Hova tünik el akkor az energia? Mert a lenti linken nem írja le konkrétan hogy akkor most pontosan hova is tünik el.

Ha egy C kapacitású és U feszültségre feltöltött kondit összekapcsolunk egy kisütött és szintén C kapacitású kondival, akkor a közös feszültséget a töltésmegmaradás figyelembevételével tudjuk kiszámolni. Nem pedig az energiamegmaradással. A kísérlet is ezt igazolja. Viszont mind matematikai, mind gyakorlati képtelenség az, hogy egyszerre legyen megmaradó mennyiség a Q = C·U töltés is és a W = ½C·U² energia is. Bár mindkét képlet ugyanazokat a C és U paramétereket tartalmazza de az energiaképletben négyzeten van az U.

Az energiatétel alól van néhány kivétel, ez egy példa rá.

Itt is erről van szó:

[link]

Itt egy számpélda:

[link]

Az összekapcsolás után a feszültség és az energia megfeleződik. Tehát az összekapcsolás után a két kondiból csak fele akkora energiát tudsz kisütni mint amit az 1 darab 100 uF-os és 5 V-ra töltött kondiba töltöttél.

Kísérletileg elvégezve is 2,5 V lesz a közös feszültség, tehát a töltésmegmaradással való számolás a helyes. A töltés megmarad, az energia nem mindig.

A megmaradási törvények közül a perdület-, a fluxus- és a töltésmegmaradás felülírhatja az energiamegmaradást.

Itt egy példa perdület esetére:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Persze ez így nem található meg a fizikakönyvekben:

"A megmaradási törvények közül a perdület-, a fluxus- és a töltésmegmaradás felülírhatja az energiamegmaradást."

De az előbbi, kísérletileg is könnyen elvégezhető példa szerint is ez tapasztalható.

Ahogy a kondenzátoros példán is látható, ebben az esetben nem érvényes az energiamegmaradás törvénye. Tudom hogy bizarrul hangzik, de olvass tovább:

A fluxusmegmaradás is felül tudja írni az energiamegmaradást. Viszont ezt az esetet már említik a tudósok is. Méghozzá az úgynevezett Magnetic Flux Compression Generator, röviden E-bomb nevű haditechnikai készülék leírásainál. Röviden arról van szó, hogy egy I árammal átjárt L induktivitás meneteit hirtelen rövidre zárják (például robbantással), és ekkor az L induktivitás értéke hirtelen lecsökken. Viszont a fluxusállandóság a makacs természeti törvény, vagyis a Φ = L·I fluxus nem tűnhet el hirtelen. Ezért lecsökkenő L mellett a Φ fluxus úgy maradhat a neki tetsző ideig állandó, ha az I áram megugrik. Ez viszont az energia megugrását is maga után vonja, amit egy antennaszerű vezetővel kisugároz az említett hadieszköz.

Ha mondjuk felére csökken az L induktivitás, akkor duplájára nő az I áram és az energia. Ez analóg a kondis példával, de ott duplájára nőtt a C kapacitás, ezért felére csökkent az U feszültség és az energia.

Közben rátaláltam a gondosabban megírt oldalra:

Where is the missing energy ?

[link]

Azt hogy mindig érvényes-e az energiamegmaradás vagy sem, a mai napig sokat vitatott kérdés. Feynman Mai fizika III. című könyve is említ érintőlegesen egy kivételt az energiatétel alól. Természetesen sem ő, sem más tudósok nem szoktak beszélni az energiatétel áthágásáról kellő részletességgel és nyíltsággal. Pont azért nem mert mint látható, vitatott kérdés, senki nem akar pálcát törni.

Márpedig például a most belinkelt kondis példánál az energia felével "nem tudunk elszámolni" kísérleti vizsgálatokkal sem.