Történelemkedvelők! A középkori Magyarország fővárosának szerintetek melyik város nevezhető inkább? Esztergom vagy Székesfehérvár?
Figyelt kérdés
Internetes blogokkal és hasonlókkal ne nagyon törődjetek, mert sok a hülyeség a témával kapcsolatban. Kizárólag saját ismereteitekre vagy megbízható forrásokra támaszkodjatok (internet/könyv). Indoklást is írhattok, miért ez, és miért nem az. Személyes vélemények is jöhetnek.2015. jún. 22. 22:56
11/37 A kérdező kommentje:
A VI. századi bazilika létét nem fogadjunk, hogy nem tudod bizonyítani Ahogy a másik válaszadó ezt az Óbuda-teóriát sem.
2015. jún. 23. 20:44
12/37 A kérdező kommentje:
# 9/11 egyébként melyik bazilikáról is beszélsz? A jelenlegiről? Ott nemrég volt egy ásatás. Arról tudsz valami hiteleset? (A középkori város nyomai bizonyíthatóak)
2015. jún. 23. 20:46
13/37 anonim 
válasza:
válasza:Ez az egyik Fehérvár, de NEM a "Székes", vagyis Alba Regale (Királyi Fehér). Olvasd el a török leírásokat. A követ NEM Gorsiumból hozták, hogy a mocsárba várost építsenek, ott volt helyben minden. A nagy mindent "Szent István alapított" szöveg túlzás: RÓMA útjait, erődjeit, városait stb. MIND használta a magyar középkor, 1541-ig. Aztán a XVIII. századi betelepített idegenek mészégetőbe hordták a romokat. A III. Bélának nevezett sír egy nagyon magas, de púpos férfié. Ki volt púpos? Könyves Kálmán. Ki alapította a Bazilika ősét? Ő. És nem volt az összes magyar király és királyné temetkezőhelye, nem volt magyar Saint Denis. Még IV. Béla is Esztergomban lett eltemetve.
14/37 A kérdező kommentje:
Senki nem mondta, hogy az összes magyar király és királyné oda temetkezett. Csak azt, hogy Fehérvár volt a legnépszerűbb temetkezőhelyük. A Pilisben levő Fehérvár létezésére pedig vannak ugyan bizonyítékok, de több az ellenbizonyíték, tehát egyenlőre őrültség biztosra mondani ilyesmit.
2015. jún. 24. 01:34
15/37 A kérdező kommentje:
Milyen bazilikának az ősét alapította Könyves Kálmán?
2015. jún. 24. 01:35
16/37 anonim válasza:
válasza:Az a bizonyos római szarkofág, amelyet kineveztek Szent Istvánénak, semmit sem bizonyít. Szent László uralkodása alatt avatták szentté, kellettek a kézzelfogható ereklyék, nosza a papok hamisítottak. Miért? Mert a zarándokok minden korban fogni,csókolni, simogatni akarták a szobrokat és más ereklyéket. Kész bálványimádás!Ennek csak a reformáció vetett véget.
17/37 anonim válasza:
válasza:Az sem biztos, hogy egyáltalán fennmaradt Szent László koráig Szent István sírja! Voltak harcok Orseoló Péter és Aba Sámuel között, aztán a német császár két hadjárata és pogánylázadások. Akik biztosan nem kímélték a leverőjük sírját. A két legendát is Szent László uralkodása alatt írták, vagyis évtizedekkel később. Nagy mesterei voltak a legendagyártásnak a papok, csak ők tudtak írni-olvasni, még a királyok és a főnemesség sem.
18/37 A kérdező kommentje:
Nem valószínű, hogy a lázadók bejutottak a belső várba, mivel bezárták a kapukat előttük, ezt 1061-es írások is megerősítik. A fövenyi (Föveny Fehérvár mellett levő száraz, rétes terület) országgyűlés után is a várba menekültek a főurak és a papok. Azt pedig egyáltalán nem állítja senki biztosra, hogy az a bizonyos szarkofág valóban Szent István szarkofágja, csak azt, hogy lehetséges. Ez inkább egyfajta jelképes dolog.
2015. jún. 24. 16:00
19/37 anonim válasza:
válasza:Én komolyan nem értem miért nem fogagják el sokan az igazságot, hogy Székesfehérvár azonos a középkorban nagy jelentőségű Fehérvárral.
De ettől még nem mondanám királyi székhelynek, fehérvári lévén, ismerem annyira a várost és a történelmét, hogy kijelentsem, valószínűleg hosszabb időszakot nem töltött itt el egy királyunk sem. Eddig erre a célra komolyabb királyi palota maradványai nem kerültek elő. Inkább szakrális központnak kellene neveznie a történelemkönyveknek, mert 1543-ig az volt, ez biztos.
Az árpádházi (helyesebben a Szent-királyok) uralkodók idején még nem volt igazi királyi székhely. Szinte folyamatosan vándoroltak az ország területén. De ha mégis meg kellene nevezni székhelyeket akkor: Szent István idején Esztergom és Veszprém, Imre után Óbuda (királyi vár, Flórián térnél)Anjouk idején előbb Temesvár, aztán Visegrád, átmenetileg Buda (míg Visegrádon építkezés folyt) Zsigmond idején Buda, majd miután német-római császár lett Pozsony, Zsigmond után 1541-ig Buda vára volt a királyi székhely.
20/37 A kérdező kommentje:
Szent István székhelye leginkább mégiscsak Fehérvár volt. Fennmaradt írások bizonyítják, hogy ez volt kedvenc városa. Ezért is itt építette fel első palotáját és magánegyházát, a bazilikát. Palota nyomaira már csak ért sem bukkanhatunk, mert a török hódítás utáni újjáépítések során sok korábbi épületet elbontottak, és a helyükre új, barokk stílusú épületeket emeltek, ezek láthatók ma is. István palotája valahol a Szent Imre-templom helyén állhatott, de bizonyított a létezése egy későbbi palotának is, melyet IV. Béla építtetett a Budai kapu környékén, ez volt az ún. új fellegvár.
2015. jún. 24. 19:41
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!