitáció, ott az idő is lassabban fog telni -- két példával szemléltetem neked: A és B összeegyeztetik karóráikat. A megmássza a Mount Everestet, míg B tengerszint feletti 0 méteren marad. Mire A visszatér, az ő órája 5 perccel siet. Ez azért van, mert ő távolabb került a Föld középpontjától, így kisebb mértékben hatott rá a gravitáció.

Vagy hogy egy kissé sarkos példát hozzak: egy expedíció során az űrhajósok egy olyan bolygóra érnek, ami a Föld nagyságának 120%-a, így a gravitáció is 20%-kal erősebb rajta. Öten vannak, közülük hárman lemennek, míg ketten az űrhajón maradnak. 45 percet töltenek el a bolygón, és mire visszaérnek, azt látják, hogy az űrhajóban maradt két társuk felett eljárt az idő -- ugyanis 20 év telt el a bolygón kívül.

Éppen ebből tartok ma előadást. Érdemes lenne megnézned az Interstellart (Christopher Nolan filmje), vagy elolvasnod Stephen W. Hawking Mindenség elméletét (a disszertációja), mert abban pontosan megfogalmazza, hogy miért érzékeljük úgy az időt, ahogy. (Erre három nyíl van egyébként, amik közül a legmeghatározóbb a termodinamikai, ami a termodinamika második főtételén alapul, miszerint az entrópia/rendezetlenség mindig nőni fog az időben.)

Remélem, így már érthetőbb.

Azért tegyük hozzá, hogy a Mount Everestet megmászva nagyon-nagyon-nagyon sokat kell ott ülni ám, amíg összejön 5 perc időkülönbség, addigra a hegymászó csontjai is porladozni fognak :)

Sőt, 120%-al erősebb gravitáció se eredményez húsz évnyi időkülönbséget 45 perc alatt, annál azért sokkal-sokkal erősebb gravitációs tér kell (pl, egy fekete lyuk közvetlen közelében). Még a Nap felszínén sincs ilyen különbség a Földhöz képest, pedig ott valóban lényegesen nagyobb a felszíni gravitáció, mint a Földön.

Ha ezeket így elmondod kiselőadásban, akkor jópár embert be fogsz hülyíteni vele, mert ezek egyszerűen így nem igazak.

"Amúgy ehhez nem kell nagyon messzire menni, mert már a Föld körüli műholdaknak is egy picit másképp telik az idő.

Kisebb ott a gravitáció, azért."

Ha tévednék, megkövetlek, de tudtommal a műholdak időmódosulása túlnyomórészt a sebességükből következik, nem a grav. térgörbületből.

"Vagy hogy egy kissé sarkos példát hozzak: egy expedíció során az űrhajósok egy olyan bolygóra érnek, ami a Föld nagyságának 120%-a, így a gravitáció is 20%-kal erősebb rajta. Öten vannak, közülük hárman lemennek, míg ketten az űrhajón maradnak. 45 percet töltenek el a bolygón, és mire visszaérnek, azt látják, hogy az űrhajóban maradt két társuk felett eljárt az idő -- ugyanis 20 év telt el a bolygón kívül."

Eeeeeeee!

A filmben egyáltalán nem erről volt szó. Ott arról volt szó, hogy a bolygó egy fekete lyuk eseményhorizontjához olyan közel kering, hogy az ott fennálló térgörbület okoz ilyen mértékű időtorzulást. Egy 20%-kal nagyobb gravitációjú bolygón a saját gravitációjából származó időtorzulás (ez most ordenáré saccolás, de kb. 10^12 szorzóval pontosabb, mint a tied) lehet vagy 1 másodperc 5000 évente.

Az már a film hülyesége, hogy

- A bolygó körüli pályán keringő űrhajón tök ugyanilyen időtorzulás lenne, tehát az űrhajón maradt pacák és a bolygóra szálltak időszinkronban lettek volna.

- Ilyen közel az eseményhorizonthoz olyan mértékű árapályerők hatnak, hogy ott bolygó egyben nem maradhat.

Ilyen helyzetben a Roche-határ lehet vagy egy teljes Nap-Jupiter távolságnyira az eseményhorizonttól, ott viszont a térgörbület nagyságrendnyi időtorzulást sem okozna, nem hogy éveket 45 perc alatt.

A bolygón 40 percenként körbehasító cunamiról, amivel nem járt együtt 40 percenként nap(feketelyuk-)kelte, már nem is akarok beszélni.

Szóval a filmben is volt blődli a hatás és látvány kedvéért, nem kellene még nagyobb fizikai faillel tetézni.

"Éppen ebből tartok ma előadást."

Inkább addig ne, amíg a fizikai háttér neked sem tiszta. Mert ekkora fizikai tévedés előadás formájában már népbutításnak számít.

Nem sértegetni akarok, de ez tény.