Kémiában jártas emberek egy kérdés?

Ha kémiai módszerre gondolsz (amit az előző válaszadó javasol az fizikai), akkor bármely folyékony monomer, amelynek polimere szilárd halmazállapotú, megteszi.

Ilyen pl. gumifákból csapolt nedv, amely a levegő és némi melegítés hatására szilárd kaucsukká alakul. Másik hasononló lehetőség - amihez kissé könnyebb hozzáférni - a poliakril-amid, amelynek vízoldékony monomere merkapto-etanol katalizátor hatására poliakril-amid géllé polimerizál. Ha sok merkapto-etanolt használsz, vagy nagy koncentrációjú a monomer oldatod, a folyamat látványosan gyors.

De még a fizikai folyamatok közt is van olyan, ami látványosan gyors (szemben a hűtéssel). Ilyen a túltelített oldat. Egy kis rázásra, vagy az oldott anyag egy kristályának beledobására szinte azonnal megszlárdul (kicsapódik a túltelített anyag), de ilyenkor előfordulhat, hogy az oldószert nem veszi fel teljes mennyiségben kristályvízként, és a folyadék egy része megmarad.

De mit is akarsz kérdezni valójában?

Rosszul tudod. A tabletták legnagyobb részét préseléssel állítják elő, porból. A porba keverik bele a hatóanyagot, vagy ha az folyékony halmazállapotú, akkor a porítot vivőanyag komponenssel felitatják (elkeverik) a hatóanyagot, majd a vivőanyagot is elkeverik a ballasz anyaggal. A tabletták tőmegének nagyrésze ballaszt.

Igen, ma már ismerünk olyan gélesítő anyagokat és eljárásokat (vagy másképpen polimereket és polimeritációs reakciókat), amelyekkel a hatóanyag vizes, alkoholos, olajos stb. oldatai egylépésben gélesíthetők, ami gazdaságosabban előállítható, pontosabb adagolást tesz lehetővé stb., stb. Sajnos ez az eljárás nem minden hatóanyaggal kompatibilis, mert pl. a polimer anyaga vagy a polimerizáció katalizátora kémiai reakcióba lép a hatóanyaggal. Ilyenkor marad a hagyományos préseléses tablettázás. Hogy pont az algopirinnel mi a helyzet manapság azt nem tudom, de azt igen, hogy még 10 évvel ezelőtt is az algopirint por-préseken tablettázták.

Ami pedig a polimerizációt (gélesítést) illeti, az pontosan úgy zajlik ahogy azt előző válaszomban a polyacril-amidra leírtam.

Ha többet akarsz tudni a gyógyszergyártásról, nezd meg ezt az oldalt (video is van):

[link]

Akár gáz halmazállapotú anyagból is lehet szilárdat készíteni. Vagy a nyomást kell növelni, vagy a hőmérsékletet csökkenteni.

Ilyen például a szárazjég, ami a gáz halmazállapotú CO2 megszilárdult formája, vagy a Jupiter is gázból van, de olyan nagy a nyomás, hogy a belsejében lévő hidrogén szilárd fémes módosulatként van jelen.