Mekkora esélye van a jövőben egy 12 éves magyar fiúnak, hogy űrhajóssá váljon, ha dícséretes ötös fizikából, angolból és számtechből?

Amúgy ha komolyan gondolod, akkor a nyelvtudás tényleg nagyon fontos, emellett kritérium követelmény, hogy rendben legyen a fizikumod. Különösen a gerincedre és a szemedre figyelj oda. Az fontos, hogy érdeklődj a műszaki dolgok iránt, viszont az általános iskolás jegyeid nem nagyon számítanak (sőt, egyáltalán nem). Gimiben kell majd jónak lenned fizikából (persze ehhez jó pont, ha már 7.-ben is megy).

Másrészt azt is komolyan gondoltam, amit az első válaszban írtam. Magyarország nincsen olyan gazdasági helyzetben, hogy űrhajósokkal foglalkozzon, és az egész világon is csak pár száz űrhajós van összesen. Ha a Földön mindenkinek egyforma esélye lenne űrhajóssá válni, akkor van 1 : 7 000 000-hoz esélyed, de egy orosznak vagy amerikainak sokszor annyi van, mint neked, tehát elég könnyen lejjebb van ez az esély, mint 1 : 44 000 000-hoz.

Hát űrhajósok általában vagy vadászpilótákból, vagy tudósokból lesznek (esetleg mocskosul gazdag emberekből akik felvitetik magukat pénzért).

Az ELTE-TTK-n mire jelentkeznél?

Amúgy itt vannak az űrhajósokra vonatkozó minimális követelmények:

[link]

Azt sem árt hozzátenni, hogy a NASAűrhajósok között is sok van "talonban". Mivel csak pár emberről van szó, aki az űrbe mehet, simán lehet, hogy kiképeznek, de sosem lesz küldetés, amire mehetsz. (Ahogy elvileg a fordítottja is, hogy vársz, aztán hirtelen "behívnak" - hasonló a katonasághoz, hiszen lényegében az is.)

Itt egy másik link, ami rézletesen leírja az elvárt végzettségeket:

[link]

Esetleg megpróbálhatsz levelet írni Farkas Bertalannak - ki lenne alkalmasabb tanácsot adni, mint a valódi magyar űrhajósok? :)

[link]

Először is: Farkas Bertalannal vagy Magyari Bélával találkozni és beszélgetni valószínűleg tartós élmény lenne neki is, ezért a jövőben ezt a lehetőséget is érdemes keresni, vannak a mi űrhajósainknak nyilvános programjaik, lehet velük találkozni.

Másodszor: nagyon kevés. Magyarországon űrhajózás az elképzelhető jövőn belül nem lesz, de magyar űrhajós talán újra résztvevője lehet más országok űrhajózási programjának. Ebben az ügyben jelenleg a NASA a legkevésbé érdekes lehetőség, mert a NASA-nak jelenleg nincs semmilyen űrhajója. Csak terveik. Űrhajókat ma Oroszország és Kína bocsát fel, bár az utóbbiak eléggé elzárkózva folytatják a programot, és egyébként is, annyian vannak, mint a kínaiak. :-) Vagyis bizony ha űrhajós akar lenni a srác, könnyen lehet, hogy az orosztudása fogja jobban segíteni. És bármennyire tombol is az EU vezérkara, Oroszország valahogy mindenképpen jelentős gazdasági partnerünk lesz nem túl sokára, szóval egyébként is jól jöhet az az orosztanulás. Szerencsére ma már nem a szovjet népgazdaságról és az úttörőkről szólnak a leckék.

Azt érdemes lenne eldönteni egyszer, később, hogy űrhajós űrhajós akar lenni, tehát pilóta, repülési mérnök stb., vagy kutatóként akarna űrutazáson részt venni. Az előbbihez biztos, hogy valamilyen magas színvonalú pilótaképzésen végig kell jutnia, ami rendkívül kemény feladat, kivételes adottságokat, kifogástalan fizikai állapotot és nagyon erős elszántságot követel.

A másik lehetőség, hogy valami olyan tudománynak lesz kiváló kutatója, amelynek az űrhajózás, a súlytalanság valamiért hasznos tényezője tud lenni. Az űrutakon jelenleg leginkább kohászati, biológiai, orvosbiológiai kísérleteket végeznek, de hajdanán az első nagy szilicium-monokristályokat is űrhajókon sikerült növeszteni, ma arra alapul a fél világ technikája. A fizika tehát egy nagyon fontos általános alaptudomány, és nagyon sok előnye van annak, ha valaki fizikából kiváló, de ennek a tudásnak majd valami specializációja lesz az, ami eldönti, hogy űrkísérleteket vagy űrbéli gyártást mennyire igénylő szakág kiválósága lesz a srácból.

Viszont már jól látható jelei vannak annak, hogy a régi ábrándoktól eltérően az űrhajózás fejlesztése egyelőre nem fontos cél. Nagyon-nagyon költséges dolog, és viszonylag levés hasznot hajt. Lehet, hogy az irány a mostaninál is jobban eltolódik az automatikus űreszközök használata felé, és az emberes űrutazás hanyatlani kezd. Ha a srác 12 éves, akkor 20-30 év múlva lesz talán a szakmája, szakága csúcsán, és az még rengeteg idő, ilyen távlatokra az emberiség jövőlátásai rendszeresen tévesnek bizonyulnak, és megjósolhatatlan a jövő sikerága. Ki tudja, talán elképzelhető, hogy az űrhajózás valami most még nem ismert okból addigra fontos részévé válik a technikánknak, sőt, az is lehet, hogy 50 év múlva válik olyan gyakorivá, hogy a fejlettebb technológiai világrészből nem csak néhány tucat embernek jut munka űrhajókon.

Én is űrhajós akartam lenni, de aztán józan módon inkább a csillagászat felé terelték az érdeklődésemet, és az a mai napig megmaradt. Viszont amikor először találkoztam számítógéppel – nekem ez még csak az egyetemen vált lehetővé –, akkor jöttem rá, hogy a programozás az, ami nekem kell, és úgy is lett. Szóval 12 évesen az ember még nem sejti a jövőt. :-) De sok sikert kívánok neki.

Magyarként felejtsd el a NASA-t. Még ha az oroszoknak jelenleg kevesebb pénzük is van űrutazásra (bár az USA is Bajkonurból, Szojúzzal megy az ISS-re), hamarabb felvisznek.

Nyerj felvételt egy orosz egyetemre, jelentkezz vadászpilótának, majd berepülőpilótaként eltöltött, pár év után nem lesz kérdés, hogy felvesznek-e az asztronautáik közé.

Második megoldás az, hogy pénzel kitömsz mindenkit, rögtön asztronautának képeznek. Ha nem vagy valami tehetséges, vagy épphogy elvégzed, akkor nem fognak rád bízni semmit, mondhatni felvisznek potyautasként a pénzért cserébe.

^ Ha űrturista akarsz lenni, akkor kövesd Simonyi példáját. :)

[link]

[link]

Nem kell hozzá más, csak úgy 35 millió dollár (kb. 10 billió forint) egy retúrjegyre kéthetes ott-tartózkodással az Orosz Szövetségi Űrügynökséggel.

(Feltéve, hogy még létezik akkor ez a lehetőség meg maga az űrprogram, mert a gazd. válság miatt az űrturista ajálatokat is le kellett zárni például.)

Vree kolléga hozzászólása alkalmat ad nekünk arra, hogy rövid kitekintést tehessünk a magyar számnevekre. Gyakori probléma, hogy az amerikai filmekben és tévésorozatokban angol nyelven elhangzott "billion" számnevet tévesen fordítják "billió"-ra, a helyes "milliárd" helyett. Ezek a számok mind a 10 különböző hatványai, és a világon sajnos kétféle rendszer van érvényben ezek értelmezésére. A számok sorolásakor mindig 1000-rel szorozzuk az előző számot, de a használt nevek eltérőek.

Az egyik változat a "rövid skála" (short scale) elnevezésű, jellemzően angolszász országok és volt gyarmataik területén vannak használatban. Olyan európai országokban is, mint Oroszország, de Törökországban vagy Romániában elég furcsa módon keverve használják a két változatot, amiről nem tudom, hogy a gyakorlatban hogyan működhet. A rövid skála számai, ezres szorzásonként, így hangzik: ezer, millió, billió, trillió stb.

A másik változat a "hosszú skála" (long scale), és Magyarországon ennek a használata a szabályos. Tehát: ezer, millió, milliárd, billió, billiárd, trillió stb. Az amerikai értelmezés szerint ezermillió, az billió, a magyar szóhasználatnak megfelelően viszont ezer millió, az milliárd, és millió millió felel meg a billiónak.

A szabályról a Wikipédia "Rövid és hosszú skála" szócikkében lehet többet olvasni.

Vagyis: 35 millió dollár értéke nagyjából 10 milliárd forint.

Sajnos emiatt a kettősség miatt kénytelenek vagyunk a billió helyett sokszor az "ezermilliárd" szót használni, elkerülendő a félreértést, miszerint csak nem tudunk a kettősségről. Az SI mértékegységrendszer részeként definiált decimális prefixumok (centi, kilo stb.) menekülési utat jelenthetnek a fordítások félreértései helyett a gigaforint (milliárd forint) és teraforint (billió forint) használatára való átszokás, bizonyítékául annak, hogy Bábel tanulságul kitalált legendáját a mai napig képesek vagyunk élő példákkal illusztrálni.

^vagy rövidebben:

magyar:

millió, milliárd, billió, billiárd

angol:

millió, billió, trillió

(közte 3 nulla)

Elírtam volna? Sorry, de ezt rövidebben is kijavíthattad volna :p