Hogyan lenne megoldható a generációs űrhajók vízellátása?

Vinni kell magukkal.

Van víz az űrben, de eléggé véletlenszerűen - és meg kellene állni érte, annyit pedig nem ér meg.

"Mi is megállunk néha, és felveszünk más bolygókról vizet?"

Megállás nélkül veszünk fel vizet. Meteoritok, üstököstöredékek stb.

Persze ez űrhajó esetén körülményesebb téma.

Alapesetben a víz mindig ugyanannyi, csak eltérő formában (tartályban tiszta ivóvízként, szennyvíz, testnedv, stb). Ebből a testnedvek összmennyisége is nagyjából stabil érték, csak a víz jellege változik. Ezért mindössze az ivóvízzé alakításról kell gondoskodni, amit közönségesen víztisztításnak nevezünk. Ennek persze sokféle módja van.

Rendkívül ritka és extrém körülményeket igénylő jelenség, amikor a víz elbomlik alkotóelemeire. Azt már nehezebb visszacsinálni.

Érvényes ez az egész földre is, csak - lévén nagyobb és változatosabb - kicsit nagyobb a lehetőségek választéka is. És a tisztítás egy részét is automatikusan elvégzi a természet nevű berendezés. Meg itt (az egészhez képest rendkívül kis mértékben) számolni kell a forrással (pl. üstökös) és a veszteséggel (fellődözött tárgyak és más úton való távozás) is, de az évmilliárdok azt mutatják, ezek nagyjából egyensúlyban vannak.

Az emberi test 75-80%-a víz. pl. 5 liter vér, az izmok jelentős része, a beleidben lévő salakanyagok, stb. Az egészséges embernél ugyanannyi be, mint ki. Ha nem így lenne, kiszáradnál, vagy felfújódnál. Vannak betegségek, amelyeknél a víz felszaporodik és akár halálhoz is vezethet.

Az öntözőberendezések hiányának okát keresd az ostoba gazdaságpolitikában és a gazdák butaságában és pénzhiányában.

"Miért nincsenek növénytermesztésnél vagy más területeken ön-öntöző rendszerek?"

Hát, tudod, ha leszámítjuk az emberi hülyeséget, akkor is maradnak itt problématényezők.

Ugyebár első pont a gazdaságosság, mert te a zöldségért nem akarsz a boltban kétszer annyit fizetni, mert öntözőrendszerrel kellett ellátni a termőföldet. Éppen ezért a mezőgazdaság nagy általában ott termel egy bizonyos fajta terményt, ahol a természetes vízellátása (talajvíz, esők) átlagosan biztosítja a számára a szükséges vizet. Az aszály, hát az copás. Ilyen a statisztika.

De alapvetően működik a dolog, tehát a rizstermelés nem a Kalahári-sivatagba kerül, a tequila-kaktusz meg nem az indonéz mocsarakba. Persze van olyan ország, ahol a saját ellátáshoz kell olyan termény, amihez konkrétan nem ideális az éghajlat, mégis kell termelni, mert az import drágább. Na akkor locsolnak. Ott is sok pénzért.

Láthatóan jobb elkerülni, hogy erre szükség legyen.

A golfpálya-gyep más téma. :D