Ugye melegíteni kezdjük az üveg alját, amibe beleszórtuk a jódot. Ezután lila gőz keletkezik, majd ez újra lecsapódik a lombik alján kristályos szemcsékben.
Mi annak az oka, hogy a jód szublimálni kezd? Minek a következménye, hogy jön létre?
Hőközlés. Hőmérséklet növelésével a részecskék elegendő energiával rendelkeznek, hogy kiszabaduljanak a kristályrácsból és kilépjenek a gőztérbe.
2010. márc. 4. 15:28
Hasznos számodra ez a válasz?
2/11 anonim válasza:
A jód molekulái a kristályrácsban előfeszítve helyezkednek el.Olyan mintha minden molekulának lenne egy rúgója.Amikor melegítjük rezgésbe jön és ez a rúgó kilövi a molekulákat a légtérbe ezért lesz légnemű egyből. Amikor lehül elveszti az energiáját és újból kristályrácsba rendeződik.
2010. márc. 4. 15:55
Hasznos számodra ez a válasz?
3/11 anonim válasza:
Bocs, hogy nem tudok válaszolni, ill. ennyit én is tudok azért, mint az előző válaszolók, de ha valaki valósan leírná, miért marad ki a folyékony halmazállapot, azt megköszönném!
2010. márc. 4. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
4/11 anonim válasza:
"A szilárd fázis gőznyomása egyenlő lesz az atmoszférikus nyomással, mielőtt megolvadna"
(egyetemi kémia tankönyvből:D)
2010. márc. 4. 21:30
Hasznos számodra ez a válasz?
5/11 anonim válasza:
Kicsi hozzá a légköri nyomás.
Rögtön világos lesz, ha megnézel egy fázis diagramot, különösen a szilárd és gáz fázis közti határvonalat.
2010. márc. 4. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
6/11 anonim válasza:
Hát ez az, hogy a fázisdiagramon látszik, hogy a hármaspont jóval 100 kPa alatt van (12,1 kPa), az olvadáspont 113 °C, a tenziója pedig pedig 184 °C-nál éri el a légköri nyomást, tehát, akkor kerülne gázállapotba, és létezik is folyadékként, csak elég nehéz előállítani azt. Nekem azt írja a könyv, hogy "a jód olvadáspontja p-T diagram szerint a nyomás növekedtével nő, ezért könnyen szublimálható." Szóval ez van. Nem lehet egyébként valami kinetikai oka?
2010. márc. 4. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?
7/11 A kérdező kommentje:
Szóval mit mondjak a tanárnak? :)
Ugyanis nem egyetem, sem főiskola, nemes egyszerű gimnázium :) Természetesen fogalmam sincs miről karattyoltok :)
De az összesnek zöld kezet adtam ennek ellenére! :))
2010. márc. 4. 22:25
8/11 anonim válasza:
Nem tudom, meg vagyok a lőve... CO2-nál egyszerűbb! Ott a hármaspont a 100kPa fölött van!
2010. márc. 4. 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
9/11 anonim válasza:
Gimnáziumi órára elég: A jódmolekulák között csupán a leggyengébb intermolekuláris (azaz molekulák közötti) kötés, a diszperziós kölcsönhatás alakul ki. Ez nagyon gyenge kölcsönhatás, ami már egészen kicsi energia-közlés hatására is felszakad. Nem lenne elég erős ez a kölcsönhatás (legalábbis a jód esetében) a folyékony állapothoz (szobahőmérsékleten legalábbis), így kimarad ez a halmazállapot.
Ez nem teljesen állja meg a helyét, de ennél pontosabban nem tudom elmonadni, legalábbis fázisdiagramm nélkül nem.
2010. márc. 6. 23:09
Hasznos számodra ez a válasz?
10/11 anonim válasza:
Kedves utolsó válaszolót kérném,hogy engem érdekelne a részletesebb magyarázata is a szublimációnak,nagyon hálás lennék ha elmagyarázná nekem:)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: